Licensed for PressMint usage.
+Szabadság nem adatik.
+ + +című politikai, irodalmi és közgazdasági napilapra.
+A bizalom és rokonszenv, melyet a magyar olvasó közönség évről-évre fokozódó mérvben tanúsít a Pesti Hirlap iránt, arról tanuskozik, hogy lapunk hiven megtartja az irányt, melyet maga elé tűzött.
+Jólértésülség, élénkség és a tartalom gazdagsága tekintetében a Pesti Hirlap eddigé is legelől állt; a t. közönségnek nagymérvű és megtisztelő csoportosulása lapunk körül azonban lehetségessé teszi, hogy ezentül még fokozottabb erővel feleljünk meg feladatunknak.
+Továbbra is erélyvel és igazsággal fogjuk szolgálni a nemzeti politika, a szabadelvű haladás és a magyar demokracia érdekeit.
+Függetlenek voltunk eddig is, függetlenek leszünk ezután is minden irányban pártoktól és kormánytól egyaránt.
+Erős, öntudatos magyar nemzeti politika a jelszavunk. Határozottan szembeszállunk mindazzal, ami e politika útjában áll, de nyíltan helyeseljük, ha akár a kormány, akár a pártok úgy járnak el, amint azt a politika érdekei követelik. Ép ez teszi lehetségessé, hogy lapunkat különböző pártállású kitűnő publicisták támogadják.
+E függetlenségben rejlik erőnk. Megmondhatjuk az igazat minden irányban; a kormánynak és az uralgó többségnek úgy, mint az ellenzéknek.
+Nem egyes köröknek vagy osztályoknak irunk, hanem a nagy közönségnek, s így arra törekedünk, hogy mindenki megtalálja lapunkban azt, a mi kiválóan érdeklő.
+Ép ezért naponként 16—20 különböző tartalmú cikket közlünk a rendes és gazdag rovatokon kívül.
+Melléleteinken a szépirodalmi olvasmány mellett az ismeretterjesztő közlemények ép úgy helyet találnak, mint a politikai apróságok, a kedvelt karcolatok a „t. Házból” és a nagyvilág
+POLITIKAI NAPILAP.
+különböző részeiben történő érdekes események leírásai.
+Hosszabb szenzációs regényeken kívül a Pesti Hirlap eredeti beszélyeket, rajzokat, tárca-cikkeket közöl; továbbá karcolatokat, mulatságos történeteket, eredeti leveleket Bécsből, Berlinből, Párisból, Rómából, Londonból, New-Yorkból; a külföldi irodalomból mindig először mutatja be vagy ismerteti az érdekesebb termékeket.
+Külön tudósítói által gazdagított távirati rovatából azonnal értesül az olvasó minden fontosabb eseményről.
+A Pesti Hirlap hetenkint többször gondos kivitelű illusztrációkat közöl; azonkívül többször havonként zongorára szerzett zenedarabokat: opera- és operette-részleteket, táncdarabokat, klasszikus zeneműveket, népdalokat stb.
+A Pesti Hirlap a legkiválóbb erők közreműködésével jelenik meg.
+Vezércikkeket továbbra is kitűnő publicistáink: Bekicsics Gusztáv, Eötvös Károly, Törs Kálmán országos képviselők írják, a politikai apróságokat pedig Mikszáth Kálmán.
+A „t. Házból” című országgyűlési karcolatok állandó rovatot képeznek a parlament együttléte alatt.
+Tárcaíróink sorában helyet foglalnak: Arányi Miksa (Párisban), Degré Alajos, Frankenburg Adolf, Jakab Elek, Kácer Lipót (Londonban), Könyves Tóth Kálmán, Kürthy Emil, Madarassy László, Milkó Izidor, Radó Antal (Rómában), Prém József, Sziklay János, Tábori Róbert (Berlinben), Tóth Béla, Váradi Antal.
+Zola Emil „Az élet öröme” című kitűnő regényéből az új előfizetők az újévig megjelenő részt külön lenyomatban kapják.
+Borostyáni Nándor,
főszerkesztő.
Dr. Kenedi Géza,
felelős szerkesztő.
Szerkesztési iroda
Budapesten, nádor-utca 7. sz., 1. hová a lap szellemi részét illetően közlemény intézendő.
Bérmentetlen levelek csak kezétől fogadattak el.
Kéziratok vissza nem adatik.
Kiadóhivatal.
Budapest, nádor-utca 7. sz. hová az előfizetések és a lap szerkesztésére vonatkozó feladatok intézendők.
Hirdetések
a kiadóhivatalban vételemnek felvett Franciaország részére pedig egyedi RUDOLF MOSSE-nél PARIS-ban, 40, Rue Notre-dame des Victoires.
A „Pesti Hirlap” és „Magyarország és a Nagyvilág” című nagy képes lap előfizetési ára:
+Az előfizetés legcélszerűbben postautalvánnyal eszközölhető. Előfizetések a hó bármely napjától érvényesíthetők. — Az előfizetési pénzek a „Pesti Hirlap” kiadóhivatalához. Budapest, Nádor-utca 7 sz. küldendők. Lapunk címének megírásakor sziveskedjenek t. előfizetőink ügyelni, hogy csakis „Pesti Hirlapot” írjanak.
+Matatványszámok kiváratra egy hétig ingyen küldetnek.
+ +Átléptük az új év s talán egy új korszak küszöbét. Talán a virradat egy új korszak hajnalpirja. Talán már a kezdődő új év mehében hordja azon nagy eseményeket, melyek a világ-történelem mezsgyéi, a haladásnak örök mérföldmutatói. Talán mindazon vészektől terhes a legközelebbi jövő, melyek vilégrészünkre valamikor leszakadnak. A politikai bórák, cyklonok és tornádók, melyek népeket visznek hajótörésre, államok házfedelét ragadják el, talán már az új esztendőben kitörnek.
+Vagy pedig prózai, eseménytelen, meddő év következik. Év, melyben nem történik semmi. Megposhadnak a közelet vizei, vagy szabályos mederben megy előre a világ folyása.
+Ki tudja, mi, vagy melyik következik be. Ki látta a Janusarcban visszatükröződő jövőt; ki pillantott az örök titok fátyola alá?
+De ha a politikai számvetésnek vannak megbízható adatai; ha a politikában egyáltalán jósolni lehet: inkább prózai esztendőre van ki-látásunk, mint a nagy, történeti korszakok kezdetére.
+A béke valószínű és nem a háboru. A nyugalom és nem a küzdelem. A csend és nem
+ + +—A „Pesti Hirlap” eredeti tárcaja.—
+A szegedi királyi biztosság megszünt a mai nappal. A Tisza Lajos holmiját, a mit oda-vitt s a mit ott szerzett (s mit szerzett volna egyebet mint néhány diszalbumot?) már csomagolják az inasai, holnap utra kel mindenestül s a kis királyság, mely bájos fényét vetette az üres háztelkekre, míg fölépültek, — egy ideig megmarad még az emlékezetekben, hogy vagy kétszáz év mulva aztán friss erőben elevenedjék meg regékben és operette-szövegekben.
+Mert sokkal érdekesebb „udvarka” volt ez, mintsem az ember a lapok száraz hírei után gondolná.
+Egy kis király, aki nem kér a néptől soha semmit, hanem aki mindig ad valamit a népknek. Igazán esoda, hogy annak a fehér báránynak, mely a Szeged címerében áll szelíden, a nagy kényzetes mellett, nem nőttek meg jobban a szarvai!
+Szeged megkapta nem csak azt, a mit óhajtott, hanem mindazt, amit kigondolni képes volt. Csakhogy még az ország is segített neki gondolkozni.
+A demokraciának (amennyiben van Magyarország demokracia) Szeged a főfészke, az egyetlen város léven, hol az iparos elem vergődött hatalomra a közügyekben is, hol nem a
+hivatalnokok a nép fölött, hanem a nép uralodik a hivatalnokok felett, a „város cselédei”-nek nevezyén azokat féltréfásan.
+Nagy urat soha sem ismertek és nem respektáltak. Nehány nemesi familia, mely régi időkben ott megtelepedett, annyira izolálva érezte magát, hogy elfeledte cimereit, praedikatumait s a városi polgárok kötelekébe kívánkozott.
+Alig lehetett elképzelni, hogy egy igazi nagy ur s a mellé egy perfekt gavallér, a minő Tisza Lajos, meg birjon állni a talajon, mely az eddigi főispánok lába alól is csak addig nem siklott ki, míg kellemeztetni tudták magokat.
+A jó öreg Dáni Ferenc, kit néhány hónap előtt temettek el, annyira kedvében járt a népknek, hogy székét megtarthassa, minden szembejövő emberrel kezet fogott, ő köszönt előbb, úgy gerálván magát, mintha mindenkit protegálna s különös módon kitüntetne, mely tulajdonsága aztán olyan végetekre ment, hogy egyszer látván a városházán a mint egy büntetését (valami apró tolvajlás volt a dologban) kiszenvedett rabbot kieresztenek, ismerősen üdvözölte:
+— Szervusz fiam Kardos György, hol jársz itt édes fiam, hol?
+— Be voltam csukva, méltóságos uram.
+— Ej, ej, hát nem tudod, te Gyuri fiam, hol lakik az öreg Dáni Ferenc? Hát nem tudtál hozzám jönni? Bizony nem engedtem volna meg!
+Mikor pedig jelentéseket vagy bármely hivatalos nyilatkozatokat kellett szerkeszteni, mindig összetett kezekkel kérte a főjegyzőt:
+— Ugy csinálja meg valahogy, hogy ha Tisza Kálmán olvassa, akkor kormánypartinak látszassék, ha pedig itthon olvassák, ellenzéki szellem legyen benne.
+Hát nem is volt az valami nehéz! Be van ehhez már dresszirozva a municipiumi jegyzők tolla!
+Ilyen helyre került Tisza Lajos. Mindenki azt jósolta neki: vagy a népszerűtlenség, a demokracia rideg makacssága öli meg, vagy az unalom. De egyik bizonyosan megöli.
+A Zsótér-palotát rendezték be neki. S minden bizonyos effektusra való számítással történt.
+Legelőször egy hivatalnok jött, aki megnézte a palota fekvését: melyik ablaka hová nyílik, melyik lesz a királyi biztos hálózobája, melyik lesz a tanácskozó, melyik lesz az elfogadó terem?
+Azután jöttek egy hétig a nehéz társzekerék, a mik a holmit hordták. Minden nap történt valami. Volt mit beszélni a városban.
+A következő héten két ezüst sujtásos inas volt látható. Uri lakajok Szegeden! A civisek a fejüket csóválták: No még ilyen se történt soha!
+Másnap néhány tisztviselő érkezett meg. Harmadnap egy fehér bluzos és fehér sapkás alak mutatkozott néha egy-egy pillanatra a Zsótérház kapujában. A biz a főszakács! Ugy nézett az ki arca nézve akár egy szenátor. Németek még meg is süvegelték ő kegyelmét.
+Később ott toppant a biztos tanács: a
+harsogó zaj. A világpolitika szekerének szabályos nenete és nem a roham vagy feldolás. A viágrend csendes fejlődése és nem a kataklizma.
+S az előbbiekhöz fűződik a magyar érdek, am pedig az utóbbiakhoz. Prózaí év kell nekünk és nem a nagy eszmények romanticizmus. Békére van szükségünk és nem rengeteg viágharcokra.
+És belpolitikánkban annyi tenni valónk van, hogyha feladatunknak csak tízedrészét teljesítjük is, a prózaí év nem lesz a poshadás éve. Az életerős fejlődése és nem a rothadásé.
+Tizenhat év nem volt elég a magyar belpolitika munkájának elvégzésére. A teljes bevégezéshez szükség lesz még másik tizenhat évre. Az államokat és társadalmakat nem lehet mátol holnapig organizálni.
+De a még hátra levő teendők közt első a magyar állam megszületésének teljessé tétele. Mindenekelőtt tehát azon intézményeket kell megvalósítani, vagy tovább fejleszteni, melyek a magyar állameszmének mind megannyi oszlopai.
+Igy reformálni kell a közigazgatást, mert már nem elég erős az a magyar állameszme hordozására. Terjeszteni kell a magyarosodást állami és társadalmi eszközökkel.
+Mert a városok a magyarosodás főeszközei: fejleszteni kell városainkat. E célból törvényhatósági joggal kell felruházni mindazon várost, mely képes az önkormányzat terheinek elviselésére. Fel kell emelni a városi képviselők számát, vagyis több városnak kell adni külön képviseletet. Nem csak a magyar érdek követeli ezt, mert a városok mind magyar kézben vannak, vagy legalább a magyarsággal szövetséges németesség képez azokban többséget. A szabadelvűség és demokracia érdeke is a városi képviselők számának szaporítása mellett van. A nemzeti érdek és liberalizmus e téren is szolidáris.
+Erősíteni kell a magyar állameszmét a közigazdasági, igazságügyi és sajtópolitikában. A pénzügyek rendezése nemcsak gazdasági, hanem egyszersmind magas politikai érdek. Horvátországgal szemben pedig bár békülékeny, de a lehető legszilárdabb politikát kell követni. Az alkotmánynyal tett kísérletnek őszintének kell lennie. De ha a zágrábi tartománygyűlés vadjai lehetetlenné teszik az alkotmányos kormányzást vagy a nemzeti párt nem lesz elég erős a magyar érdekek törvényes minimumának hordozására sem; ha a horvátok megtörik az
+egyezséget: akkor a békülésre nyújtott kéznek öklöbe kell szorulnia, s le kell csapnia. Akkor az erély politikájának kell a Drávántul megmenteni a magyar érdekeket.
+S legutoljára hagyjuk, ami legfontosabb, mind ennek a koronája, a magyar államiság tükre és quintessenciája. A honvédséget.
+A magyar honvédség a magyar hadsereg. Nem keltünk mi bizalmatlanságot a közös hadsereg iránt. Ellenkezőleg, meg vagyunk győződve, hogy a panszlavizmussal vivandó élet-halál-harcunkban ez a hadsereg lelkesülten fog harcolni és győzni a monarchiáért, s egyszersmind Magyarországért. De a honvédség még közelebb áll szivünkhez. A magyar állameszmének világosabb kifejezője, s mint néphadsereg, szerencsétlenségek idején, ruganyosabb, képesebb keretébe felvenni a haza veszélye közepett fegyverre szólított tömegeket.
+Elismertük a minap ifj. Ráday Gedeon elhunyt honvédelmi miniszter jeles érdemeit a honvédség fejlesztésének terén. Honvédségünknek azonban nem szabad megállnia ott, ameddig a korán elhunyt miniszter vezethette. Fejlődésének utja egészen természetes. Ráday utódjának csak vezetnie kell ezen az úton.
+De ez sem csekély feladat, még mindig vannak legyőzni való nehézségek és előítéletek. A honvédelmi miniszterség tehát még mindig igen nehéz állás, mely igénybe veszi a legkitűnőbb és legrátermettebb férfiunak összes tetterejét és hazafiságát. Ép azért Tisza Kálmán jól megfontolja, kit tesz honvédelmi miniszterré. A választás nem könnyű, de nem is lehetetlen oly férfiut találni, aki a kellő feltételeket egyesíti magában. Ez azután további sikerre viszi a magyar belpolitikának legfontosabb ágát.
+És ha a jövő évben erősen rajta leszünk belpolitikánk tovább fejlesztésén; ha az általános választások alkalmával a nemzet is belpolitikai szervezkedést fog követelni s az új évre további béke-évek következnek: akkor jöhet aztán a zivatar; forgatagban zughat végig világ részünkön a politikai tornádó — Magyarország nem fognak erőt venni a pokol katonái sem.
+Ujévi tisztelgés a miniszterelnöknél. Az országgyűlési szabadelvű pártkör ma délelőtt 11 órakor Szathmáry Miklós elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen Bánffy Béla gróf előterjesztette az újév napján a miniszterelnökhöz intézendő üdvözlő beszédének szövegét, mely általános helyesléssel fogadtatott. A párt tagjai holnap délelőtt 1/2 11 órakor
+gyűlnek össze a pártkör helyiségében és 11 órakor mennek Tisza Kálmán miniszterelnökhöz ujévi köszöntésre és onnan Pechy Tamás képviselőházi elnökhöz.
+A késmárki választókerületben, mely Sponer Andor képv. lemondása folytán megürasedt, eleven választási mozgalom uralkodik. A szabadelvű párt dr. Andaházy László kiáltotta ki jelöltjévé. Andaházy a karácsonyi ünnepek alatt betutatta a kerületet s program-beszédét szívesen fogadták választói. Ellenjelöltje már kettő is van. Az egyik a függetlenségi párti Szilágyi István, a másik az antiszemita Nendtwich Károly, aki Tolna megyében a nyáron programjával vereséget szenvedett. Ugy látszik, hogy az antiszemiták minden kerületben sakkot játszanak a függetlenségi párt jelöltjeivel.
+A m. kir. csendőrség szervezése és szolgáltatása lépése holnaptól kezdve az egész ország területén befejeztetett. A csendőrség legénységi állományának létszáma 2286 csendőrrrel több, mint a panduroké, — tehát csaknem kétszer nagyobb a csendőrök létszáma. Minden csendőrpárancsnokság törzsénél 1 polgári állású irnok és 2 irodaszolga van alkalmazva. Az összes csendőrpárancsnokságok alatt van: 20 szárnypárancsnokság, 50 szakaszpárancsnokság, 737 gyalog és 114 lovas, tehát összesen 851 ős. Miután csak a tényleges csendőrségi szolgálat megkezdése után szerzett tapasztalatok alapján lesz megállapítható az, hogy vajon az ősállományok és a legénységi létszám, valamint az alosztályok szaporítása a közbiztonsági szolgálat érdekében szükséges-e, a belügyminiszter utasította sz összes csendőrpárancsnokságokat, hogy az e téren szerzett tapasztalataik alapján egy év lefolyása alatt hozzá, az illető megyék törvényhatóságaival egyetértőleg tüzetes és indokolt előterjesztést tegyenek.
+A szerbek Horvátországban. A zágrábi tartománygyűlés szerb képviselőinek klubja — mint táviratilag jelentettük, — tegnap küldöttségileg tisztelgett Héderváry gr. bannál. A küldöttséget a bann többi közt arra is figyelmeztette, hogy neki, mint a kormány fejének a szerb képviselőket mindenekelőtt a tartománygyűlés többségével való megegyezésére és egyetértésre kell utalnia. A fogadtatás általában jó benyomást keltett a szerb képviselőknél. A „szerb pártkör” még tegnap este összeült a helyzet tisztázása végett s egyrésről a nemzeti párhoz való közeledés szükségét mondotta ki, másrésről bizottságot választott, mely a szerb pártközöny kiadása iránti előkészületek megtételével bízatott meg. E bizottság tagjai a következők: Gyurgyevics, Gyurkovics, Popovics és Medakavics. A lap financirozása már biztosítva van. A lap cyrill betűkkel fog nyomatni és legközelebb megjelenik.
+kis király miniszteriuma. Ezek már külön is csupa nagy emberek, a parlament tagjai. Horváth Gyula, Jankovics Miklós, Szemző Gyula, Komjáthy Béla.
+Az egész város lázban volt, úgy mint a szindarabokban, mikor a kúrt harsan, hogy a király jön s lassan hosszadalmasan lépkednek elő a nagyobb pompa végett az apródok, katonák, zászlós urak, míg az érdekfeszülten várt király még a kulissák közt van.
+A tompa demokrata idegek annyira felvoltak már izgatva és kifinomodva, hogy mikor a következő napon egy láda érkezett a postán Horváth Gyula nevére e jelzettel „diszruha” — abból minden ember azt találta ki, hogy Horváth Gyula lesz a főispán Dáni helyett. Megijedt ettől a jámbor mentétől a Dáni klikje, s sietett Horváth Gyulával kacérkodni, a ki nem tudta elképzelni, hogy nőtt ő meg, huszonnégyszer óra alatt ilyen népszerűvé, kedvessé egy idegen városban?
+Lón hát, hogy a biztos hatalomnak csak az előrevetődő fénye is megolvasztotta a demokracia makacsságát. Még ott se volt a „király” — s már is ereje volt az „udvarnak.”
+Hát még mikor aztán megjött Tisza Lajos s ott állt éjjel nappal a kapu előtt a diszcsakós baka, ki éjjel jelző mellett eresztgette be az embereket a palotába.
+Megeléknült Szeged. Pényes hintók áldogáltak délelőttől a palota előtt. A környékbeli megyék jártak tisztelni a királyi biztoshoz. Azoknak mindig van valami ürügyük. A
+tizenkét biztos tanácsost is arra való volt, hogy a külső fényt neveljék. A királyi biztos nem hagyott nekik semmi dolgot s azok nem panaszkodtak a miatt. Hiszen többnyire képviselők voltak!
+Maga a királyi biztos korán feküdt, korán kelt, mindig dolgozott és sehol sem mutatta magát máskép, csak hivatalos alakban. A biztos tanácsatok későn feküdték és későn keltek s mindenütt ott voltak, anekdotákat csináltak, udvari történeteket gyártottak, amelyek a nép közszivárogván, megkedveltették velük a szokatlan eseméget: a civisek, akik azelőtt hideg közönybe burkolóztak az elől, hogy mi történik a városházán, egyszerre kezdtek érezni az érdeklődést minden apróság iránt, a mi a Zsótér palotában történik, a zajtalan folyosókon amit sutognak. Egy elejtett szó, egy becsapódott ajtó zaja se veszett el. Azelőtt bizvást ledőlhetett volna a városház tornya is, arra is vállat vonnak. Melegebb vér kezdett cirkulálni az erekben.
+S a biztos tanács még arra is jó volt, hogy a királyi biztosnak legyen kit meghinni ebédekre. Ezek mellé felváltva mindig két-két szegedit, hogy lassankint jöjjönk lele a külső étiquette-be, eltanulva a tanácsosoktól az uri modort.
+Száz meg száz tarka adma szépitette e sajátjagos „udvar” életét. S ez igazán rozsaszínű élet volt, melynek felhője nem, csak napfénye volt.
+Hiszen a „cukros hatalom” mindig azon törte a fejét, micsoda meglepetéseket készítsen Szegednek. Csoda-e, ha Tisza Lajos egész a bálványozásig megszerették? Az, hogy mindig csak jó és kedvező történt, megaranyozott mindent, a mi történt, — még azt is, a mi történni fog. A biztos népszerűsége népszerűvé tette hivatalnokait is.
+A hivatalnokok, a kik nincsenek hozzá szokva a népszerűséghez, elérzékenyülésükben beleszerettek a városba. Csupa szeretet volt ez, csupa cukor. Itt nem aprehendált soha senki. A mesék országa volt beválva valóságára.
+Mindössze egyszer történt, hogy két biztos tanácsos, Komjáthy Béla és Tallián (a mostani torontálmegyei alispán) beadták a lemondásukat mind a ketten „egészései okokból.”
+— De hát mi bajatok? kérdezgette Tisza, kinek feltűnt az, hogy így egyszerre mennek a jó barátok, kik egy közös szálláson is laktak.
+Tallián vézna fiatal ember, panaszkodott, hogy az idevaló levegő árt neki, hogy napról napra fogy, Meránba akar utazni, bizonyosan mellbaja van. A hízásra hajlandó Komjáthy Béla ellenben Marienbadba készül, mert oly merveket vesz nála a hízás, hogy valami komolyabb bajtól lehet tartani.
+— Képzelődtek. Én legalább nem veszek észre rajtadok semmi lényeges változást. Azért hát nem mentelek fel, gondoljátok meg jobban két hét alatt. Hatha előveszitek majd a jobbik eszeteket.
+— Adóbevallás. A fővárosi tanács közhírré teszi, hogy a pénzügyminiszter rendelete szerint a III. és IV. osztályu kereseti adókötelesek, tőkekamat- és járadékadókötelesek az 1884. évi adókivetés alapjául szolgáló vallományaikat január hó 15-ik napjáig az általános jövedelmi pótagadó-kötelesek pedig vallományaikat január hóban benyújtani kötelesek. III-ik osztályu kereseti adóvallományt beadni kötelesek: a) a haszonbérlok; b) a gyárosok és iparosok; c) a bankárok, kereskedők, kalmárok, szatósok, továbbá gyógyszergyárak és általában mindazok, kik valamely haszonhajtó üzletet folytatnak; d) mindazok, kik évi vagy havi fizetéssel, vagy tiszteletdíjjal egybe nem kötött szellemi (értelmi) vagy művészi foglalkozást űznek, ugymint ügyvédek, mérnökök, orvosok, írók, művészek tanárok stb. IV-ik osztályu kereseti adóvallományt beadandó: az állandó fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdíjat huzó állami, törvényhatósági, községi, egyházi és magántiszték, tisztviselők, hivatalnokok, nyug- vagy kegydíjat huzó özvegyek, továbbá állandó alkalmazásban levő üzletvezetők s a 40 forintnál több havidíjat huzó segédek. Ezen törvény szabta köteleesség alul kivételnek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyetek tisztviselői. Az általános jövedelmi pótagadóról szóló törvény értelmében a ház és illetve földbirtokosok által bevallandók: ezen adónem kivetésénél tekintethetveendő adóssági kamatösszegek. A III. osztályu keresetadó alá tartozók az adóévet megelőző három évi jövedelmüket, a IV. oszt. keresetadó alá tartozók az 1884. évre megállapított évi fizetésüket s ha ez 1884-re megállapítva nem lenne, 1883. évi fizetésüket, a tőkekamat és járadékot fizetők pedig az adóévet megelőző évben élvezett jövedelmüket kötelesek bevallani, illetőleg a bevallási uralapot minden rovatában kellően kitölteni. Azon III. osztályu kereseti adókötelesek, kik segéddekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédek jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei, lakásuk, az üzletbe, vagy foglalkozásba belépésük ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. A vallományi uralapok pontos és lelkiismeretes kitöltése és benyújtása ez alkalommal már azért is kiváló fontossággal bír, mert az új adókezelési törvény szerint a III. osztályu kereseti adó három évre való érvénnyel fog kivettetni.
+— A főváros háza. Ama diszes két emeletes palota építését, melyet a főváros a ferencvárosi templommal szemben a Bakács-téren épített, a tavaszzsal kezdik meg úgy, hogy jövő őszre már tető alá kerül. — Az épület előhomslokzata 117 méter hosszú lesz. A diszes renaissance-modoru épület kétemeletes lesz, közepén a plébániával. jobbról pedig lesz az előjáróság és balról az elemi és polgári iskola. A második emeleten összejövetelek számára egy esetleg báli terem gyanánt is használható 100 négyszögméter nagyságú terem lesz, a szükséges mellékhelyiségekkel, míg a földszinten üzleti helyiségek lesznek.
+ +— A m. történelmi társulat január 3-án d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében közgyűlést tart. Tárgyai lesznek: választmányi tagok választása s a megürült helyek betöltése. Felolvasásokat fognak tartani: 1. Ballagi Aladár: A háttárvidek s legújabb monographusa. 2. A kalandozók történetéből Mayláth Bélától. E közgyűlésen minden tag szavazattal bírván, kérének mennél számosabban megjelenni.
+— A magyar honi Földtani Társulat 1884. január 2-án szerdán d. u. 5 órakor a m. tud. Akadémia földszinti kis termében szakülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Dr. Szabó József jelentést tesz a nemzetközi geológiai bizottság zürichi megállapodásairól. 2. Dr. Krenner József Sándor: Újabb ásványok Tiszolercöl. 3. Dr. Schmidt Sándor: A Jordanit és a Meneghinit isomorphiája.
+— A belvárosi társaskör január hó 5-én, szombaton esti 8 órakor társasvacsorával egybekötött estélyt tart, mely alkalommal dr. Kautz Gyula a kör elnöke, „a nők politikai egyenjogúsításának kérdéséről” fog értekezni.
+ + +Salvayre új operája.
+Röviden említést tettünk már a szép sikeréről, melyet Salvayre operája: „III. Richárd” a pétervári olasz operaszínházban aratott. Salvayre neve nem ismeretlen Franciaországban. Első operája, a „Bravo”, 1877-ben a párisi „Thétre Lirique”-ben került színre, „Fandango” című balletjét pedig annak idején Halanzier ismertette meg a párisiakkal.
+Salvayre igen tehetséges fiatal zeneszerző; de a mint a kezdőknél gyakran megtörténik, nem bír tárgyával. A sok tragikum között alig van néhány lyrai oazis és ha helyvel-közzel mégis feltűnik egy, az csakhamar nyomtalanul elvész. Képzeljék önök Shakspere „Richard”-ját egy opera központjával odaállítva, a többi személyeket pedig, főleg azokat, akik a lyrai elemet képviselik, mostohán háttérbe sorítva: és meg fogják érteni, hogy a premiére, mely késő éjjelig tartott, a hallgatókat a bayreuthi napok borzalmaira emlékeztette.
+Shakspere tragédiájának alaphangja az operában is meg van tartva s Richard eltemette nejét, Annát. Ekkor álruhában megjelenik ellenfele, Richmond, és elfogadja Richárd ajánlatát, hogy mint udvari bolond szolgálataiba lépjen. Erzsébet hercegnő, a ki szereti Richmondot, az álruhában is felismeri őt; tanácsára látszólag elfogadja Richard házassági ajánlatát. A mint Richárd udvari bolondja nem más, mint ellenfele, Richmond, úgy egy másik ellensége, Margit francia királyné, a ki ő általa jutott özvegyiségre, mint jósno közeledik hozzá, a kihez harcban menetele előtt tanácsért fordul. Richárd ellenségei természetesen egyetértenek. Erzsébet álomitalt nyújt Richárdnak, melyet Margit főzött; de Richard arra kényszeríti Erzsébetet, hogy az álomitalt megizelje. Midőn Erzsébet öntudatától megfosztva összerojgy, Richárd azzal vádolja Erzsébet anyját, hogy élete ellen tör. Istenitéletnek kellene az ügyben döntenie. Ekkor Richmond kilép inkognitójából és oda dobja neki a keztüyt.
+III Richárd előadása megmutatta, mennyire nemzetközi jelleggel bír a pétervári olasz opera. A francia zeneszerző művét olasz karmester veszi nyelre, oroszok, németalföldiek, németek és franciák énekeltek. A kiállítás rendkívül fényes. Az igazgató-ság 50,000 rubelt utalványozott reá, s azonkívül 5000 frankot küldött Salvayrenek utiköltségei fedezésére, a ki magával vitte a szövegírót, Blavelt is.
+* (Az utolsó szerelem), Dóczy Lajos új vigjátéka, január 11-én kerül először színre a nemzeti színházban.
+* (A népszínházban) holnap, kedden, „Rip van Winkle”-t adják, szerdán és csütörtökön ugyanazt ismétlik.
+* (A népszínház igazgató-sága) a következő darabokat nem fogadta el előadásra, u. m.: „A két rossz”, „Az életmentő”, „A cigányleány”, „Az erdőcsősz”, „Urhatnámság”, „A hetvenötös”, „Kosa Modol”, „A bujdosó és leánya”, „A hűtlen asszony leánya”, „A demokraták”, „A falu java”. Szerzők kézirataikat átvehetik a titkári hivatalban naponként d. e. 11—12 óráig.
+* (A „Kék Feri”) című operette próbáit már megkezdtek a népszínházban. Ez ujdonság még januárban fog színrekerülni. Hegyi Aranka, Vidor, Solymosi és Kassaival a főbb szerepekben.
+* (Török grófné), szül. Buska Janka, a ki tudvalevőleg férjhezmenetele után visszavonult a színpadtól, január végén ismét a világot jelentő deszkára lép, még pedig Berlinben.
+* (Lucca Paulina) szombaton bucsuzott el a berliniektől, „Carmen”-ben. A színház zsufolásig megtelt a legelőkelőbb közönséggel. Eleinte azonban nagy lelkesedéssel fogadták a művésznőt. Csak egy huszártiszt dobott az egyik páholyból minden felvonás után számos bokrátát és koszorút a színpadra. De az előadás végén azután szünni nem akaró tapsvihar tört ki. Ugy látszott, mintha a közönség egész entuziaszmusát erre a percre tartotta volna fenn. Lucca Paulinának 10—12-szer kellett a lámpák előtt megjelennie, és valóságos virágzápor hullott lábaihoz. A midőn pedig az előadás után kocsijához ment, pompás virág-menyezetet látott feje fölött kifeszítve. A karszemélyzet éjjeli zenével lepte meg és a trónörökös másnap igen hizegő sorok kíséretében elküldte neki arcképét.
+* (Portugallapok) Nieves Emilia hírneves portugall színésznő halálát jelentik, a kit korunk legkiválóbb művésznőivel, mint Rachellel, Ristorival és Sarah Bernhardtal egy színvonalra helyeznek. 1838-ban kezdte meg művészi pályáját és öt évvel ezelőtt a magánéletbe vonult vissza. Azt mondják, hogy ő neki és Garret költőnek köszönhető a portugall színészet újáteremtése.
+* (Az orosz Makart.) Nagy feltűnést kelt jelenleg Péterváron Makovszki festésznek — kit honfitársai az orosz Makartnak hívnak — „A bojár lakodalom” című festménye. Az orosz bojár család a menyegzői lakománál ül. Épen most hozzák az ünnepi ételt, a hattyut, mely ősi szokás szerint jeladás arra, hogy a jegyesek egymást „conspetuum omnium” megcsókolják. Az asztali endégek a mátkapárra tekintenek, mely a szent kép előtt áll és a leány zavarában gyönyörködni. A menyasszony lesütött szemekkel, biborpiros arccal, habozva áll ott, míg a völégény türelmetlenül látszik sürgetni a csókot. Az alakok nagyon életteljesek és jellemzetesek. Az edények és drágaszővetek kivitele mesteri; ez Makovszkinak legerősebb oldala. A képet 30,000 rubelért megvásárolták a cári palota számára.
+Ezek azonban mindketten szomorúan rázogatják a fejüket s elpanaszolták egymásnak, az egyik azt, hogy a tavalyi frakkja hogy lötyög rajta, a másik meg azt, hogy az övé a hátát se volna képes befedni. Halálos veszedelem ez már. Nincs itt maradás többé.
+Az egész város sajnálkozott távozásuk felett. A biztos maga bucsuvacsorára hitta meg őket.
+Hát mikor eljönnek a bucsuvacsorára, mindakettőnek tündöklük az arca a nevetéstől: — A vacsorát megesszünk kegyelmes uram, de már nem megyünk sehova.
+— Mit? Meggyógyultatok?
+— Nem volt nekünk semmi bajunk, kegyelmes uram. Hanem a multkori estélyedre kicserélte a közös nasunk a frakkjainkat. Ma meg véletlenül visszacsérélte. Hát látjuk, hogy egészen ranksz illenek.
+Igy aztán együtt maradt szép egyetértésben az egész udvar egész addig, míg kellett.
+Tisza Lajos valóságos bravourral tudta felhasználni a külső eszközöket a dolog lényegének javára, mikor azonban nem volt már ezekre szüksége, sietett elvetni magától minden fölösleges cifráságot.
+A tanácsot eleresztette, fogatjait haza küldte, a huszárok fölvették a hétköznapi ruhát.
+— Most már ne dolgozzunk keztüben — mondá, hanem gyűrjük fel inkább a karunkat.
+S dolgoztak is eredményteljesen két kézzel egész a mai napig, megérdemelve az elismerést, mely a szegedi négyéves királyság megszűnését kíséri.
+Scarron.
+A negyedik felvonás a bosworthi csatátért tünteti föl. Richárd súlyosan megsebesülve hever a halottak között és elűzni törekszik a reá törő szellemeket. És sikerül neki, sőt megöli Margit királynét is, a ki haláltusájában akar gyönyörködni. Az ötödik felvonásban azután megjelenik Leicesterben, a templom előtt, a hol ellenfele éppen megesküdni készül Erzsébettel. A koronát elragadja ugyan ellenfelétől, de a következő pillanatban halva rogy össze.
+A szöveg hiányai ebből a rövid vázlatból is megítélhetők és Salvayre beleesett mindazokba a hibákba, melyeket a libretto ugyszólván reákényszerített. Dobok, trombiták, katonai indulók és a vadászat zenéje eltoppítják a hallgatót a gyöngédebb részletek iránt. Ehez járul a tulajozos hangszerelés és az ének tulerős kísérete. Dallambősséggel az opera nem dicsekedhetik, ellenben gyönyörűen van harmonizálva. A szerző tulajdonképen tere a sötét tragikum, gyöngédebb érzelmeket nem igen tud tolmácsolni, és ez teszi művét egyhangúvá. A második előadás alkalmával jelentékeny törléseket eszközöltek rajta, és ez által az opera sokat nyert.
+A zene nehéz feladatokat ró az énekesekre és a zenekarra. Ennek dacára a szerző, ki személyesen jelenvolt a bemutatón, meg lehet az előadással elégedve. Különösen kitűnt Stahl Amália asszony Margit királyné szerepében.
+ +Az év végén, hogy egészen feledékenységbé ne merüljenek, a nihilisták is életjelet adtak magukról. Véres életjelet; s éppen akkor, midőn a pétervári rendőrség azt hirdette, hogy a nihilisták közt szakadás támadt. A mi azt bizonyítja, hogy az orosz rendőrség a terrorista párttal szemben teljes sötétségben tapogatózik s álhireivel — mint a nihilisták szakadása — csak tájékoztatlanságát igyekszik palástolni. A nihilisták utolsó merényletéről szóló részleteket egyébként lapunk mellékletén találja az olvasó.
+A Tonkingból érkezett legújabb hírek megerősítik, hogy Sontay bevétele nagy áldozatába került a francia hadaknak; hivatalosan is majd ezer ember veszteséget vallanak be, mi sokat megmagyaráz. Megmagyarázza, hogy miért szorítkozik Courbet egyelőre csak a tonkingi helyőrségek szaporítására s úgy látszik, hogy ha az angolok Bacinh bevételeig kívánnak várni a hivatalos bekekezővettéssel, hát még elég idejük van. Bizalmas alakban hír szerint következő javaslatok tétettek
+Párisban: Az Anam feletti khinai suzerainitás megszűnik s Anam Franciaország védnöksége alá kerül; Tonking déli része — Sontay, Banninh és Honghoa belefoglalásával Anammal egyesíttetik; neutrális zona állapíttatik meg a vörös folyó éjszaki ága és a khinai határ közt.
+Egyre szaporodik amaz angol lapok száma, a melyek Egyptom bekebelezését követelik, habár leplezett szavakkal. Ehhez csatlakozott a „Pall Mall Gazette” is, a mely nagyon ellenezte annak idejében Egyptom megszállását. E lap arra a következtetésre jut most, hogy Anglia nem tehet mást, mint magára vállalni Egyptom közigazgatását. Az angol kormány — írja tovább ez a lap — parancsolja meg az alkirálynak, hogy mondjon le Sudanról. Ha pedig kénytelen lenne Anglia erőlyesen közbelépni, hogy érvényesítse akarataját, bizonyára azok közül is, a kik Egyptom teljes kiürítését kívánják, sokan fogják a további megszállást ajánlani. Az angol közvélemény e fordulata nem idősebb a tonkingi expedíciónál és a franciák tonkingi magatartása kétség nélkül jövőre is nagy befolyással lesz az angolok egytomi politikájára.
+Jelentettük minap, hogy Orlov párisi orosz nagykövet látogatást tett Bismarcknál Fridrichsruheban. Ez feltűnést okozott Berlinben, mert az orosz nagykövet a kancellár szentélyébe nyert bebocsátatást, a miben éppen nem, vagy csak ritkán részesülnek még a német kormány meghatalmazott nagykövei is. Orlov nagykövet azok közé tartozik ugyan, a kiket kegyébe fogadott a német kancellár, de Fridrichsruheba még a kancellár személyes barátjai sem juthatnak be könnyen. Berlinben azt hiszik, hogy Orlov herceg nem tárgyalt speciális kérdéseket a kancellárral, de a látogatásból azt következtetik, hogy Németország és Oroszország közt teljesen helyreállott az egyetértés.
+A Times dec. 27-én kelt khartumi sürgőnyt közül, mely szerint egy Obeidből tíz nappal azelőtt elindult arab azt beszéli, hogy a madhi nagy hadsereggel a kék Nilus mellett fekvő Muselimia felé indult s Senaart készül megtámadni; a madhi terve azután Khartum ellen intézni támadást s később seregeit éjszak felé való előnyomulásra konszolidálni.
+ +Bécs, dec. 31. (A P. H. tudósítójának távirata.) A Pol. Cor. budapesti értesülése szerint Bánffy gr. a szabadelvű párt holnapi tisztelgése alkalmával a kormányelnöknel hangsúlyozni fogja a felsőház reformjának s az antiszemita mozgalom erőlyes lelkűdéseinél szükségét; egyúttal biztosítani fogja a kormányelnököt a nemzet legteljesebb bizalmáról, amint azt tanusítani fogják a jövő választások. Tisza behatóan fog e kérdésekről nyilatkozni.
+és nincs arra számítva, hogy a kormányokkal közöltessék. A körirat kifejti a látogatás indokait, kiterjeszkedik a két udvar egymáshoz intézett barátságos nyilatkozataira, a lakosság rokonszenves magatartására, végül kiemeli ama jelentőséget, melyet a látogatás Olaszország és a német birodalom egymáshoz való jelen és jövőndő viszonyát illetőleg nyert.
+ +Bécs, dec. 31. (A P. H. tudósítójának távirata.) Itt az a hír járja, hogy ha a főrendiház másodszor is elveti a keresztények és zsidók közti házasságról szóló törvényjavaslatot, a mi nagyon valószínű, Tisza és az egész kabinet beadjá lemondását s Kállay Béni közös pénzügyminiszter fog új kabinet alakításával megbízatni.
+ +Szeged, dec. 31. A királyi biztosság megszüntetése alkalmából Szeged város köztörtvényhatósága ma diszközgyűlést tartott, melyben elhatározta, hogy Tisza Lajos képét lefesteti, diszalbumbot készített emlékül, végül, hogy Tisza Lajos emlékére szobrot emel.
+Szeged, dec. 31. (A P. H. tudósítójának távirata.) Este a polgárság az iparos körben és a felsővárosi kaszinóban bankettet tartott a távozó kir. biztos tiszteletére. Az utóbbi helyen táncvigalom is volt. A kir. biztos az ipariskörben 8 órakor jelent meg, harsány éljenzéssel fogadták s fél óráig időzött, élénk társalgást folytatva a tömegesen megjelent iparosokkal. Bakay Nándor beszédet tartott, a polgárok s iparosok háláját fejezve ki, mire Tisza Lajos felköszöntőjében arra buzdította őket, hogy a budapesti országos kiállításon tegyenek ki magukért. Innen a királyi biztos a felsővárosi kaszinóba ment egész kíséretével, hol Juhász György fogadta üdvözlő beszédével, mire Tisza meghattottan válaszolt. Kilenc órakor a városház elsősémeleti termeiben fényes táncvigalom zárta be az ünnepélyek sorát. A kir. biztos diszemelvényen foglalt helyet s csak 11 órakor távozott.
+ +Zágráb, dec. 31. A tartománygyűlés mai ülését Sram alelnök megnyitván, felvétetett a napirend első tárgya: az elnökség megválasztása.
+A választás következő eredményével végződött: tartománygyűlési elnökké 54 szavazattal 25 ellenében Kresztics, első alelnökké pedig 54 szavazattal 23 ellenében Horvát Mirko újból megválasztattak. Ezután a 11 tagú bizottság választása ejtett meg Vojnovics indítványa értelmében.
+alapján tárgyalásokat kezdeni, de a Vörös folyó hajózható főágának éjszaki partján fekvő területet éppen nem hajlandó átengedni. S azt is Anglia választott bírói ítélete döntené el, hogy Sontay Franciaországé maradjon-e.
+ +Kairó, dec. 31. Hivatalos jetentés szerint a fölkelők dec. 28-kán megtámadták Gezireh helységet (Berber mellett), de a két század basibozukból álló helyőrség által, mely elsáncolta volt magát, hat órai heves harc után nagy veszteséggel visszavertették. A basibozukok parancsnoka elesett, az egytomi csapatok vesztesége különben jelentéktelen. A fölkelők támadása Berber ellen a gezirehi helyőrség ellentállása következtében meghiussultnak tekinthető.
+London, dec. 31. (A P. H. eredeti távirata.) A Pol. Correspondenz jelentése szerint az angol kormány még eddig nem bocsátkozott tárgyalásokba más kormányokkal a szudáni ügyeket illetőleg.
+ +A főrendiház elnökségéhez, a mint már jelentve volt, a legutóbbi időben tényleg számos kérvény érkezik a királyi meghívó levél kieszközlése iránt. A politikai élet iránt teljesen váratlanul föllépő ezen élénk érdeklődés, mint a Bud. Corr. hallja, csaknem kizárólag azon ellenzék bár csendes, de annál intenzívebb agitációjának következménye, a mely a főrendiházban a legheterogénébb, egymással gyakran politikai kérdésekben is szemben álló elemekből alakult a keresztények és zsidók közti házasságkötésről szóló törvényjavaslat ellen. Nem egyházfejedelmek folytatják most már az agitációt, hanem csaknem kivétel nélkül az ugynevezett ókonzervatívek, és felette jellemző ez agitációnak különben csaknem megmagyarázhatlan hevesessége nézve a frakció egyik vezérének, a ki a kormány ez előterjesztése ellen a legutóbbi folytatott vita alkalmával hevesen lépett fel, azon nyilatkozata, hogy most elérkezett az idő, melyben 1867-ért, a midőn a nemzet a kiegyezés létesítése alkalmával a konzervatívek fölött minden tétovázás nélkül oly hálátlan módon napirendre tért, megtorlás véthetetik. Ez a megjegyzés, a számos értekezés egyikében tétetett, a melyeket a főurak Budapesten a legutóbbi napokban nagy titokban tartottak.
+A mi egyébként ama főrendiek királyi meghívólevelét illeti, a kik eddig nem tartották érdemesnek azt kieszközölni, arra nézve fölemlítenőnek tartjuk, hogy a főrendiház igazoló-bizottsága a kérvényeket indokoltnak találja is, azok először a belügyi miniszteriumba küldendők, a honnét azok az illetőségi hatóságtól az illetőkre vonatkozó szükséges okiratok beszerzése után jutnak a királyi kabinet-irodába, — a mi természetesen bizonyos időt igényel.
+Bécs, dec. 31. Az „Armeeverordnungsblatt” közli, hogy ő felsége Pokornyi, a hetedik huszárezred második alezredesét, ugyanezen ezred parancsnokává nevezte ki, Mecséry b. ezredes helyébe, ki vezérőrnagyi jelleggel nyugállományba helyezett.
+Róma, dec. 31. Viktor Emánuel földi maradványai január 8-án vitetnek át a pantheonba, a bejárattól jobbra levő kápolnába, hol bronz hamvverderben fognak örök nyugalomra tétenni. E hamvverder az emelendő siremléknek kiváló alkatrészét fogja képezni. A holttest átvitelénél a kormány tagjai, a képviselőház elnöksége és a diplomáciai testületek lesznek jelen.
+Róma, dec. 31. A „Diritto” megerősíti azt a hírt, hogy Mancini külügyminiszter Olaszországának külhatalmaknál megbízott képviselőihez körjegyzéket intézett, mely azon látogatás jelentőségét fejtegeti, melyet a német trónörökös az olasz királynál Rómában tett.
+Athén, dec. 31. Trikupis miniszterelnök az ökumeni patriarcha lemondása iránt hozzá intézett kérdésre válaszolva, valónak nyilvánítja, hogy a patriarcha lemondott, egyszerűen azonban reményt fejezte ki, hogy a kérdés elintézését fog nyerni s megjegyzi, hogy Görögország beavatkozása csak súlyosbítja a helyzetet.
+Róma, dec. 31. (A P. H. eredeti távirata.) Az Ismail pasa visszahelyezéséről, valamint az olasz kormánynak ezen ügyben állítólag tett lépéseiről forgalomba hozott hírek nélkülöznek minden alapot.
+Róma, dec. 31. (A P. H. eredeti távirata.) A Mancini által Olaszország külföldi képviselőihez intézett körirat a német trónörökös római látogatása felől csak a képviselések tájékoztatásaul szolgál
+A Pilepics és társai által előterjesztett indítvány, mely a mai ülésen felolvastatott, következőleg szól:
+„Tekintettel arra, hogy elismert jogaink és régi alkotmány szerű szokásaink szerint a királyi leiratok, kéziratok és egyéb határozatok a tartománygyűlésnek eredetben terjesztendők elő; — tekintettel arra, hogy Khuen-Héderváry gr. bán a tartománygyűlésben maga jelentette be kinevezetését; — tekintettel arra, hogy a tartománygyűlésnek joga van az iránt meggyőződést szereznie, hogy azon személy, ki magát a tartománygyűlésnek, mint bánt bemutatja, csakugyan kinevezett és az előírt esküt letette-e: határozza el a tartománygyűlés, hogy a királyi kézirat, valamint az eskü szövege a tartománygyűlésnek eredetiben terjesztendők elő.”
+Pilepics indítványának sürgősége fölött a tartománygyűlés a választások megejtése után fog határozni.
+A Vojnovics indítványa értelmében választott bizottság tagjai a következők: Bartolovics, Josipovics Imre, Kussevics Szvetozár, Miskatovics, Gyurgyevics, Sram báró, Vojnovics, Vukotinovics és Zsivkovics báró.
+A költségvetési bizottság tagjaivá megválasztattak: Pejasevics László gr., Crkvenau, Gyurkovics György, Ivics Mátyás, Krajacs, Maseg, Zsivkovics b. és Zmaics b. Mindkét bizottság azonnal megalakult, mely célból az ülés 5 percre felfüggesztetett. Ezután a pótválasztások ejtettek meg a többi bizottságokba. Végül a tartománygyűlés Pilepics indítványára nézve a sürgőséget elvetette. Ezzel az ülés végett ért.
+ +London, dec. 31. (A P. H. ered. táv.) A Times híre szerint Khina kész a bevezett tényeket elismerni a status quo
+A főrendiház hármas bizottsága a képviselőháznak a keresztények és zsidók egybekeléseéről szóló törvényjavaslatára vonatkozó második izenetét valószínűleg már január 10-én tárgyalni fogja.
+ +— (B. u. é. k.) Uj évet kezdünk a mai napon. De míg az év új, addig a viszony, mely tisztelt olvasóinkhoz fűz, egyre bensőbbé, egyre szilárdabbá válik. A mi tavalyi iparkodásunk és hazafias törekvésünk benne van mindig olvasóink nagyobbodott s igazán nagyszerű rokonszenvében és elismerésében. A régi év letűnését nem nézzük bánkódva, de nem is elbizakodva az újat. A négy betűben (b. u. é. k.) azt kívánjuk reménnyel telve: adjá isten, hogy hazánk boldogabb legyen s boldog hazában önök mindnyáján boldogabbak velünk együtt.
+— (Személyi hírek.) Báró Orczy Béla ő felsége személye körüli miniszter tegnap délután Budapestről Bécsbe utazott. — Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter tegnap Fegyvernekről a fővárosba érkezett. — Báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter Ajnácsköre utazott. — Fraknói Vilmos kanonok, az akadémia főtitkára, Nagyváradról visszatért a fővárosba. — Dégen Titusz erzsébetvárosi plébános 105 forintos alapítványt tett a Stefánia szegény-gyermekkórháznál. — Mint Szabadkáról sürgőnyzik, Mukics polgármester beadjá lemondását.
+— (Gyulai Pál előadásai a műegyetemen.) Gyulai Pál egyetemi tanár a műegyetemi hallgatók számára „Petőfi életéről és költészetéről” szivességből rendezett előadásait a napokban fejezte be. Előadásai mindenkor igen látogatottak voltak s a jeles tanár nemcsak Petőfi életrajzát ismertette behatóan, hanem egész költészetét végig tárgyalta. Az utolsó előadáson jelen volt Szilvi Kálmán műegyetemi rektor is s az előadás befejezése után meleg szavakban köszönte meg Gyulai szivességet, hogy alkalmat nyújtott a műegyetemi ifjúságnak legnagyobb lyrikus dalnokunkkal, a szabadság lángelkű Tyrtaeusával megismerkedni s felkérte, hogy tartson hasonló előadási ciklust a magyar Homer: Arany János életéről és költészetéről is. Gyulai megköszönte a szives meghívást, de kijelentette, hogy Arany elvesztésének fájdalma még sokkal élénkebben él lelkében, hogysem róla és költészetéről egyetemi előadásokat tarthatna; de mihelyt ezt teheti és kellőleg el készül reá, előadásainak a tudomány egyetemen való befejezése után a műegyetem hallgatóit is meg fogja ismertetni Arany János költészetével.
+— (A nemzeti színházban) ma este a Szóko év angol vigjátékok elevenítették föl. Az angol humor kevésbé tudta fölemlegíteni a közönséget, igaz, hogy az előadók is meglehetősen bágyadtak voltak. Vízvári és Náday tudták csak igazán beletalálni magukat szerepeikbe; Helvey Laura sem tudta az egyszerű természetesség hangját eltalálni, néhány bravour-fogással hatott; elismerjük, hogy szép volt. Lendvayné és Mihályfi elég jók voltak. Az előadáson egymást érték az apró balesetek, melyek bajt ugyan senkinek sem okoztak, hanem annál nagyobb derültséget idéztek elő. Az első felvonásban a villamvilágítás tartott néhány percnyi sikerült próbát a — sötétségből. Ezután néhány látcsó tett légutazást a második emeletről a földszintre, de szerencsére baj csak az üvegekben esett. Következőt néhány színlap repülő próbája, az utolsó felvonás alatt meg egy művésznő bonbonjain lehetett tanulmányozni a szabadesés törvényeit.
+— (Ifj. Ráday Gedeon grófról) azt írták a lapok, hogy 1839-ben született. Ez, mint a P. N.-nak írák Pécelről, téves, mert az anyakönyv szerint a gróf 1841. máj. 4-én született. Születését anyja halállal váltotta meg, rövid néhány napra, édes anyja. gr. Teleky Borbála, meghalt 1841. máj. vége felé. Ki volt ő, megmondta Kosuth Lajos, a Pesti Hirlap akkori szerkesztője, lapjában a vezércikk helyén közölt potenciójában. Ezen gyászcsalád vette kezdetét a balsors, a mely a családot fényes feltűnedező napjai dacára suttani máig ki nem fáradt. A Ráday-ösöket illetőleg arra figyelmeztet a levelező, hogy Gedeon I. és II. volt a mult században és II. Gedeon volt az, ki a mult század végén báró címet, majd grófságot kapott. A péceli családi sírbolt 12 tagot zár kebelébe s ezzel megtelt. I. Pál Losoncon nyugszik, kinek sírját a most elhalt kegyelete restauráltatta nemrég. Atyja, Gedeon, kholera idején Pesten halván el, ugyanott temettette el a mellé, kihez utolsó vonzalma kötötte. A most elhunytban testvére 11 árvaia vesztette el legfőbb támaszt, kiket a királyi kegyadományon felül segélyezni, elhelyezni erején tul is köteleességének tartotta. Pécelen is meghuzatta a családi kegyelet a gyászt jelentő harangokat, de már a Rádayak temetkezése itt be van fejezve; a boldogult Ikladon jelölt ki magának nyughelyet. Ráday Gedeonnak 1839. évben született testvére 8 hónapos korában elhalálozott s az 1841-ben született fiú ismét a Gedeon nevet nyerte, — innét az eddigi téves királya születési idejének. — A temetés tegnap ment végbe Ikladon, az egész vidék intelligenciájának részvételével. Ott volt a család majdnem minden tagja s a széleskörű rokonság. Pestmegyét Taky első aljegyző és Kapczy Vilmos járási szolgabíró képviselte; ott voltak Tisza miniszterelnök, Fejérváry b. államtitkár, Henneberg altábornagy nagy katonai kísérettel és a honvédelmi miniszterium főbb tisztviselői. Az egyházi szertartást Sipos főti református esperes végezte, kinek megható beszéde és imája után a koporsót a sírba helyeztek.
+eljegyezte Hrnicsák Tivadar bécsi orvostudor. — Fogarassy Katalin kisasszonyt, Fogarassy Gábor karcagi ref. tanár leányát eljegyezte Hajnal Elek ref. lelkipásztor Karcagon.
+— (Vilmos császár és Lucca asszony.) Berlinből írák tegnapról: Vilmos császár tegnap Lucca asszonyt az operaházi előadás alatt (a művésznő Carmenban utoljára lépett fel) meghívta az udvari páholyba, lebeszélendő őt azon szándékáról, hogy Berlinben többé nem játszik. Ha ő tán nem is éri már meg, szólt a császár, övét nem szeretné megfosztva tudni attól az élvezettől, hogy a művésznőt újra visszatérni lássák. Lucca asszonytól a berliniek nagy ovációval vettek bucsut; viharos taps kísérte a függöny legördültét s több mint husz koszorut és bokrétat nyújtottak át neki.
+— (Honvéd-tisztviselők.) A Ludovika akadémia nappali és esti tisztképző tanfolyamában részt vett egyéves önkéntesek s többben, kik a tanfolyamokban nem vettek részt, e hó 29- és 30-án tették le a szab. áll. honvéd-tisztviselők vizsgálatot. A bizottság elnöke Jelentsik Vince tábornok volt. A jelöltek egynek kivételével, mind sikerrel vizsgáltak. Ilyenformán a honvédség szabadságot állományában fennállott szükség tisztekben, jó részben fedezve van. Még körülbelül 100 olyan áthelyezett volt egyéves önkéntes van, a kik a tisztviselők vizsgálat után szándékoznak letenni s már jelentkeztek.
+— (A kereskedő ifjúság társulata) érdekes műsorral egybekötött táncestélyvel ülte meg a Szilveszter-estet. Köszegi Géza zongorán adott elő néhány Schubert-féle német táncdarabot, Lendvay Gyula Bartóktól az „Agglegény panaszát” szavolta, Drozd József népdalokat énekelt. Érdekes száma volt a műsornak a nyolc egyleti tag által Schlipper Gyula vezetésére alatt előadott simfonia. Lippert Gyula a Peleskei notárius mexicói völegényét adta elő, végül Ujváry, a népszínház tagja szavalt. A sikerült előadást táncmulatság követte, melyen az első négyest nyolcvan pár táncolta. Jelen voltak: Heinrich Károlyné, Kammer Irma, Gecsó Ferencné, Hollós Bertalanné, Wollák Sománé, Máhr Gyuláné, Szubszilványi Kálmáné, Szubszilványi Lujza, Linthentalné, Linthental Erzsike, Szabó Józsefné, Hauser Károlyné, Hauser Margit, Szabó, Klein növ., Csillag Juliska, Steiner növ., Kozalik Lujza, Molnár Antalné, Molnár Paula, König Miklósné, König növ., Veisner Erzsike, Schneller növ., Sziklai Sarolta, Unger növ., Patz Gusztáv, Williger Tullia, Wachmann Irma, Fischmann növ. stb.
+— (Az orrleharapások divatban.) Tegnap közölt hírünk kiegészítésül közöljük, hogy az orrleharapó bakát Miklós Józsefné hívják s a 49. gyalogezredben szolgál. Már letartóztatták. — Tegnap pedig egy Fontányi Sándor napszámosnak harapta le dulakodás közben egy ismeretlen az orrát. A tettes megugrott.
+— (A soroksári postarablás) tettesének semmi nyoma. Schobert István és Lajos, akikre a gyanu eleinte irányult, teljesen bebizonyították alibijüket még pedig olyan tanukkal, akiknek szavahihetőségéhez semmi kétség sem fér. A postakocsis állapota, a legújabb jelentés szerint javul s életbenmaradásához alapos remény van. Helmbacher Nándor vizsgálóbíró tegnap este visszatért a fővárosba, honnan ma este, esetleg holnap reggel ismét a helyszínére utazik a vizsgálat folytatására. Ő maga is azt mondja, hogy a vizsgálat tényleges eredménye eddig semmi; letartóztatva ez ügyben senki sincs, azonban a vizsgálat iránya azt engedi gyanítani, hogy a tettesek nyomában van a vizsgálat s rövid idő alatt eredmény lesz felmutatható. A fővárosi rendőrségnél, miután Minorichnak hivatalos ügyben el kellett utazni, Orincsay fogalmazó vette át a vizsgálat vezetését. A postagazgatóságnál már jelentkeztek az elrablott levelek feladói s számukra a kártérítési összeg az állam postapénztárából kiutalványoztatott.
+tisztélettel említette neveiket s rendesen elérzékenyezett. Azon kérdésre: „Beszélt ön az elítéltekkel?” az ő ünnepélyes beszédmódján így válaszolt: „Csak Damjanics csal reggeliztem az ő kivánatára, de a többi ural nem volt szerencsém beszélhetni.” Miután Leiningen gróf szemeit bekötötte, így szólt hozzá saját szavai szerint: „Nagyon szépen kérem, méltóztassék excellenciát letérdelem.” Több általa kivégzett érdekes áldozattól emléke volt, ha egyéb nem, költél. Hidegvérrel üzte tisztét, sem a kivégzés előtt, sem pedig utána nem fogta el valami nagy izgatottság. Mindig udvarias, de e mellett szigorú is volt hivatalában; azt szokta volt mondani: „ha én nem tenném, megtenné más; csak köteleességem teljesitem.” 1850-ben Budapestre neveztek ki hohérnak s innen sokszor küldték az ország minden részébe halálitéleteket végrehajtani. Ügyessége messze földön ismeretes volt. Hivatalos egyenruháját, mely fekete kabát volt, vörös mellényből és nadrágból és vörös tollas fekete kalapból állt, minden kivégzésnél felöltötte. 1861-ben elvesztette pesti állását s Alsó Ausztriába ment, hol egy ideig sikerrel működött, mint állatorvos, később pedig Brünnben kapott hohéri állást.
+— (Kalifornia volt helytartója Budapesten.) Mr. L. Stanford Kalifornia volt helytartója, az amerikai „Pacific-Railway-Compagnie” elnöke, ki jelenleg Európában körutat tesz, tegnap családjával Budapestre érkezett és az Európa szállodába szállt. Mr. Stanford néhány napig marad Budapesten, hogy a város nevezetességeit megtekintse, és aztán ismét Konstantinápolyba utazik. A család a saját vasúti szalonkocsijában utazik, melyet Amerikából hozott magával.
+— (Zwingli-jubileum.) Az ágostaiak a mult hónapban ünnepelték Luther születésének négy százéves jubileumát, most pedig Svájc készülődik Zwingli-ünnepélyt rendezni, ki 1484. január 1-jén született Wildausban Sz. Gallen mellett. Zürichben ez alkalommal Zwinglinek a middlebergi akademiában levő képét kiállítják.
+— (A muzeumot egy időre bezárták.) Az ötvösműkiállításra beérkező rendkívül becses műtárgyakat a nemzeti muzeum képtárában helyezik el és a kiállítás rendezésének előmunkálatait, a szekrények elhelyezését stb. már a napokban megkezdik. Ez okból tehát a muzeumi képtár összes helyiségeit a mai napon hosszabb időre a közönség látogatása elől elzárták.
+— (Hajótöröttek megmentése.) A „Plantyn” antverpeni gőzhajó legénysége és utasai, kiket már elveszettek tartottak, a „G. D. T.” nevű kis brigantinon majdnem teljes számmal megérkeztek Jersey Oporto kikötőjébe. A Plantynt november 17-én borzasztó vihar érte az atlanti tengeren; a középárbocot, a kormányt és a fedélzet egy részét a szélvész elragadta s hullám-hullám hátán özönlött a hajóba. Négy matrózt és egy utast magával ragadott a tengerbe a hullámrohám; a hajóorvos és négy matróz súlyosan megsebesült, egy matrózt pedig agyonütött a lezuhanó árboc. A 35 főből álló legénység s 21 utas szakadatlanul dolgozott a szivattyuknál, s ily állapotban három hétig bolyongtak a hajótöröttek a tengeren anélkül, hogy kormányozhatták volna a roncsolt hajót. Több hajó ment el közelükben, de vagy nem vették észre vagy nem akarták tudomásul venni segély jelzéseiket. Végre december 6-án a „G. D. T.” kis brigantine jött közelükbe s ez felvette a hajótörötteket, kik Jerseyben partra szálltak.
+— (A regatta-bál) bizottsága Blaskovics Miklósné, szül. Edelsbacher Marianna urnőt nyerte meg lady patronessül, a mi által az ügyis népesnek igérkező bál fénye és sikere biztosítva van. A meghívókat most küldik szét.
+— (Hymen.) Drucker József volt budapesti ügyvéd, egykor székesfehérvári, majd soproni polgármester leányát, a bájos Drucker Etelka kisasszonyt
+— (Az aradi vértanuk hóhér.) Bott Ferenc brünni hohért, ki 1849-ben az aradi vértanukat kivégezte, a napokban holtan találták ágyában, brünni lakásán. Székhüdes érte. Bott ipja volt Willenbachernak, a bécsi hohérnak. Egy leánya és két fia maradt. Hagyatékában van tizenkét arany jegygyűrű, hat arany férfigyűrű s számos óra, melyeket az elítéltektől kapott. Bott, mint említettük, 1848. 49-ben Magyarországon végezte gyászos mesterségét; Haynau itéleteinek végrehajtója volt. Őt hívták a tizenhárom tábornok kivégzésére Aradra; kilencet felakasztott, a négy golyóra ítéltnek pedig bekötötte szemét. Mint egy bécsi lap brünni levelezője írja, igazán érdekes volt hallgatni a hohért, mikor a kivégzett tábornokokról beszélt; mindig nagy
+— (A nizzai nemzetközi kiállítást) dec. 24-én délelőtt nyitotta meg Martin főbiztos Nizza maireje és prefektusa jelenlétében. Ünnepélyesség most nem volt; ezt január 6-ára halasztották, mely alkalommal Ferry miniszterelnök, a kormány több tagja és számos képviselő megy Nizzába, kik jelenleg a parlamenti ülések miatt nem mehettek. Már a megnyitás napján nagy közönség özönlött a kiállításra; az érdeklődés leginkább a képesarnok körül központosult, mely valóban kiváló műkincsekkel dícselkedhetik. Az iparpalota munkálataival jórészt elkészültek, úgy hogy a hivatalos megnyitás alkalmával már teljes lesz a kiállítás képe.
+— (A livonói kettős gyilkosság) tettesét, Fallaci Emilt, ki Monti gyárost és nejét meggyilkolta, elfogták. Livónába egy gyanus egyénre lettek figyelmesek a karabinierik, ki hasonlított Fallacihoz s Montelupóba állított jegyet. A karabinierik közölték gyanújukat a rendőrbiztossal, ez azonban nem akarta tüstént elfogatni, hanem beleült abba a kupéba, melyben a gyanus egyén helyet foglalt. Utközben meggyőződött, hogy Fallacival van dolga s a montelupói pályaudvarban elfogatta. Fallaci revolverrel akarta védeni magát, de a fegyvert kicsavarták kezéből. 30,000 frankot találtak nála.
+— (Sziklósi Szabó Kálmán), Győrmegye és város volt főispánja f. hó 24-én Péterháza nevű pusztáján meghalt. Az elhunyt tevékeny részt vett a közéletben, 1813-ban született s 1842-ben Győrmegye főügyészévé választott, mely tisztelet 1846-ig viselte. 1843—1844-ben mint Győrmegye követe részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1848-ban Győrmegye első alispánjává választott s később kinevezetett kormánybiztossá. Az abszolút idő alatt gazdaságának élt s 1861-ben valamint a provizorium után 1867-ben is első alispán volt. 1871-ben, midőn a Deákpárt győzött Győrmegyében, visszavonult s csak 1875-ben lépett ismét a szereplés terére, kinevezetve Győrmegye és város főispánjává, mely tisztelet a mult év elejéig viselte, amidőn a Lipótrend lovag keresztjével kitüntetve nyugalomba vonult. Temetése mult pénteken volt Beziben. Győrmegye színe-java részt vett azon. Koporsóját számos koszorúval díszítették tisztelői. A gyászszertartást Nogáll Károly püspök végezte. Az engesztelő szentmise áldozatot tegnap a győri székesegyházban Zalka János győri megyés püspök mutatta be az elhunyt lelkiűdvéért. A gyászsmisén részt vett a gyászoló családon kívül a megyei tisztikar gr. Laszberg Rezső alispán vezetésével mellett, továbbá a városi képviselőtestület is.
+— (Népesedési statisztika a fővárosban.) A főv. statisztikai hivatal heti kimutatása szerint f. é. december hó 16-tól december hó 22-ig terjedő LI. héten élve született 272 gyermek, elhalt 201 személy. Az élve születettek közt volt 87 törvénytelen; nemre nézve 147 fiú, 125 leány. Halva született 13 gyermek; köztük 6 törvénytelen. A halottak közt volt 111 finemű, 90 nőnemű. Ez év 51 hetében élve született összesen 13860 gyermek, elhalt 12069 egyén. Elhaltak kora 0—1 éves 39, 5 évig 27, 20 évig 18, 30 évig 23, 40 évig 23, 60 évig 36, 80 évig 29, 80-on túl 6. Halálozások terület szerinti kimutatása: I. kerület 17, II. ker. 10, III. ker. 14, IV. ker. 4, V. ker. 7, VI. ker. 30, VII. ker. 34, VIII. ker. 37, IX. ker. 15, X. ker. 11, egyéb kórházi halott 20. Katona 2.
+— (Fölolvasások.) A budapesti önk. tűzoltó-egylet parancsnoksága, mint minden évben úgy az idén is felolvasásokat tart. Az évi ciklus felolvasói közt Bárány Nándor Ernő főparancsnok és Markusovszky Béla a „Tűzoltó Közölny” szerkesztője nevével találkozunk. Az előbbi a tűzoltóra nézve fontos építészeti ismeretek köréből tart felolvasást, utóbbi pedig a mult század tűzrendőri viszonyairól és különösen a II. József császár által 1787-ben kibocsátott tűzrendészeti szabályrendeletről fog értekezni. Felolvasásokat fognak még tartani: Herman Ödön osztályparancsnok a csővezetésről, Breuer Szilárd a szivattyukról, Dvonts J. egyleti ügyész a tűzoltói táviraszatról.
+zalamegyei szent-péterföldi határban levő fekete-berki erdőben dolgozván, este felé onnan haza indult; de utközben a Kövecses erdő mellett három utonálló támadta meg, kik közt Róka József polai lakos sógorát is megismerte. A derék sógor e szavakkal „jó hogy megvagy!” rálőtt Károlyra, s azt karján és csipőjén megsebesítette. Károly sógorát s az annak segélyére siető baltás társát földre teperve s minden erejét összeszedve, patakzó sebe dacára, futással menekült egy oldaluton és bár sokáig üldözték, szerencsésen megszabadult. A zalai rendőrségnek az eset tudomására jövé, Róka Józsefet, a ki már ekkor Bánok-Szent-Györgyön bújdosott, elfogta és a vizsgálat megindult. Az orvosi vélemény szerint a hatósági gyógykezelés alá vett Károly sebe életveszélyes. Az előnyomozásból kiderült, hogy Károly Ágoston ipával viszályban élt. A szembesítés alkalmával Károly Ágoston határozottan állította, hogy a szembesített Róka József lötte őt meg, azonban Róka József mindent tagad, bár igazolni nem tudja, hogy a kérdéses napon este 5 órától 8 óráig hol volt. — Róka József további illetékes intézkedés végett a letényei kir. járásbírósnak átadott.
+— (Egy örült öngyilkossági kísérlete.) Izgalmas jelenet színhelye volt ma d. e. 9 és 10 óra közt a Pannonia szálloda. Egy fiatal ember kért szobát ez időtáj, ki a vendégekönyvbe Schwarz Gyula ujpesti lakosnak írta be magát. A korai idő dacára le akart feküdni s ez gyanút keltett a fizető pincér előtt. Benn maradt tehát a szobában. A fiatal ember ekkor egy hat lövetű revolvert vett ki zsebéből s felszólította a pincért, hogy távozze, midőn pedig ez vonakodott, ki akarta dobni a szobából. A pincér zajt csapott, mire a háziak összefutottak; ámde ekkor a fiatal ember az asztalra ugrott s öngyilkos szándékából magára fogta a revolvert, melyet azonban kicsavartak kezéből. A cselédség most rendőrt hozatott, a ki Schwarzczot a rendőrségre vezette, hol feltűnően zavart magaviseletet tanusított. A rendőrorvos megfigyelés alá vette s kitűnt, hogy a szerencsétlen meg van tébolyodva, minek folytán a Rókusba vitték.
+— (Mennyit nő a nap januárban?) Január hó 1-én a nap 7 óra 50 perckor kel és 4 óra 18 perckor nyugszik le. 31-én felkel 7 óra 39 perckor és lenyugszik 4 óra 57 perckor; vagyis 1-én a nap hossza 8 óra 28 perc s az új hossza 15 óra 32 perc, 31-én pedig a nap hossza 9 óra 18 perc s az új hossza 14 óra 42 perc. Tehát a nap január hóban 50 perccel, vagyis majdnem egy órával nő.
+— (Időjárás.) Európában: A nagy légnyomás (780—784) az északkeleti Kárpátok közelében van s kiterjed a kontinens többi részeire is (766—768.) Az idő mérsékelt szelekkel, részben derűs, részben változó felhőzetű, száraz, többnyire fagyos. — Hazánkban: Többnyire északkeleties gyenge szelek mellett a hőmérséklet kevéssel még kisebb, a légnyomás pedig még nagyobb lett. Az idő csendes, száraz, északkeleten derült, délnyugaton változó felhőzetű, helyenkint ködös, általában fagyos. Az e hó 28-án jelzett idő változó jellegével végződik s derülő jellegét öltve, kevés hőváltozás mellett, jövőre derült, száraz lesz. — Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Általában csendes, derült, éjjel fagyos időt várhatni.
+ + +Nemrég egy szakavatott véleményt köztünk Brandt R. gyógyszerész ur labdacsairól, s ma ismét alkalmunk van egy tekintélyes orvosi közölny véleményére hivatkoznunk. A „B.-Pester Medicinisch-chirurgische Presse” 17-ik évfolyamának 13-ik számában 1881. a többek közt ezt írja: „Mindezek után, ha rövid szavakban összegezzük a svájci labdacsokról előadott véleményünket, az oda üt ki, hogy a szereknek mind megválasztása, mind összetétele egyáltalában igen célszerű — rationelle. — Alapos kifogást találni e vélemény ellen igen bajos volna, legalább tudományos szempontból nem lehet. A nevezett labdacsok használati körének tudományos kijelölése a kórtan határain belül, az elmondottakból mintegy magától világlik, úgy, hogy a szokásos elősorolása minden lehető káros állapotoknak, melyek e szerrel megszüntethetők, teljesen fölöslegesnek mutatkozik. Minden oly káros állapotok, melyek az itt tekintetbe veendő szervnek t. i. a bélnek élénkítése által, kedvezően befolyásolhatók, — ugyszintén az olyanok, melyekre nézve egyenesen áll ez eset (mint magának a bélnek számos megbetegedése, ezek között különösen a pangó székletétel, a makacs székrekedés, melyekkel legtöbbször együtt járnak: béléltágulás s aranyeres bántalmak stb.) — és végre olyanok, melyeknél a belek működése élénkítésének hatása közvetett, a körülmények szerint elhárító (mint torlódásoknál, tultengésnél a hasszerveknek s nevezetesen a májnak; vértolulások a mellre, fejre, stb.) képezik a gyógytani objektumok körét, a melyek ellen tisztító hashajtó szerek észszerűen alkalmazhatók.” A svájci labdacsok dobozonkint 70 kron kaphatók a gyógyszertárakban.
+Szabvány gyapju öltözéki cikkeket
orvos Dr. Jäger Gustáv tanár
jótállása mellett eredeti gyártmányban ajánl és elárusít kis és nagy mennyiségben Magyarországra nézve a központi főraktár:
Riess Henrik és társa
Budapest, sugar-ut 62., Octogon-tér.
Ausztriára nézve a Haupt-Depot: Heinrich Riess & Co.
Wien I., Bauernmarkt 4.
Katalogus és árjegyzék ingyen. Felvilágosítás-sal cégünk, valamint Dr. Jäger G. tanár ur Stuttgartban kézséggel szolgál.
— (Az első tájékpipa.) 1723-ban élt Pesten Kovács Károly cipész, kit az a tulajdonsága, hogy igen szép fragványokat készített, Andrassy gróf kedvencévé tett. A gróf egyszer törökországi küldetéséből fehér agyagot hozott, melyet igen könnyű fajsulyánál fogva adtak neki ajándékba. A cipésznek az az ötlete támadt, hogy miután az agyag likacsos, jó volna pipának, mert a nikotint abszorbeálja. Megkísérelte a pipafaragást s magának is, a grófnak is csinált egy-egy pipát. De keze nem volt igen tiszta, s a csírizból sok ragadt a pipára, ha azonban a csírizt letörölték, a pipa színe szép barna s fényes lett a lágyas fehér helyett. Kifényezte tehát az egész pipát s mikor dohányozni kezdett belőle, szivás közben látta, milyen szép színűvé lesz az. Híre ment az új pipaanyagnak s nemes embereink sokat hozattak belőle, gyártatván nyakra-főre a pipákat. 1830-ig a nagyértékű árucikk ára és a behozatal drága volta miatt tájékpipákból csak a nagyurak szíhattak s csak a mondott évben lett a tájékpipák általános árucikké. Kovács Károly, első pipája a nemzeti muzeumban látható.
+— (Viharűző néger.) A windsori királyi kastély kapuja előtt a napokban egy néger jelent meg, a ki sürgősen akart a királynéval beszélni, meg akart neki mutatni egy oly készüléket, mely a legnagyobb viharokat azonnal lecsendesíti. A palota embereinek nagy erőfeszítésükbe került a makacskodó négeret eltávolítani, s rábeszélni, hogy találmányát mutassa be először Londonban. Elvittek a bowstreeti rendőrbíró elé. A szegény fiú Noah Webster Kingnek hívják, s a következőképpen hivatja magát: „Minden gyógyszerészek és astrologok királya, s bibliai orakulumok gyárosa New-Yorkban.” A rendőrség a városi tébolydába vitette. Műszerét az angol lapok „nagyon elmés”-nek mondják.
+— (Puskázó sógor.) F. hó 19-én Károly Ágoston pintér, Bánok-Szentgyörgyi lakos a
+— (Elhaltak névsora Budapesten december 31-én.) Hintervics József 50 é. napszámos I. ker. Döbrentei-utca 48. tüdővész. — Gruber József 26 é. kereskedő VIII. ker. Sándor-utca 40. — Müller Irma 3 é. kőműves leánya VIII. ker. Hunyadi-utca 37. vörheny. — Geszteny Zsuzsi 24 é. cseléd VIII. ker. n. körut 49. kimerülés. — Hirschberg Ignác 62 é. rabbi VII. ker. Rombach-utca 14. végelgyengülés. — Hübner Jacob 42 éves napszámos IX. ker. üllői-ut 95. tüdővész. — Ulbrich József 34 é. napszámos VI. ker. Csengery-utca 6. rezgőrz. — Bachmann Katalin 29 éves cseléd VI. ker. Szondy-utca 55. himlő. — Gosztola Julia 27 é. cseléd VII. ker. Kazinczy-utca 20. himlő. — Bende Teréz 13 é. cseléd IV. ker. Károly-kaszánya, diphiteritis. — Kohn Janka 22 é. kereskedő neje VI. k. sugar-ut 46. kimerülés. — Kuzmunn Antal 76 é. hivatalnok IX. ker. pékgőzmalom, vizkór. — Fölker Anna 33 é. hajadon IX. ker. Kinizsi-utca 27. tüdővész. — Schmereck Mária 66 é. munkás neje VIII. ker. tavaszmező-utca 11. tüdővész. — Hillár Magdolna 36. napszámos leánya I. ker. Mártonhegy 563. vörheny. — Principál Ernő 3 é. szabó fia VII. ker. százház-utca 10. agyhártyalob. — Sadler Pauer Mária 78 é. orvos neje VII. ker. király-utca 85. aggasszaly. — Nazaró József 3 éves pék fia VIII. ker. nagy templom-utca 33. sorvadás. — Schulmeister Matild 21 é. munkásnő VIII. ker. Mátyás-tér 3. gyomorbaj. — Englerth Rózsa 24 é. majoros neje VIII. ker. Madach-utca 38. tüdőlob. — Paulovits István 5 é. ács fia II. ker. láncid-utca 23. agyhűdés. — Faust András 4 é. munkás fia V. ker. nádor-utca 62. croup. — Szabó Anna 59 é. szabó neje VI. ker. Lázár-utca 16. vizkór. — Weintraub Arnold 4 é. asztalos fia VII. k. doh-utca 35. agykérlob. — Schenk Gyula 1 é. ügynök fia VI. ker. Révay-utca 14. agylob.
+ +Nemzeti színház.
Kedd, január 1-én.
Uj betanulással először:
A nürnbergi baba.
Vig opera 1 felvonásban.
Szövegét írta Lenven és Beauplan. Zenéjét szerette Ádám Adolf.
Személyek:
Berta Korn-lus Kordán M.
Donathan Szekeres
M.ller Henrik D. Inoki
Saxlehner E.
Az opera után:
Sylvia,
Diana nymphája.
Mythologiai ballet 3 felv.
Zenéjét szerette DelibesL.
Kezdete 7 órakor.
Holnap
Szerda, január 2-án.
A mama.
A gróf Teleky-alapítványból 100 arany pályadij-
jal jutalmazott eredeti vigjáték 3 felv. Irt Szigligeti.
Ezzel:
A szikra.
Vigjáték 1 felv. Irt Pailleron E. Ford. Huszár I.
Népszínház.
Kedd, január 1-én.
Rip van Winkle.
Regényes operette 3 felvonásban 4 képbén.
Zenéjét szerette Robert Planquette.
Derrick AdrienSolymosi Szabó
Rip van WinkleV. dor
Alice, leányaPálmai Ilka
Lisbet, feleségeKassai
Van der BiltSzövényi A.
KatrinaUjvári
JeanSik G.
Charlo'te
Kezdete 7 órakor.
Szerda, január 2-án.
Ugyanez.
Legújabb, több mint 220 ábrával ellátott lajstromunkat szétküldjük ingyen és bérmentve
Specialisták
uri ingekre
Berecz és Löbl
Bécs I., Babenbergstrasse 1.
Nagy választék szövöttárkban
Az év végére jutottunk. Mire e sorok az olvasó szeme elé kerülnek, az új esztendő fölvirradt s megeredt az üdvözletek özőne. Mi is a köszöntők közé állunk s talán nem is az utolsó sorba. Boldog új évet kívánunk mindenkinek, a ki hazánk gazdasági fejlődését szíven viseli.
+Ránk fér a jobb esztendő, de nagyon. A lemult 1883. semmi tekintetben sem tartozott a jó évek közé. Termésünk mintegy harmaddal volt rosszabb az 1882-diknél s az árak nem javultak ehhez képest. Iparunk nem lendült jelentékenyen, vagy csak annyiban, hogy egy-két gyári telep részvénnytársulati vállalat alatt alakult át. A meglevők folytatták a küzdelmet s egyé-melyike derék eredménnyel. Mezőgazdaságnál és iparnál is rosszabb volt azonban a kereskelem helyzete. Sőt szomorú társadalmi viszonyaink behatása alatt már-már alapjában látszott fenyegetve a magyar kereskedelem. A bizalom megrendült irányában, a vállalkozási kedv félreállt mellőle, a tőke visszavonult tőle.
+A mostoha viszonyokat, miknek persze még más okai is voltak, mint a jelzettek, — a háborús idő, a kholerától való félelem — legkövetelenebbül az állam hitele szenvedte meg. Lassan-lassan kezdtünk kiépülni a két év előtt Párisból hozzánk is elkövetkezett álságból. Az idei nyáron azonban megint, vissza voltunk vetve. Hála a pénzpiac kedvező helyzetének, a legutóbbi hetekben újra erőteljes haladásnak indultak állampapírajaink, úgy hogy az év végén jóval magasabb áraikon jegyeztük, mint tavaly ilyenkor, bár nem érték el a két év előtti fokot. Ime járadékaink árfolyama december 31-én.
+Feltűnő az összehasonlításban nemcsak a rendkívüli nagy hullámzás, mely föl le 9%-ot tesz s jelzi, hogy voltaképp mennyire „játékpapír” még mindig a mi járadékkötvényünk, de szembetűnik a papírijáradék következetes elmaradása az aranyjáradék mögött, a mi egyenesen az államgazdálkodás eredménye, miután a papír értékéből fedezzük az évi deficitet s a piacra minden esztendőben 35—40 millió frt értékű papírijáradékot vetünk.
+szenvedett vesztesége, másfelől a pesti közuti vaspályára részvényeinek a folyton emelkedő forgalom következtében jelentékeny emelkedése.
+Nagyobb változásokkal és pedig kivétel nélkül emelkedő irányban találkozunk helyi iparvállalataink körül. A malmok dacára, hogy az 1883. évi buzatermés meg sem közelítette az 1882-it, jól működtek s részvényeik majdnem kivétel nélkül magasabban állnak. A többi iparvállalathoz is mind fokozottabb reményeket fűznek. Jelesen a Ganz-féle gyár iránt, mely villamvilágítási készülékeivel európai híre tett szert s jó híret jól érvényesíti, nagyok a remények. Ime:
+A számok világos beszéde mellett hiába okoskodnánk valaki más irányban. E számok mutatják, hogy lassan kiheverjük a ránk mért csapásokat, de pihenésre, veszteglésre, kalandos kitérésekre nincs időnk. Dolgoznunk kell minden téren, takarékoskodnunk az állam úgy, mint az egyes polgár háztartásában. Ekkép fog megszűnni a deficit, a tehetséget, lendületet, munkaképességet öllő deficit az állam és az egyes polgár budgetjében s az egysuly helyreálltával bekövetkezik a virágzás korszaka. A kormány csínáljon jó politikát, a polgárság magaviseletében erős a bizalmunk.
+Lederer Sándor az országos bank volt igazgatója, lemondott az „Adria” gőzhajózási társulatnál viselt igazgatósági tagságáról s a gölnic-bányai vasutnál betöltött alelnöki tisztségről is. Lederer állása, mint néhány nap előtt jelentettük, Latzko Adolf fizetésképtelensége által lett megingatva. Ugy halljuk, hogy mintegy 400.000 frtra rugó passzívai vannak 120,000 frtnyi aktívakkal szemben. Barátai egyezkedési kísérleteket tesznek, de nem sok eredménnyel.
+Az „Adria” tengeri hajózási részvénnytársulat tegnap tartott igazgatósági ülésében azon határozatot hozta, hogy a társulat székhelyét Fiuméba teszik át. Az átköltözés már február hó folyamában fog megtörténni.
+A budapesti kereskedelmi akadémia vezérő bizottsága e hó 29-én Weisz B. F. királyi tanácsos elnökelete alatt tartott ülésében, intézetről folyó ügyeken kívül főképp az új akadémiai épület létesítésének és az e végből szükséges adománygyűjtésnek kérdéssel foglalkozott. Az építésre nézve behatúan tárgyalattak a kiküldött albizottság jelentései és minden intézkedés megtörtént, hogy az elölmunkálatok haladéktalanul meg legyenek kezdhetők. A bizottság örömmel vette tudomásul, hogy az intézet jövőjére nézve felette fontos ügy iránt a fővárosi kereskedő körökben meleg és áldozatkész érdeklődés mutatkozik. A bizottságnak számítani is kell ez áldozatkészségre, mely nélkül a nagy vállalat minden takarékoság dacára alig volna sikerrel keresztülvihethető. A segélyezésre szólító felhívások a szakoktatás iránt érdeklődő kereskedő körökben élénk viszhangra találtak és a bizottság kötelességének tartja, hogy a nagylelkű adakozóknak a nyilvánosság előtt is kifejezze nagy köszönetét. Az ülésen János János titkár a következő felajánlott adományokat jelentette be, melyek részben már ki is fizetettek: Dietzl József 100 forint, Heinrich A. és fia 100 frt, Lucenbacher Pál utódai 100 frt, Kanitz Ignác 100 frt, Modern és Breitner 100 frt, Neruda Nándor 50 frt, Vajda Lajos 180 frt, Vuk M. és fia 50 frt, Gomperz testvérek 100 frt, Schnitzer és Weisz 25 frt, Kreische Antal 500 frt, Öd Antal 200 frt, Reitter József 25 frt, Krausz Mayer és fia 200 frt, Molnár Endre 50 frt, Loser testvérek 20 frt, Bieber Antal 100 frt, Herz Armin 100 frt, Győri Gschwindt Mihály 500 frt. A közérdekű ügyre való tekintettel a vezérő bizottság kéri a t. szerkesztőséget, hogy e közleményt egész terjedelmében felvenni szíveskedjenek.
+A „Tisza” biztosító intézet tegnap közgyűlése a felszámolást határozta el. A felszámoló bizottság tagjai Domahidy István, (elnök), Nagy Ferenc, Possert János, Stenczinger Károly és Ujfalussy József.
+A tőzsdeőröl. Miután a magyar aranyjáradék 1884. évi január 1-én esedékessé vált szelvénye 20 n. birodalmi márká 381/3 fillérrel váltatit be 10 aranyforintért és a német bir. márká 1883. évi december 31-én itt 59.25 jegyeztetik, elhatározta a tőzsdetanács, (tekintettel az értéküzleti szokások 13 §-ára) miszerint időre szóló és tőzsdei zálogügyleteknél a szelvény értéke a folyó kamatok közti különbözet a 6%-os magyar aranyjáradéknál minden 100 frtnál 62 kr, tehát minden névértékű 5000 frtnyi tőzsdei kötésnél 31, a 41/2%-os magyar aranyjáradéknál pedig minden 100 forintnál 411/3 kr, tehát minden névértékű 5000 frtnyi tőzsdei kötésnél 20.75 számítandó. Miután az osztrák-magyar államvasutársaság részvényeinek 1884. január 1-én esedékessé váló szelvénye 20 frankkal váltatit be és a napoleon d'or 1883. dec. 31-én 9 frt 60 krral jegyeztetik, elhatározta a tőzsdetanács (tekintettel az értéküzleti szokások 13 §-ára) miszerint időre szóló és tőzsdei zálogügyleteknél az osztrák-magyar államvasutársaság részvényei szelvényének értéke és a folyó kamatok közötti különbözet minden részvénynél 4 frt 60 krral, tehát minden 25 darabból álló tőzsdei kötésnél 115 forinttal számítandó.
+A tőzsde mozgalmainak hű képét adják járadékaink árfolyamai, de színezve csak úgy lesz e kép, ha egyszersmind a legfőbb forgalmu játékpapír: a két hitelrészvény árfolyamhullámzásait is idejegyezzük. A december 31-i jegyzés:
+A körvonalzott kereten belül mozogtak egyéb bank és takarékpénztári részvényeink, melyek a mult év utolsójához képest alig csekélységgel magasabb vagy épen alacsonyabb árfolyamon záródnak.
+Hasonlóan alacsonyabban jegyeztük a biztosító társulatok részvényei:
+A közlekedési vállalatok részvényei az államosításra kiszemelt vasutak kivételével kevés változást mutatnak föl. Említést érdemel azonban az Adria gőzhajózási társulat részvényeinek a társulat rossz üzletmenete folytán
+Az országos kiállításban való részvételt a lipótmezei tébolyda is bejelentette. Az intézet igazgatóságának a kiállítás rendező bizottságához intézett értesítése szerint a női osztály különféle női kézimunkákat, a férfi osztály pedig könyvkötő munkákat, szalmafonatu gyékényeket, kaptárakat és a méhészethez tartozó egyéb eszközöket fog kiállítani. — Az ipartanodai felügyelő bizottság kebeléből kiküldött albizottság az ipartanodának az 1885-i ált. kiállításon leendő részvétel módozatait alapos megbeszéléstárgyává tevén, erre nézve a következőkben állapodott meg. Kiállítandók lesznek: a) Az intézetek programja. b) Tankönyvek és tanszerek. c) Tanulók munkái. A program. Az intézetek programja a részletes csoportprogram értelmében kidolgozandó lesz; ebben az egész intézmény történeti fejlődése részletesen elő lesz adandó; készítendők lesznek grafikus táblák, melyek a tanításmenetet 15 éven át feltüntetendik; és a mely táblák feltűnő módon lesznek kiállítandók. Kiállítandók továbbá a kezelési nyomtatványok. B. Tankönyvek és tanszerek. 1. Kiállítandók lesznek az iparegyesület által az ipartanodák számára szerkesztett tankönyvek. 2. A természettani tanszerek egy teljes gyűjteménye. 3. A rajztanítási tanszerek gyűjteménye. C. Tanulók munkái és pedig minden osztály részéről, 1. a tanulók rajzai és pedig a) egy teljes gyűjtemény lehetőleg sok tanulótól összeállítva a tanmenet feltüntetésére, b) egy legjobb tanuló összes rajzai és c) egy gyengébb tanuló összes rajzai. Egy teljes gyűjtemény a legjobb tanulóktól, valamennyi intézetből kiválogatva a falon volna elhelyezendő. Egy teljes gyűjtemény mint a tékákban. 2. Irásbeli dolgozatok, minden osztályból egy teljes gyűjtemény: a) ügyiratok, b) könyvvitel, c) számtani miveletek.
+ + +N a p t á r. Kedd, január 1. 1884. R. kath.: Kis karácson. Prot. Uj év napja. Görög-orosz (dec. 20.) Ignác. — Zsidó (teb. 3.) Enosz. — Nap két 7 ó. 51 p. nyug. 4 ó. 18 p. — Hold két 9 ó. 1 p. d. e., nyug. 7 ó 49 p. este. — Vénus esti csillag, de nagyon mélyen áll. — Mars az oroszlanban hátrafelé mozog és este kelet felől világít. — Szaturnus este a korábbi órákban délfelől a magasban ragyog. — Uranus egész évben a szűz csillagzatban tartózkodik és a hó kezdetén éji 10 órától, a hó végén pedig esti 9 órától fogva kelet felől csillámlik. — Pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4. — Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 5—6. — Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2. — A budapesti munkáskör alakuló közgyűlése délután 3 órakor (Hunyadi-tér és Vörösmarty-utca sarkán.) — Karácsonyi és újévi kiállítás a műcsarnokban d. e. 9—d. u. 4. Beléptidj 20 kr. — Iparművészeti muzeum a műcsarnokban d. u. 2—5. — Technologiai muzeum a kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9—d. u. 1 és d. u. 3—5. — Allandó gyümölcskiállítás, gazdasági és tanszermuzeum a Köztelken d. e. 10—12 és d. u. 2—4. — Egyetemi füvészkert az üllői-uton d. e. 8—12 és d. u. 2—4. — Muzeumban: rég ségtár d. e. 9—d. u. 1. — Állatkert nyitva egész nap.
+Dr. Romershausen szem-essentiaja
a látófantartása, helyreállítása és erősítésére.
Egy nagy palack ára 2 frt 20 kr., kisebbé 1 frt 50 kr. — Elbe melletti Aken dr. Romershausen szem-essentiajának egyedi kiegészítője: dr. Geisz F. gyógyszerész.
+Tisztán növényi alkotóelemekből készített
vértisztító labdacsoák
(Amerikan Pills by Boldt).
Biztos hatásuk által eltávolítják a rossz nedveket, szorulásokat, szédülést, vértödlést és aranyér ellen stb., különösen ajánlhatók női bajok elmaradásánál mint vértisztító és vérjavító szer.
+Egy 65—70 labdacsoák tartalmazó doboz frt 1.50. — Központi raktár Genf (Sohweiz) Droguerie médicinale
Boldt A. H. Vannak utánzások is!
Francia folyékony hajfestő-szer
(Chromatique parisien)
melylyel minden haját tetszés szerint sötét, barna vagy szőkére legfeljebb 10 percalatt állandóan megfesthetni; mely szernek hatása csaknem annyira ismert már, hogy egyéb ajánló feldicsérést nem is igényel.
+Ára 2 forint.
+Fogfájás,
+még ha a fogak üresek és megromlottak is, azonnal tartósan eltávolíthatók a híres indiai kivonat által. Ennek jeles tulajdonságainál fogva egy családban sem kellene hiányoznia. Kis üveg ára 50 kr. Nagyobb 1 forint.
+Főraktár Budapesten, Török József gyógyszertárában, király-utca 12.
+ +Salgó-Tarján szalon darabos.....60 kr.
+" " kocka.....55 kr.
+" " dió (töltő-kályhákhoz) 45 kr.
+Porosz szalon szén darabos vagy kocka.....82 kr.
+" " dió.....79 kr.
+Coaks.....87 kr.
+Egész kocsirakományok, azaz 20—30 métermázsa
vételnél tetemesebben olcsóbb.
ÉDER ANTAL GYULA
legrégibb budapesti tüzelő anyag üzlet.
Főiroda: IV., Ferencziek - tere 4. szám.
Legegyszerűbb megrendelési mód: levelezési lappal.
Beigztatási díj minden 925 ért 2 krajócr.
+ +Egy 35 éves, keresztény nőtlén hivatalnok az új házassági törvények életbe-léptetésére reményében, ismeretséget óhajt kötni egy csinos, vagyonos izraelita nővel. Szíves ajánlatok arezképpel ellátva „Korszerű” czím alatt e lap kiadóhivatalába intézendők.
+ +jútnyos ároni megvétel végett egy 0—2 cassa. Ajánlatok O. B. alatt a kiadóhivatalba intézendők.
+Egy keresk. akadémikus szépírési leckeiket kíván adni. — Bővebbet a kiadóhivatalban. 4170
+ +550 61 VIII. ker. el-adandó.
+Bővebbet a kiadóhivatal. 4168
+ +kerestetik egy fiatal ember részére. Főképen esendes, nyugalmas lakás kívánták. Ajánlatok B. Sz. alatt e lap kiadóhivatalába intézendők. 4132
+ +Mindenemű sérvkötők raktára, tartós és célszerű rugóval vagy a nélkül szűk-séget szerint, test- és köldökkötők, angol vérér-harisnya cérna-, pamut-, selyem- és bóról, suspensoriumok, heresérvtartók gummiból, szövetből és bóról, minden rendszerű egyenesítő felnöttek és gyermekek számára. Legujabb valódi párisi különlegességek urak és hölgyek számára, gummi és hal-hólyagból, tucatja 2—5 frt, legfinomabb safety-spongii.
+Egy művelt fiatal ember alkalmazást óhajt kapni ügyvédi irodában vagy valamely kereskedelmi házbán mint levelező vagy ehhez hasonló minőségben. Megkeresések Z. betű alatt a kiadóhivatalba. 4123
+A cs. kir. egyetemi országos vegyműhely által Bécsben, a magyar kir. országos vegyműhely részéről Budapesten és prof. dr. Liebemann által vegyelemzett, ugyszintén hatóságilag is megvizsgált és minden ártalmas érctartalomtól mentnek talált
+ +a) Juno-Crme, az arc- és kézbőr jeles fentartási szere. kitűnő sikerrel használhatatik széplő, napégés, foltok, bőrtisztátlanságok és kiütések ellen. Ártatlan anyagoknak sikerült vegyülékét képezi. — Egy nagy tégyel ára 1 frt 50 kr., egy kis tégyel ára 75 kr.
+Egy vagy két ur számára külön bejárattal egy, esetleg két egymásba nyíló butorozott szoba kiadó. A címét a kiadóhivatal adja meg. 4167
+b) Juno-pasta, csodálatos, láthatatlan nőszépítő szernek is nevezeték. Ezen arcpasta egy pillanat alatt az arcbőrnek vakító fehér színt ad. E szerint a legerősebb szemnek sem lehetséges felfedezni, hogy az arcbőr praeparálva van s mégis ifju, rózsás, természetes színnel bír. — Egy nagy tégyel ára 2 frt, egy kis tégyel ára 1 frt.
+O. NEUPERT-nél
+előbb
+J. G. ZIEGER
+ +méter-mázsa 13 ártértkapható. Bővebbet a kiadóhivatalban.
+Jauluszises „Juno-Puder”, mely minden érctartalomtól ment, elismert kitűnő minőségénél fogva. Kapható fehér-, rózsá- és crème-színből. 1 carton 60 kr.
+ +Valódi minőségben egyes-egyedül nálam kapható. JAULUSZ REGINA, orvos leánya, Budapesten, VII., Izabella-utca 31., I. em. 21. ajtó.
+Bécsben I. Graben 29. Trattner-udvar,
alapíttatott 1873-ban.
Szállítás minden irányban utánvétel mellett, pontosan eszközöltenek. Elárusítók engedményben részesülnek.
+Arjegyzékek és ismertetések postafordultával a térfi postabélyeg beküldése ellenében. Szétküldés pontosan és titoktartással, postautalvány vagy az összeszek beküldése mellett, történik. Nem illő tárgyak pontosan elkészíttetnek és akadálytalanul becseréltetnek.
+ki a magyar, német és francia nyelvét tökéletesen beszél, úgy e nyelvekből, valamint az elemi és polgári iskolai tantárgyakból magánórákat óhajtana adni mérsékelt feltételek mellett. Szíves megkeresések „Magánórákat” czím alatt e lap kiadóhivatalába intézendők. 3865
+Dentsch Gábor zongora-telepe Gizelátér 2. sz.
+ajánlja a bel- és külföld elismert legjobb mesterei által készült szárnyékszongorák, Mignon (budoir-zongorák) pianinók nagy raktárát bámulatos olcsó árákon, mérsékelt részletfizetés mellett is; zongorák jutányosan bérbe adatnak, javítások és hangolások kezesesség mellett teljesíttetnek, zongora-szállítások eszközöltenek, régi zongorák újakért jutányos föltételek mellett becseréltenek, használt zongorák mindenkor készletben vannak eladás végett.
+Gyöngyösy Imre
+ezelőtt
+Ersek István
+tekeasztal-
+Budapest,
+kertész-utca
+és
+dákó-készítő
+27. sz.
+Ajánlkozik solid és tartós munka elkészítésére jótállás mellett.
+ +A társaság azon 3% kötvényei, melyek a Z. sorozatba tartoznak, s a melyeknek utolsó szelvénye (30. sz.) jövő évi január hó 1-én lejár, hason számú új kötvényekkel és 1884. július hó 1-től 1914. január hó 1-ig ellátott szelvényekkel (31—90. sz.) leendő kicserélés végett jövő évi január hó 16-tól kezdve az alantabb megjelölt fizetési helyeknél benyújthatók, és pedig:
+Bécsben: a társaság számvevőségénél (déli pályaudvar),
+Triesztben: Morpurgo & Parente uraknál,
+Frankfurtban a Mm. Rothschild M. A. és fiai uraknál,
+Berlinben: Bleichröder S. urnál,
+Lipcsében: az általános német hitelintézetnél,
+Drezdában: „ „ „ „ fiójánál,
+Hamburgban: az éjszaknémet banknál, és
+„ „ „ „ Behrens L. és fiai uraknál.
+Az ehhez szükséges jegyzék a fizetési helyeken található.
+A Z. sorozat régi kötvényei, melyek német birodalmi bélyeggel ellátták, a német birodalomban fekvő fizetési helyeknél, ily bélyeg nélküli kötvények pedig a Német-országon kívül fekvő fizetési helyeknél mutatandók be.
+Az előbbi fizetési helyeknél csak német birodalmi bélyeggel ellátott új kötvények, az utóbbiaknál pedig csak ezen bélyeg nélküliek adatnak ki.
+Bécs, 1883. évi december hóban.
+Az igazgató-tanács.
+Levélbélyegeket gyűjteményekhez vesz, elad, cserél és bizománya ad 33 1/3% mellett
+G. Zechnmeyer Nürnberg.
+Continentalis bélyegek körülbelül 200-féle, ezre 35kr.
+Kirchmayer Ödönné,
Budapest, Deák-utca 15. sz.
Meidlingi kályha,
szabályzó-, töltő- és szelelő kályhák. Mindenemű tized-, század-egyensúly - mérlegek és súlyok. Arjegyzék ingyen.
ségét, és a reá pazarolt dicséretet főtárgya ép az ő nyílt lázadása volt a katholikus egyház ellen és az ádáz küzdelem, melyet a pápaság ellen indított.
+ +Főbb vonásaiban ismertettük már azt a beszédet, melyet a pápa karácsony előestéjén az őt üdvözlő bibornoki testületéhez tartott, válasszul a Di Pietro bibornok üdvözlésére. A beszéd egész terjedelmében így hangzik:
+Egy rosszabb jövő jelei nem hiányoznak ma. Mindaz, a mit az egyház és szent szék kárára megindítottak, nem elégséges oltani ellenségeinek szomjuhozását. Ismételten mondták, hogy az eddig alkalmazott ellenséges rendszabályok még nagyon is enyhék és nagyon is könyörületesek. Pedig mindenki tudja, hogy azok oly veszélyesek voltak az egyházzra, hogy mit sem kimélték, sem jogait, sem szabadságát, sem fejének függetlenségét, sem jogait, sem szabadságát, sem fejének függetlenségét, sem szolgáit, sem javait. Mily súlyosabb megpróbáltatásokra kell tehát elkészülni a jövőben, ha Isten kifürkészetetlen végzéseiben megengedné, hogy ezen vakmerő tervek megvalósuljanak?
+Megelégedéssel fogadjuk Bibornok ur, az üdv-kivánatokat, melyeket a karácsony ünnepeinek közeledtére a Szent Kollegium nevében ön intéz Hozzánk.
+Az érzület őszintesége és nemes volta, melylyel e kívánatok kifejeztettek, kiválóan kedvesekké és kellemesekké teszik nekünk azokat. Azért is elismerő szívvel viszonozzuk azokat a legbőszegesebben és legszívelyesebben önnek és a Szent Kollegium összes tagjainak.
+A küllenségek sérelmeihez csatlakoznak némelyek szomorú fogyatkozásai, másoknak fondorkodó mesterkedései és méltatlan iratai, akik mint megfeledkezett s hálátlan fiak, saját anyjukra, ki annyit szenvedett s szenvedt érte, akarnák háritani azon bajokat, melyeket Mi fájlalunk, semhogy azt azoknak tulajdonítanák, a kiknek föltett szándékuk egyedül őt bántalmazni s őt megalázni.
+Ha valamely kívánat alkalmas napjainkban, úgy bizonyára az, melyet Bibornok ur az imént intéz hozzánk: a béke kívánata; mert a kien-gesztelhetetlen gyűlölet és a gonosz őszöntő, melyekkel az egyházat megtámadják ellenségei és főképpen, a Mi szomorú helyzetünk ezen Róma városában, nem engedik élvezni a béke jótéteményeit és azon vidám örömet, melyet nyugalmasabb időben Jézus Krisztus születésének évfordulója hozott magával.
+Ily erőszakos harcok s ily mélyreható izgatások közepette tehát nem lehet elég hűn átérezni a béke óhaját. Kérjük is azt szűnet nélkül szellemünk alázatosságában és különösen ezen napokon önökkel együtt fogjuk azt kérni a béke királyától, a ki születése óta meghozta a békét az embereknek és nekik hagyja is, midőn elhagyá őket.
+Szerföltött kinos a mi szívünknek és az önöknek Krisztus fenséges vallását és az egyházat, az ő isteni aráját, minden oldalról hazug ürügyek alatt megrohanva látni. Még a legkatholikusabb nemzetek kebelében is láthatni ezer módon nyilvánulni az ellenséges szellemet, melynek célja megfosztani az egyházat minden társadalmi befolyástól, csekélyre leszállítani jogait, végtelenül kinossá tenni isteni küldetését.
+Ezzel kölcsönös kívánságokkal és a legatyább jóindulattal örvendünk, hogy szívünk mélyéből adhatjuk apostoli áldásunkat önnek, Bibornok ur, a Szent Kollegium összes tagjaira, és az összes jelenlevőkre.
+Kiváltképen itt válik minden újabb támadások alkalmává. Minden vallásos nyilvánulás, mely alkalmas felkelteni és fentartani a kath. érzületet az olasz nép közt, a ragaszkodás a római pápához, megtámadtatják, nevettségessé tettetik, elferdittetik. Mióta például Olaszország papságának és hiveinek nevezetes része Hozzánk jött ez utóbbi hónapokban ájtatos zárándoklatban, azóta gyalázattal teljes hangok hallatták magukat, és Ellenünk újabb fenyegetéseket és újabb bántalmakat szórtak. A szekták, melyek itt most uralkodnak, felhasználták azt alkalmul, hogy követők közt újból föléleszszék a mély gyűlöletet, mely őket az egyház ellen sarkolja, és hogy általánosabb és vakmerőbb harcra izgassák őket. Még Luther születésének négyszázados évfordulója is Olaszország gonosz sajátjának bő tárgyát nyújtott véres bántalmakra az apostoli szék ellen. Valóban nem pirultak fennen magasztalni ezen hitehagyott istentelev-
+ +(Tüntetés egy jezsuita hitszónok ellen.)
+A bécsi „Favoriten” városrész Szent Jánosról nevezett temploma botrányos jelenetek színhelye volt tegnap, a melynek talán Amerikában igen, de Bécsben még sohasem fordultak elő. A jezsuita rend egy tagja tartott hitszónoklatot, mely pisszegés, fűtyölés és zajos közbekiáltások által szakíttatott meg folyton, úgy hogy a pap, mikor már következők elzdték hajigálni a szószéket, a sekrestyébe volt kénytelen menekülni. A tüntetés, melynek indokai felől eddig biztos adatok nincsenek előttünk, a templomban levő közönség közt nagy felháborodást szült; a nagyobb rész kifelé tódult a templomból s a tolongásban többben még is sebesültek. A tolongást különben az is okozta, hogy mint rendesen ilyenkor, most is
+ros terület előttünk a Duna partján. Léghajónk beleütődik egy nagy négyemeletes épület tornyába.
+vak tűzilárma támadt. Szerencse még, hogy ez év ugyanis nagyszámu katasztrófáinak sora újjal nem szaporodott.
+A botrány, bécsi lapok leírása szerint, így történt:
+Pater Hammerle Jézus-társasági szerzetes volt prédikációt mondandó az esti 7 órakor tartott istentiszteleten. Themája volt: „a szegénység dicsősége”. P. Hammerle már tartott ebben a templomban prédikációt, mely igen tetszett, úgy hogy körülbelül 3000 főnyi közönség gyűlt össze a tágas, csak néhány év előtt újjáépített templomban; a közönség legnagyobb része asszonyokból és gyerekekből állt, de férfiak is voltak nagy számmal.
+Hét óra volt épen, mikor pater Hammerle a szószékre lépett, mely a főoltár mellett áll; nem messze ült tőle Fürst, a templom plebános. Már vagy félórát beszélhetett a lelkiatya, midőn a templom csengjét, melyben mindenki a szónok szaván csüngött, hangos pisszegés zavarta meg. A pisszegés a szószék alatt álló személyektől eredt. Alig hangzott el a pisszegés, éles fűtty süvített végig a templom komor boltívai alatt s e fűtty jeladás volt a példátlan jelenetre. Egyszerre a templom több oldaláról fűtty ölték, pisszegték s vadul kiáltozták: Le vele! Nem kell a jezsuita!
+A közönség tulnyomó részén könnyen érthető izgatottság vett erőt, mindenki felugrott helyéről s kifelé igyekezett a templomból. A szónok, ki halott-halványan állt a szószékben s azt hitte, hogy a tüntetés majd véget ér, helyén maradt. De a gúnyos kiáltások: Ki a jezsuitával! Le vele! s a fűttyök csak nem szűntek meg, sőt mind hangosabbakká váltak s megtörtént az a hallatlan eset is, hogy kövek repültek a szószék felé, még pedig mind sűrűbben.
+Hammerle már most menekülni volt kénytelen; ott is hagyta a szószéket s a sekrestyébe ment, melynek ajtaját elzárták. Az itt elmondott jelenetek oly gyorsasággal folytak le, hogy a jelenvoltak többsége még mindig nem tudta, mi történt tulajdonképen, csak tolongott örültként a kijáratok felé. A tüntetők közül némelyek a templom padjaira hágattak s úgy dobálták kövekkel a szószéket.
+A fejesztetten kitóduló közönség közt az a hír terjedt el, hogy tűz ütött ki a templomban s akik legelőször a szabadba jutottak, tovább adták a hamis hírt. Alig terjedt el a tűz híre, szörnyű panik támadt. Az összegomolyodott tömeg a két kijáratnál sem előre, sem hátra nem birt mozdulni; a nők és gyermekek sikoltozása még nagyobb rémületet keltett. Végre akadt néhány okos ember is, aki belekiabálta a tömegbe, hogy viselje magát nyugodtan, nincs semmi veszedelem.
+A tolongásban mintegy heten kaptak súlyos
+nusítani a legtisztább viseletű leányokat is, és alig találtak a lovagias férfiak közt védelmezőre!
+ + +— A „Pesti Hirlap” eredeti tárcája. —
+Az éjfél első negyedét üti a lipótvárosi bazi-lika koraszülött harangja. Morgásából ki-kicseng egy éles hang: az összeverődő poharak csengése. Vidám társaság keccintgat szorgalmasan a szomszédban. A vigalom rözzaszínű trikolóban a la Pálmay lebeg a mulatók felett, kiknek homlokára a szegszárdival párosított pezsgő fon rózsapiros koszorút...
+Egy kis manó, szurtos, mint az elhamvadt, máglyára itélt kéziratok hamva, tolakodik mögém. Elkapja soronkint, elkapja betűnkint az írást előlem. Tudja, hogy panaszkodom az ó-évre (ki ne panaszkodnék minden miatt, a mi elmúlt); ne lássa e panaszt az a piros arcu, hollóhaju, sugártermető kis tündér, mely a tizenkettedik óra ütésénél repül be az ablakon. A szomszédban mulatók a palacok szivárványos világától, — mi meg az apró betűkön ásitózó álmosságtól látjuk olyan gyönyörűnek a pajkos tündért. Mikor holnap a házmester, levélhordó, szolga és mindennemű egész évben szolgálatot nem tett egyéniség karján kopogtat majd az ajtónkon: de csunya egy boszorkánynak látjuk majd minden fiatalsga dacára is!
+Be kell tehát fejezni a panaszt; az ó év rancos képe ne komorítsa el mindjárt az első percben az új jövevény életvidor arcát.
+Én is sietek.
+Szilberer meghitt, szálljak fel vele Szilveszter éjjelén a magasba. Mikor a hold csalóka villamfénye ragyogja be a hótalan, szürke tetőket. Vitetem magamat, mintha a „diable boiteux” vinne; fel a megmérhetetlen magasba. Olyan kedvesek azok a házak, olyan csinosak és jó arcuak az emberek a magasból nézve.
+Egy óra mulva leszállunk. Ismeretlen nagy vá-
+— Mi ez? kérdem kisérőmet.
+— Valaha kaszánya volt. Csak nem rég építtették. Alig két év mulva üresen maradt. Nem akadt többé lakója. A sok katonát szélnek eresztették, minek koptassák az állam ruháját, egyik az ország kenyerét?
+— Nem félnek itt az ellenségtől?
+— Nincs ezeknek ellenségiük, csak jó barátjuk. Azelőtt fente rájuk a fogát német, rác, oláh, horvát, most mind meghunyászkodott, még nyelvét is fölcseréite a magyarral, haragszik, ha nem mondják magyarnak.
+— Szép. De hát a küllenség?
+— Küllenség? . . . Csupa jó barát vala-mennyi. A brüsszeli kongresszus kielégített minden érdeket. Oroszország alkotmányt adott a népknek; új államot teremtett a lengyeleknek; a francia bé-kés szövetséget kötött a némettel, Franciaország a Wacht am Rheinon lelkesül, Németország a Mar-seillaisének tapsol . . .
+— De ha, mint a mai testvérek közt szokás, egyszerre kitörne vad szenvedélyük s a szeli-dített farkas csattogtatni kezdené dárdás fogát. . .
+Akkor egy hívásra fegyver alatt terem minden fegyverforgató férfi. Ez pedig sok van az országban. Mert tudják, hogy csak három hónapig tanulja mindenki a katonáskodást, aztán hazatérhet tűzhelyéhez, senki sincs, a ki hamis ürügy alatt ki akarná magát vonni a kék zubbony viselésé alól. Mind született katonák itt az emberek.
+— És a leányok nem bánják ezt a változást?
+— Erényes itt valamennyi. Jaj, ha valaki rá-galmazó szót merne rájuk mondani. Van mindegyik-nek nem egy, de tíz védője, Nem úgy, mint ré-gente, mikor szabad volt minden társaságban gya-
+— Tehát nem halt ki még a lovagiasság az ifjakból?
+— Nem. De már nem karcolják egymást. Különösen azóta, hogy a hirlapok megtámadták a nyilatkozat felvételét. Ha valaki viv, a becsületért teszi. Zárt ajtók mögött, vagy messze, valami rejtek berekben; — és a segédek hallgatnak, mint a sir; az orvos nem iratja ki nevét az ujságba. A mint kiiratná, nem kapna többé egyetlen beteget sem, mert senki sem tudja már itt affektálni a betegséget, senki sem hirdeti azt a sebét, melyet nem vágtak rajta.
+— És megélhetnek az ujságok a párbajhírek nélkül?
+— Nem csak az ujságok, írók is.
+— Hihetetlen pártolás a magyar közönség részéről.
+— Igen, mert a magyar közönségnek van pénze, hogy áldozhasson az irodalomra is. Adó nem terheli, a mit fizet, az oly csekély, hogy szinte megfeledezik róla, hogy meg kell fizetnie.
+— Arról ugyan előbb is szívesen megfeledekezett.
+— De akkor mindig udvariasan figyelmeztették rá, a mennyiben kitették mindenestől az udvarra.
+Kikötöttük a hajót s végig mentünk a széles utcán. Tiszta volt az, minden nap háromszor öntözik és söprik tél derekán is, mondá kisérőm. Vizet bőven ad a vízvezetéke, nincs eset rá, hogy szűretlen víz csurdogáljon a csöveken.
+Az utcán villamos fény árasztott nappali fényt; benne kísértetiesen reszkettek a jávorfák kópasz ágai.
+— Látná csak nyáron e fákat! Mily kitűnő árnyékot terjesztenek a járó-kelők fölé. És látja e parkokat? Az egész város tele van velük, minden
+sebet, míg egy ember sebesülése, kit azonnal kórházba vittek, azért életveszélyes, mert több bordáját törték össze. A repülő kövek is számosakat sebesítettek meg, többek között egy fiatal leánykát is homlokán.
+A történtek természetesen rendkívüli izgalmat keltettek az egész városrészben. Mindenfelé kommentálták az ügyet annélkül azonban, hogy még egyéb zavargás is történt volna, s a kirukkolt szuronyos és lovas őrfőnököknek semmi dolguk többé nem volt. Hogy mi volt a botrány előidézője, eddig alig tudható. Két embert fogtak el összesen, s a dolgot abból igyekeznek kimagyarázni, hogy Hammerle egyszerű a kommunizmus ellen szónokolt, azért tüntettek ellene a munkások.
+Egyik bécsi lap azt írja, hogy a szőszék alatti hangos püsszégést egy munkásnak láthatólag a pap ellen irányult merénylete előzte meg, amelynyiben fölemelt ököllel rohant a szőszék felé s mindenkit félre taszigált az utból maga előtt.
+Egy mai keletű bécsi sürgöny még ezeket jelenti: A sz. János evangélista favoriteni templomában tegnap történt kihágást mintegy 20 fiatal munkás idézte elő. A kihágás oka, úgy látszik abban keresendő, hogy Hammerle jezsuita lelkész legutóbb tartott egyházi beszédében megrótt a munkások közt divó azon szokást, hogy heti keresetöket a korcsmában dorbélolják el. A Favoriten városrész lakossága közt a történtek miatt nagy az elkeseredés. Összesen négy munkást fogtak el.
+ +(Meggyilkolt rendőrfőnök.)
+„Gyilkolok, tehát vagyok,” — ujab, szenzációs gyilkosság bizonyítja, hogy a nihilisták még mindig vannak, akárhányszor semmisítették is meg őket a hivatalos jelentések s írtották ki őket — papiron. Alig mult két hete, hogy a „Narodnaja Volja” terrorista párt végrehajtó bizottsága III. Sándor cárhoz fenyegető levelet juttatott s pénteken, dec. 28-án, mint a táviró jelenti, orvul meggyilkolták leghívebb, legügyesebb szolgálói egyikét, Sudejkint, a titkos rendőrség főnökét.
+A gyilkosokat, kiknek a rendőrfőnök egy hivatalnoka is áldozatul esett, a rendőrség még nem keríthette ugyan kézre, konstátálva van azonban, hogy Sudejkint a Newsky-prospekt egy hirdett házába csalták be s ott gyilkolták meg. Az illető házat szorgosan átkutatták, de semmi gyanusat nem találtak benne. A nyomozásokat azonban nagy erőlyvel folytatják s eddigelé nem kevesebb mint 43 gyanús személyt — többnyire nőket — tartóztattak le. Az elfogottak közt van egy rendőrtiszt is, a ki állítólag egy követ fu a nihilistákkal.
+kis teret parkká alakítottak át; kert lett az egész város, mely elől nyáron nem kell többé szökniük az embereknek.
+A meggyilkolt Sudejkin alig volt 30 éves, de már erősen őszült, akár csak 50 éves lett volna. Először mint ügynök szolgált a kievi rendőrségnél, majd midőn igen ügyesnek bizonyította magát, kémszolgálatokra alkalmazták s így lett előbb segédje, majd főügynöke a kievi csendőrfőnöknél, Novizki ezredesnek, végre pedig — néhány évvel ezelőtt — Pétervárra hivatott, hol gyorsan emelkedett, mert a nihilisták ellen néhány igen ügyes fogással tüntette ki magát. III. Sándor cár a Péter-Pál-erődben készült katonai összezesküvés fölfedezése alkalmával gyémántos aranyórát s tizezer rubelt ajándékozott neki.
+Sudejkint a nihilisták üldözésében 248 férfi- és nő-ügynök támogatta; ő maga szerezte ügynökeit műveltebb szegénysorsu emberek, kizárt tanulók és tanulónők, sőt maguk a nihilisták soraiból is. Miként járt el a legmegbízhatóbb ügynökök toborzása körül, bizonyítják a következő példák:
+Az állatorvos-intézet egyik tanulónőjét, Suchoparovát, a nihilistákkal való összekötetése miatt letartóztatták. Mindjárt elfogatása után megjelent cellájában Sudejkin s megkérdezte a leányt: „Rokonszenvez ön a Narodnaja Voljával?” — „Nem”, volt a leány válasza. — „Ezt meggyőződésből mondja?” kérde tovább Sudejkin. — „Igen”, felelt a leány. „Ugy hát ön a mi táborunkba tartozik, mert semleges állásuak ma nincsenek Oroszországban” — kiáltott fel Sudejkin s a fogoly nő szabadlábra helyezette.
+Sudejkin ügynökei közül kiválasztotta a legcsinosabbat s elküldte Suchoparova kisasszony lakására. A kisasszony ettől kezdve meg volt nyerve Sudejkin ügyének.
+Egy másik példa: Egy Charkovból kiutasított diák Pétervárra jött, hogy az ottani egyetemre iratkozzék be. De itt is elutasították. Egy nap levelet kap, melyben bizonyos házba rendelik. Elmegy s Sudejkin fogadja őt.
+— Ön tanuló volt a charkovi egyetemen?
+— Igen.
+— S itt sem fogadták be az egyetemre?
+— Nem.
+— Ön szegény, nemde?
+— Az vagyok, nagyon szegény.
+— Adok önnnek egy jó tanácsot.
+— Hálás leszek érte.
+— Fel fogják venni az itteni egyetemen s nagy ösztöndíjat is kap, ha kötelezi magát, hogy szemmel tartja az ifjuság bujtogatóit s nekem följelenti őket. (Akkoriban voltak, 1882. Péterváron a diákzavargások.)
+— Igen ám, de hiszen engem maga az
+ +oktatásügyi miniszter protegált, még sem akar-tak fölvenni.
+— Sohse aggódjék a miatt; ily esetekben a mi szavunknak nagyobb a sulya, mint — a miniszterének.
+A tanuló gondolkozásidőt kért s mikor annak letétével vonakodott kém lenni a tanulóifjak közt, Sudejkin rendeletére a legszigorubb rendőri felügyelet alá helyeztetett.
+Harmadik példa: Jött Pétervárra egy fiatal ember, hogy ott a vizsgálatokra készüljön. Hivatalos definíció szerint ez „biztos foglalkozásnélküli élet”, az ily emberek pedig kiutasítandók. Egy nap az illető fiatal embert névtelen levelben egy vendéglőbe hívják. Elmegy s a vendéglőben Sudejkin fogadja őt, aki következő alternatívát állítja eléje: vagy kiutasítják vagy Sudejkin szolgálatába lép mint titkos rendőr. Az ifju inkább kiutasította magát.
+Legnagyobb élvezet az volt Sudejkinre, ha nihilistát foghatott; ha nem volt kit elfognia, dühöngött mérgében. Természetes ily körülmények közt, hogy rendkívül ideges is volt s nagyon sokszor álmatlanul tölté éjszakáit. Ilyenkor nem egyszer az egyik börtönből a másikba vezette magát, felriasztá a foglyokat, leszidta, gazemberezte őket s dühösen tovább ment. Az éjeket sokszor tölté kéteshíru nők társaságában, kiktől kitudakolta ismerőseik s barátai neveit. Sok ily hölgynek rendes havi díjat fizetett felvilágosításaikért melyeket neki egyes személyek felől adtak. Egyáltalán igen bőkezű volt s csak hogy célját érje, szórta a pénzt s nem kimélt semmi áldozatot. Nihilistákról szóló adatokért ezer meg ezer rubelt fizetett ki. II. Sándor cár meggyilkoltatása óta többször járt külföldön is, nihilistákat hajsolni; új kémeket fogadott s mindezt a maga szakállára tette, minden előleges engedélykérés nélkül. Hivatalos címe volt: „A pétervári városi kapitányság osztályfőnöke.”
+Más forrásból merítjük a következő adatokat: Sudejkint, a péterári titkos rendőrség főnökét és egyik tisztviselőjét valószínűleg költött denunciacióval egy házba csalták és törrel őt meggyilkolták, társát pedig súlyosan megsebesítették.
+Sudejkin Gregorij a mult év elejéig csendőrfőnök volt Kieven és ott kitűnt a nihilisták üldözésében. Szolgálataiért előléptették őt alezredessé és áthelyezték Pétervárra. Mint a titkos rendőrség feje eredeti tervet gondolt ki a nihilisták megsebesítése végett. Minthogy a tömeges elfogás, száműzés és más büntetések nem győngítették a forradalmi pártot, elhatározta Sudejkin, hogy bizalmatlanságot hint a nihilista pártok közé. E célra 1882. júniusban külön osztályt szervezett az állami rendőrség departementjében, a melynek az volt a feladata, hogy
+már nekünk is van innen-onnan, a mit elhibázzunk. Az igaz, hogy ez még mindig nem existencia, de már nem járhatunk valami messze tőle, úgy gondoljuk.
+— És az a nagy épület ott a boulevard végén.
+— Az a harmadik új színház! Hét színházunk van már . . .
+S valószínűleg egynek kivételével mindben operettet adnak?
+— Operettet? . . . Mi az?
+Bámulva néztem kísérőmre.
+— Oh, igaz! . . . Ön még emlékszik erre a névre. Lám; én már megfeledekeztem róla. Magyar művészeink nem tartják méltóságukkal megférhetőnek a csepürágó ugrándozásokat, mókákat . . . művészeink mind finom légkörben, vagy az egészséges, józan falusi atmoszférában élnek . . . Ide jár tanulni a külföld művészetet . . . Nem csak színművészetet, oh nem . . . Itt van például Munkácsy atelije. A haute-volée gyűlöhelye. Tanítványainak nyelvét — ha egybegyűlnek — nem lehet megszámolni. Ott nem messze van a festőakadémia . . . Tul rajta az új országház . . . Ez a gyönyörű vigopera. A mint látja, szabad téren áll, nem mint a szerencsétlenül épített nagy opera. Láthatóttabb is, mint a másik . . .
+Kábultam a nagyszűrű látványtól . . .
+A mint kiléptem a szűk udvarból, és becsapta mögöttem a sulyos tölgyfaajtót a házmeister, beleütődött lábam az aszfalton egy összehordott szemétkupacba. Már egy hete tették oda; senki sem vitte el. A Károly-kaszáryában éppen most fúják ki a bereitschaftot; fegyverbe áll a fagyoskodó őség. A kerepesi-ut tépett ákac-galyain a gáz sárga fénye csillog, — elkészett lármás katonák szaladnak végig az utcán, jobbról is balról is egy zizegő ruhájú pestonkával . . .
+Dehogy is változott Budapest! Yan-Csi.
+— A „Pesti Hirlap” eredeti tárcája. —
+I.
+ +Szinte félve kap az ember az ilyen önvallo-másokba, vagy minek nevezzem. Ha senki sem is haragszik meg miattuk, a kollégái, azok bizonyosan megharagszanak előre. Axióma az már köztünk régen, hogy az egyik hirlapíró a másikról a világ minden kincseért sem tud jót mondani. Akar; de nem tud, Jó barátságban él vele, váltót ír neki alá, elmegy a temetésére, meg is siratja, hanem dicsérni, arra képtelen.
+Illendőség okáért nem is a magam gondolataival kezdem, hanem annak a nagy embernek a mondasával, aki legjobban ránk ütött.
+A dicső vaskancellárt kérdezte meg egyszer egy zsurnaliszta (a boldogtalan), hogy mit tart a hirlapírókról egyáltalán. Bismarck herceg zavarba jött, mintha efelől nem gondolkodott volna még soha. Vagy hogy félt a — történelemről. Hanem ebben a kérdésben is győzött az ő kausztikus lelke s csak épen a pipája hamuját kellett a mutatóujjával lenyomkodnia, hogy megszülessék szögletes fejében a század egyik legnagyobb igazsága:
+— Derék emberek; kár hogy valamennyi elhibázta az existenciáját!
+Persze, a világrengető vasembernek sincsen igazsága. Ő szegény minket magyarokat nem ismert közelről soha. Ha ismert volna, akkor bizonyosan megnyomkodta volna mégegyszer porcellán pipájában a hamut s ilyetén szőlásra lágyult volna az ő kegyetlen itélete:
+— . . . Kivéve a magyarokat. Azoknak, szegényeknek nem volt, a mit elhibázzanak.
+Azóta, hogy ez történt, a mi országunk is haladt valamicskét a civilizáció országutján. Most
+A napokban ugyanis, hirtelen meg fog az utcán az egyik kollégám, aki hozzá még poéta is.
+— Ugyan kérlek, nem tudsz nekem valami állást szerezni.
+— Hm! Állást . . . én . . . neked . . .
+— Jó, jó; nem kell annak olyan nagy jövedelemmel járnia. Megelégszem kevéssel. Mondjuk egy miniszteri tanácsosság . . . vagy portásnak valahol. Mind a kettőre van kvalifikációm . . .
+— De kérlek, hiszen te hirlapíró vagy.
+— Jó, jó: de állás kell nekem, amiből megéljek.
+— Hát hiszen állásnak, állás az is . . .
+— Ej dehogy! Az csak állapot, mint például a nátha . . .
+Hát persze hogy nem szereztem neki állást. Hanem azóta mindig azt gondolom, hogy nagy jövője van. Ime ez az ember egy szóval ki tudja bökni azt, ami felől mi már annyit gondolkoztunk és annyit beszéltünk gyöngébb perceinkben hiába.
+Igenis állapot, mint például a nátha!
+ +Hanem már ez is valami. Csak pár évet kell visszafelé számítani az ujjainkon s akkor a hirlapíróság még „állapot” sem volt, csak olyan átmenet, mint például a házban a folyosó.
+Többnyire azok ácsorogtak benne, a kik még nem kaptak megehető kenyeret. Jogvégett emberek, végzett tandijmentes bölcsészek, végzett földesurak, kereskedők; szóval, a ki végzett már valamit és szeretett volna valamit kezdeni.
+Ezek jobbára a 60-as évek emberei voltak. A hirlapírodalom is olyan volt akkor, mint a korszak. Aztán beütött az alkotmány, meg a hivatalok
+közvetlenül a forradalmárokról gyakoroljon hatást. Ez az osztály arra törekedett, hogy 1-ször bizalmatlanságot keltsen az egyes nihilista pártok közt; 2-ször, hogy a nihilistákat nyugtalanító és megfélemlítő híreket terjeszessen; 3-ször hogy a legveszedelmesebb forradalmárokat maga elé hívassa és a kémkedés gyanújába keverje, végre hogy a nihilisták proklamációjának és röpirainak hitelét elrontsa, azt híresztelve, hogy a nihilisták csak provokálni akarnak ezekkel az iratokkal.
+A gyilkosság részleteiről a következőt jelentik: Sudejkint törrel gyilkolták meg; a vele volt tisztviselő súlyosan megsebesült. Súlyos gyanú alatt van bizonyos Jablonski nevű ember, a ki abban a házban lakott, a melyben a gyilkosság történt. Sudejkin is alapítója volt a terroristák ellen küzdő társaságnak. Rendkívül erős férfi volt. Kétség nélkül a nihilisták áldozata lett. Sudejkinnél állítólag találtak egy fenyegető levelet, a mely Tolsztoj belügyminisztert és Gresser rendőrmiszttert hasonló sorssal fenyegeti.
+Más forrásból ezt jelentik: Sudejkin alezredest, a városi kapitány titkos rendőri osztályának főnökét, a Nikolaj vasuti állomás áttelénében a Nevszki-Prospekten gyilkolták meg. A „Novoje Vremja” szerint Jablonski nevű ember lakásában történt a gyilkosság. Az alezredes nagyon erős férfi volt. Sudejkin holttestét 29-én boncolták.
+ +Az udvari vadászatok Stiriában f. hó 29-én szombaton értek véget, mivel a tilalmi idő a nagy vadakra már bekövetkezett. E vadászatokon az uralkodókon kívül Ferdinand főherceg, a toszkánai nagyherceg, Thurn-Taxis herceg főlovászmeister, Abensperg-Traun gróf fővadászmeister, Mondel báró tisznagyi főhadsegéd, Beck altábornagy vezérkari főnök, Latour altábornagy, Mitrowsky gróf alezredes meg Rosenberg és Baki őrnagyok, az uralkodó szárnységédei vettek részt.
+Csütörtökön reggel 7 órakor érkezett meg a vadásztársaság külön vonaton Müritzegbe, hol a környékről a király engedelmével több vadász csatlakozott hozzája. A vadászatok ugyanott mentek végbe, a hol előbb szokták azokat rendezni.
+Pénteken alig pítymallott, már utban voltak a vadászok. Az idő igen enyhe volt; enyhébb, hogy sem a szánt jól lehetett volna használni, mert sok helyen hópálya helyett hópatakokat találtak. Fél óra mulva elérték a Schwarzenbach mellett fekvő vadásztérületet, nemsokára elfoglalták helyeiket. 11 órakor véget ért az első hajtás, a vadászok megelégedésére, mire egyszerű reggeli következett, melyet a vadászok táskáikban vittek magukkal.
+Azután megkezdődött a második hajtás. A vadászat befejezése után az egész társaság visszatért a vadászkastélyba, a hol 6 órakor közös ebéd
+volt. Szombaton a vadásztársaság ismét folkereste az előbbi területet. Az enyhe időt fagy váltotta fel. Néha-néha kibukkant a nap is, mely ragyogott a Nuberg közelében levő területe mentek, ott a vadászatot délután 3 óráig folytatták és befejezték. A négy hajtásban összesen 102 vadat löttek. Délután 4 órakor rövid ebéd után visszatértek Bécsbe.
+ +Párisban, mint már röviden jeleztük, mult szerdán néhány száz tanuló lármás tüntetést csapott a „Cri du Peuple” című kommunistalap szerkesztősége előtt. A nevezett lap a többi közt következőket írta:
+Az új tanuló-nemzedéket közelről kell megtekintenünk, hogy fogalmat alkothassunk magunknak butaságukról és önzésükről. . . Nem ismernek féket, semmi mélyebb érzést, hanem egész nyersséggel vetik magukat oda a ifjokori állatias ösztönöknek. . . Nem az ifjúság nedve folyik az összes fakultások ez üres fejeiben, hanem a társadalmi romlottság genye. Testileg és szellemileg a rothadásnak kitéve, csak törvényes gyümölcssei a közép és a felsőbb osztályoknak, a kiket már megpuhásított a fényűzés meg a tétlenség. És ne gondoljuk, hogy a tanulók a társadalom különböző rétegeihez tartoznak; tíz év óta úgy vannak a dolgok berendezve, hogy az egyetemi tanulmányok a szegényebbekre nézve hozzáférhetetlenek.
+Szerdán este mintegy háromszáz tanuló vonult a Saint-Michel térre, a Jules Vallés által szerkesztett Cri du Peuple szerkesztősége elé, és egy több tagból álló küldöttséget beküldött a szerkesztőségbe. Sokáig vitakozott, versengett benn a küldöttség, míg végre megegyeztek abban, hogy egy választ tesznek közzé a következő számban. Erre csütörtökön megjelent a válasz, de íróit rendkívül naiv színben tünteté föl. A tanulók ugyanis azt írták benne, hogy ők sem az arisztokracia, sem a proletariatus gyermekei, sem a bourgeoisie ivadéakai; akár a felsőbb, akár az alsóbb körökből származnak, mindig ellen tudnak állni a sértetéseknél.
+A szerkesztőség oly megjegyzéssel kísérte ezt választ, hogy az ismét nem tetszhetett a quartier latinban. Így azután csütörtökön este már kétezer tanuló ment megostromolni a szerkesztőség helyiségét. Mivel a Saint-Michel hidon nem bocsátotta át őket a rendőrség, a Pont-Neufre kerültek s így vonultak a szerkesztőség elé. Hat küldöttséget küldtek a szerkesztőségbe, hol ezek háromnegyed óráig veskedtek. Mivel azonban sokáig tartott az alkudozás, 11 óra felé a várakozók legnagyobb része hazament. A második tüntetésnek sem lett egyéb eredménye, mint az, hogy a szerkesztőség megígérte, hogy két taggal képviselteti magát a tanulók „forradalmi bizottságának” ülésén. Hogy itt mit végeztek, arról még nem szól a krónika.
+ +— A világ leghatalmasabb sajtója. —
+„Journalistic London” cím alatt Hatton érdekes és tanulságos könyvet írt az angol hirlapírodalomról. A Budapesti Szemle ismerteti e művet és ennek nyomán közlöljük a következőket:
+A Daily News anyagi fölvirágzása csak 1870 óta vette kezdetét. „Őn és Bismarck az egyedüli emberek, kik a háborúval nyertek; de meg is érdemelték”, mondá valaki Mr. Robinsonnak, a Daily News kiadójának. A lap harctéri tudósítói azon utasítást vették, hogy tá irati uton küldjék be legterjedelmesebb csataleírásaikat is. Roppant összegekbe kerültek ugyan e tudósítások, de a közönség is hálasnak mutatta magát az érdekében hozott áldozatokért. Egyetlen hét alatt 50,000-ről 150,000 példányra szökkent föl a lap kiadása.
+Archibald Forbes e háború alkalmával aratta első specialis tudósító babérait. Jelen volt, midőn Napoleon császár átnyújtotta kardját, a hirlaptudósítók közül első lovagolta be a kapitulált francia fővárost s lapja három hasábos táviratot kapott Párisról az átadás után — teljes három nappal előbb mint a többi londoni lapok. Midőn Páris a kommunardok kezei közt volt, akkor is Forbes volt az első, ki a dolgok valódi helyzetéről jelentést tett Londonba. Kollegája, Labouchere az ostromlott Párisban maradt s tudósításai rendszeresen megjelentek a Daily News-ben. Miként volt ez lehetséges? Mint ő maga elbeszéli, azt mondá neki Jules Favre, hogy a léggömbök általi szállításnál különös figyelemmel lesznek a leveleire. „Nagyon jól megértettem a dolgot, üres leveleket címeztem a szerkesztőséghez s tudósításaimat egy londoni hölgy címére adtam föl, aki átszolgáltatta azokat a lapnak.”
+Természetesen elkalauzol szerzőnk a Printing House Square ama hatalmas helyiségeibe is, hol a Times nyomják. A Times-office nem csupán nyomda, valóságos gyára a papír kivételével mindannak, mi a lap produkciójához szükséges. Az épületet nem rég újjá alakították, még pedig a nélkül, hogy az üzlet a legcsekélyebb fönnakadást szenvedte volna. A Times ma már nem oly nagy hatalom az államban, mint akkor volt, midőn Delane szerkesztette Palmerston állott a kormány élén. De ma nap-ság is a legtekintélyesebb politikusok a munkatársai. Disraeli „Runnymede” álnév alatt írt a lapba, de nem szerette, ha Earl of Beaconsfield korában, hirlapírói tevékenységére emlékeztették. Sir William Harcourt és lord Sherbrook írták nem egy vezércikkét, mielőtt a Gladstone-kabinet tagjaivá lettek. Üzleti szempontból kétség kívül a Times foglalja el az első helyet London hirlapjainak sorában. Már 1830-ban, midőn hirdetésbélyeget kellett fizetni, 70,000 font sterlingre ment a lap adója s ha nem törölték volna el a bélyegilletéket, nem kevesebbet kellene a
+is beittótték. Andrassy Gyula gróf is semmiből lett miniszterelnökké; lehetett akkor hirlapírókból is valami. Sajtóiroda, miniszteri fogalmazóság, itt-ott tanácsosság vagy ennél is nagyobb; járásbírósi, törvényeségi hivatalok elhelyelték egy-egy végzett lateinert a sok közül.
+Csak kevesen voltak, a kik nem helyeztek oltáraikra idegen istenségeket. Ezeket is jobbára Csernátorny táplálta sárkánytejjel. No hanem lett is attól szivós gyomruk és kemény fejük az igaz.
+Az iskola azóta rajt eresztett. A haragos mester tanítványai szájfel röpködték a kirázott kashól s akadt nemeslelkű kiadó (a kiadók mindig nemeslelkűek) mindig, a ki őket összefogdossa egy-egy szerényebb vállalat köré. A régi tűzhelyről elcsent szikrákból azután új meg új helyen gyuladt föl a szent tűz s melegedő háznép is akadt mindegyik mellé.
+Ma már egy egészen új hirlapírói generáció áll előttünk. Olyan, a milyen, de valóságos generáció, melynek már van öntudata, vannak hagyományai (még pedig meglehetősen roszszak); de vannak külön jellemvonásai is, mindenekelőtt önérzete és testületi büszkesége.
+Igazán szólva, nem is olyan nagyon rossz ez a mi népünk, mint ahogy a híre jár. Egész sor rokonszenves vonást tudnék hamarjában elmondani nagunkról, ha illenék egy igaz hitű zsurnalisztához nást is dicsérni mint — magát.
+A magyar hirlapíró első tulajdonsága, hogy rendszerint fiatal. Megőregedi egyáltalán nem szokott. Testalkata sovány. Ez annyira jellemző tulajdonság, hogy például az országház kapusa, mikor követemember mondja neki: én zsurnaliszta vagyok sohasem hiszi el.
+— Ugyan kérem; dehogy zsurnaliszta. Ismerem én azokat az urakat, csak rájuk tekintek. Hi-
+szén ha azok ilyen kövérek volnának. . . (notabene az öreg kapus egy kicsit humanista is.)
+Egyéb testi tulajdonságok:
+Elleven, kíváncsi szemek. Izgékony arc, mely hiven kíséri az elbeszélő minden gondolatát s legszívesebben nevet. Továbbá: Sok- és gyors beszéd, nyugtalan testmozgás és élénk kézmozdulatok. A hirlapíró a legidegesebb teremtése az alkotónak. Minden néven nevezendő események az ő lelkén szürodnek keresztül, mielőtt a nagy közönség megkapja azokat. Épen mint a „camera obscura” lencsájén a bűvös alakok, ördögek, sátánok és nagyurak, mielőtt a vásznon megjelennének, vagy mint a szem pupilláján a tárgyak sugarai. A pupillának pedig az a tulajdonsága van, hogy hol összehuzódik, hol meg kitágul. A zsurnaliszti lélek is ilyen.
+Ez a sok változás idővel átalakítja az egész embert s lesz a hirlapíróból egészen pupilla. Minden hat reá, mindent felfog, mindent megfinomit s csak úgy ereszt körösztil magán. Ez pedig emésztő munka s mindenekfölött sok izgényonyságot kíván az idegrendszerben. Olyan forma ez, mint az arzenikum-evés. Aki hozzá szokott, meghal, ha le akarják szoktatni.
+Az idősebb zsurnalisztákban az idegesség már bogarakat is teremtett. Van például egy vezércikk-írónk, aki a lábával polkázik az asztal alatt, máskép nem tud írni. Egyszer titokban odakötözték a lábát az asztal lábához s ime, a cikk belerakedt. Egy másik meg külön zsíros kabátot tart a redakcióban. Ha fölhuzza, csoda dolgokat ír tőle. Egyszer tréfából ellopták s utána megbetegedett a szegény. Váltig azt hajtotta lázában, hogy oda van a — talentuma.
+Életmód. A zsurnaliszta született gourmand. Miután a mennyei üdvösségre úgy sincsen kilátása, siet rendbe hozni a dolgot még a földön. Kedvenc eledelei: tengeri rák, fogas, gomba-pástétom, fácány,
+fajd s több efféle. A hölgyek közül különösen Veuve Cliquot a kedvence. Miután pedig a mostani világrendben kevés alkalma van mindezekhez hozzájutni, — hisz és remél egy jobb jövőben. Van aki megkerüli a sorsot s legalább egyszer eszik egy hónapban kedve szerint. P. ur például teljes 29 napig szokta magát mindenféle napidíjnok kosztan sanyargatni. A 30-napon azonban belép a Marschallba s rendel egy ebédet — 15 frtért. A rá következő új négyheti sanyarúságot megédesíti a multak emléke s reménye a pezsgőt igéző boldog jövődönnek. Ez az ur részletenkint törleszti le mennyei üdvösségét.
+Lakás: A hirlapíró nem lakik, csak létezik a földgolyóbisán. Igazán véve nincs is ideje, hogy lakják. Található a kávéházakban, országgyűlésen, temetéseken, a bíróságoknál, a színházban, hangversenyeken, bálokon, néha a szerkesztőségben is. Általában úgy él, mint az ég madarai. Röpköd erre arra, ahol szemet talál, cseveg, ugrándozik. És egyszerűen csak eltűnik; épen mint a madár. Ugyan ki látott már valaha, pld. egy varjat magától kimulni? A madaraknak nincs halálozási anyakönyvük; azok csak eltűnnek, épen mint az ujságírók.
+Erkölcsei tulajdonságaink:
+Egyetlen következetességiünk, hogy az adósságainkat mindig vissza — akarjuk fizetni, a kiadót pedig sohasem szeretjük. Különbén a hónap második felében rendszeren mérsékelések, békeszerető és józan életűek vagyunk. Ilyenkor a halál gondolata is megmegjelenik előttünk, de csak a 31 napos hónapokban, az utolsó napon.
+Tekintély azonban nincsen előttünk soha, magunkat kivéve. Sorsunk, hogy az embereket közelről ismerjük s dicsekedhetünk vele, hogy ismerjük is.
+Mindezeknél fogva meg vagyunk győződve hatalmunk nagyságáról, amiért is közvetlen a király után teszszük magunkat s rendszeren e címet használjuk: „Mi”.
+Timesnak fizetnie 450,000 font sterlingnél. Szerzőnk évi 11 millió forintra becsüli a Times jövedelmét, míg a Daily Telegraph másfél milliót, a Standard 650,000 s a Daily News 40,000 forintot jövedelmez tulajdonosainak.
+A Daily Telegraph szerkesztőségi irodájában megismerkedünk Arnold Edvinnel, a lelkes orientalistával, ki a lap tulajdonosát, Lawsont derekasan támogatja a vállalat fölvirágkoztatásában. — Valami újat kell produkálnunk, mondá egy izben Arnoldnak. — Mennyit hajlandó költeni? — Akár mennyit. — Ugy hát küldjön, ki valakit a biblia eredetének fölkutatására. E párbeszédnek köszönheti a Smith-féle assyriai expedíció létrejovételét.
+Hasonló módon esztelték ki Stanley világhírű afrikai expedícióját, melynek költségeit a Telegraph s a New-York-Herald együttesen viselték. Arnoldnál érdekesebben a szakavatottabban egy angol journalista sem ir a keleti dolgokról. Érdemeit e téren az „indiai csillag-gal jutalmazta meg Viktoria királynő s a fehér elefántrenddel a siami király.
+A Standardról megtudjuk Hatton könyvéből, hogy reggeli kiadásának 240,000 példányát másfél óra alatt nyomják ki. A lap 1880-ban 3412 tonnányi papírt használt föl, melynek hossza 36,609 mérföldre terjedne. A Standard volt az első londoni lap, mely direkt kabel-összeköttetést létesített New-Yorkkal. A Sir Algernon Brothwich vezetésére alatt álló Morning-Post, a legrégebb penny-lap. 1772-ben alapították; Lamb. Southeys, Coleridge és Wordsworth munkatársai valának. A Daily Chronicle újabban Eduard Lloyd, a veterán hirlapíró kezeibe ment át, kinek tapasztalt vezetésére s vállalkozó szelleme kétségkivül jövedelmező vállalatá vága tenni.
+Eduard Lloyd az olcsó hirlapok első kezdeményezője. Ifju évei óta a szabad s az olcsó lapok mellett küzdött; többször meggyűlt a baja a pénzügyi hivatalnokokkal, ámbar kerülte lapjában a politikai kérdések érintését. Az összes hirlapárusító is megtagadták egy izben Lloyds Weekly Newspaperjének eladását. Azon eredeti gondolata támadt, hogy lapjának ismertté tétele érdekében megbélyegez minden kezei közt megforduló pénzzegyet lapja nevével, előfizetési árával s azon megjegyzéssel, hogy porto-mentesen kapható. A Times felszólalt ez eljárás ellen, de támadása is csak oly reklámul szolgált a Weekly Newspapernek, mint a bírodalmi pénz megrongálása ellen alkotott parlamentí bill. Az 1848-díki 33,000 példányról 99,000-re emelkedett 1853-ban a lap kiadása s 1879-ben elérte az átlagos 612,902 hetiszámot. Óriási népszerűségének megalapításában derekas részek volt szerkesztőinek is, Douglas Jeroldnak s halála után fiának Blanshard Jeroldnak.
+Igen mulatságos dolgokat beszél Hatton az ugynevezett Society Journalokról, az előkelő világ
+A ki nem gondolkozik fölötte, az rendesen mosolyog rajta; aki pedig gondolkozik, az tudja, hogy ez alatt a „Mi alatt csakugyan 50—100,000 embert kell érteni, — akinek t. i. szerencséje van naponkint a „Mi fejünkkel gondolkozni.
+heti lapjairól. Ellentétben a komoly politikai reggeli és esti lapokkal, a társadalmi és klub-élet ujdonságait s pikanteriáit találják föl olvasóiknak e lapok, a World, a Truth, a Whitehall Review, a Society stb. Sehol se domborodik annyira ki a szerkesztőnek személyisége, mint e lapoknál. Vegyük csak például a Truth szerkesztőjét, Laboucheret. Tapasztalt ujságíró, diplomata politikus, Northampton parlamenti képviselője, a londoni társaság kiválóbb alakjai közé tartozik. Egész élete szakadatlan láncolatát képezi a merész kalandoknak, melyeket alkalmilag, a bíróság előtt vagy a klubban el is szokott beszélni. Gazdag szülők gyermeke, Etonban és Cambridgeben nevededett ötven dollárral zsebében bebarangolta Mexikót, pénztárnok volt egy vándorló cirkusznál, hónapokat töltött a Chippeway-indiánok közt — s egyszerre csak belecsepent a királynő diplomatai szolgálatába. Mint követségi titkár ugyancsak sok bajt okozott a külügyi hivatalnak. Soha sem találhatták meg; Szent-Pétervárra rendelték s hat hónappal utóbb Hamburgban volt. Russel lord szemrehányására azt válaszolta, hogy pénze kevés s buzgósága nagy levén, minthogy a külügyminisztérium szűkmaruskága nem nyújtott neki módot a vasut használatának fényűzésére, gyalog indult utnak s reméli, hogy az év végén Szent-Péterváron leend. Egy hirlapíró, ki így bánik el a miniszterével, gonosz dolgokat mondhat el a lapjában, főleg a dugszág ember, ki nem sokat törődik vele, van-e a lapnak jövedelme, vagy nincs. Épen e körülménynek köszönhető népszerűségét a Truth. Továbbá, hogy Labouchere nem fog senkit sem kimélni s kíváncsiai voltak rá, ki lesz a legközelebbi áldozata. Robertson, Lambri pasa, Levy Lawson egymásután pörölték be Laboucheret s a törvényszék mindannyiszor fölmentette. A city matadorjai közül is nem egyet remegtetett meg éles tolla.
+Valamennyi hirlaptulajdonos között a nemrég elhunyt Serjeatit Cox volt a legkülönbösebb. Ki tudta szimatolni, mit óhajt a közönség. Kitűnő jogász volt s csodás szervezési tehetségével ritka üzleti képességeket egyesített. Potom áron a bukáshoz közel álló lapokat vásárolt meg s valóságos kincsbányává tette azokat a közönség izléséhez való alkalmazkodással. A Queenből évi százezer forint jövedelmet huzott, különböző lapjai mintegy félmilliót hajtottak számára évenként s halálakor mintegy 6 milliónyi vagyont hagyott hátra.
+ +A hatodik csendörkerület, mely az V. sz. pozsonyi kerülettel holnap egyidejűleg kezdi meg működését összesen 3 szárnyparancsnoksággal, 8 szakaszparancsnoksággal és 142 gyalogörssel rendszeresített. Székhelye: Székesfehérvár sz.
+tól. Már pedig az estpir szinképi elemzése, vagyis tudományos néven spektruma nem mutat olyan vonalakat, a miket több természetbúvár a spektroskop segélyével ezen rendellenes esteli vörösségben észlelt. Nem lehetetlen azonban némelyek szerint, hogy ezt a tűneményt a napsugarak olynemű visszaverődése okozta, a mely nem a földi légkör, hanem azon kívül eső közegen keresztül történt. Norman Lockyer angol csillagász nyomán sokan azt az augusztus 27. s 28-án történt ismeretes jávai vulkán kitörésekkel, nevezetesen pedig a Krakatoa tűzhányó működésével hajlandók kapcsolatba hozni.
+kir. város. Felügyeleti körlete: Fehér-, Győr-, Veszprém-, Sopron-, Moson-, Vas-, Zala-, Baranya-, Tolna- és Somogymegyeik. — Az 1-ső szárnyparancsnokság székhelye Székesfehérvár. Felügyeleti körlete: Fejér-, Veszprém- és Tolnamegyék. — A 2. szárnyparancsnokság székhelye Sopron. Felügyeleti körlete: Sopron-, Moson-, Győr- és Vasmegyeik. — A 3-ik szárnyparancsnokság székhelye Pécs. Felügyeleti körlete: Baranya-, Somogy- és Zalamegyék.
+Az 1-ső szárnyparancsnokság 3 szakaszparancsnokságra oszlik. Az 1-ső szakaszparancsnokság székhelye Sz.-Fehérvár s alatta 14 gyalogörss áll. A 2-ik szakaszparancsnokság székhelye Veszprém és parancsnoksága alatt áll 13 gyalogörss. A 3-dik szakaszparancsnokság székhelye Szegszárd, és parancsnoksága alatt 12 gyalogörss áll.
+A 2-ik szárnyparancsnokság 2 szakaszparancsnokságra oszlik. Az 1-ső szakaszparancsnokság székhelye Sopron és parancsnoksága alatt 23 gyalogörss áll. A 2-ik szakaszparancsnokság székhelye Szombathely és parancsnoksága alatt 20 gyalogörss áll.
+A 3-ik szárnyparancsnokság 3 szakaszparancsnokságra oszlik. Az 1-ső szakaszparancsnokság székhelye Pécs, és parancsnoksága alatt 17 gyalogörss áll. A 2-ik szakaszparancsnokság székhelye Kaposvár és parancsnoksága alatt 24 örss áll. A 3-ik szakaszparancsnokság székhelye Zala-Egerszeg és parancsnoksága alatt 20 gyalogörss áll.
+Hont vármegye tisztujtító közgyűlése dec. 29-én ment végbe. A közgyűlés lefolyásáról a következőket jelentik: A gyűlést Pongrácz Lajos kamarás, alispán nyitotta meg s fölemlítette a gyászos eseményt, mely Majtényi László bárót a vármegye főispánját fogadott fiának Majthényi (Paczolay) Antal bárónak halálával érte. A közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki sajnálkozását. Ezután a főispánt küldöttségileg hívták meg a terembe s a tisztujtítás a következő eredményvel ment végbe: Alispánná egyhangulag megválasztott Pongrácz Lajos. Főjegyzővé egyhangulag Lestyánszky Sándor. I. aljegyzővé Bolgár Endre főjegyzői címmel. II. aljegyzővé Forster Frigyes. Az árvaszékhez elnök: Zmeskall Kálmán; ülnökökké Tóth Lajos és Paczolai Gyula; árvaszéki jegyzővé a volt jegyzővel szemben Totovics Kálmán; pénztári ellenőrré Held Ignác, Petróczy Vince helyébe, kire nézve a főispán indítványára határozatot, hogy Hontmegye Nyitramegyének közreműködésével felterjesztést intézzen a belügyminiszterhez, hogy érdemeinek megfelelőleg, a nyitramegyei zavaros számadások rendbehozatala körül, állami alkalmazást nyerjen. Főszámvevő Huszár Lajos; alszámvevő Vajda Pál; szolgabíróvá az ipolysági járásban Horváth Béla; orvossá Jelcsik Lajos megyei t. főorvosi címmel; n.-csalomi járásban szolgabíró: Hodossi Imre, orvos Dukesz Mór. A szobbi
+dományok mai állása is már elég garanciát nyújt arra nézve, hogy természeti tűnemények okai az ember előtt tartósan titokban nem maradnak és csak akkor fogjuk megtudhatni, vajon tisztán földi vagy kozmikus jelenséggel volt ez esetben dolgunk.
+ +(Az ég feltűnő vörössége. — A nap melegének megmérése. — A holdfény vonzó hatása némely növényre. — Az elektromos telegráf ötven éves jubileuma. — A telegráf s a khinaiak. — A telegráf ismerete már a 17-ik század elején.)
+Az imént lefolyt év november havának utolsó napjaiban, valamint még december hónapban is, nemcsak nálunk, de egész Európában, sőt az egész világon, persze nem egyszerre, este 5 és 6 óra közt, a nap lemenetele után, gyönyörű, eddig soha még nem észlelt fénytűnemény volt látható. Az ég (nevezetesen a nyugati) vépiros színben pompázott, mely budapesti idő szerint 5 óra 30 perckor érte el legnagyobb erősségét, félkőralakban terjedt és helyvel közzel hatalmas sugárnyalások látszottak belőle kitörni. Beszéd s bámulat tárgya volt ez mindenütt és mi természetesebb, hogy sokféle magyarázatra és találgatásra adott okot. Némelyek északi fénynek, sőt állatövi fénynek is mondták. Utóbbi szóba sem jöhet, mert az gyenge, tiszta fehérfényű és a mi légköri viszonyaink mellett csak a tavaszi vagy őszi napéjegyenkor látható. Az északi fénynek pedig valamennyi eddigi megjelenésével a mágnesük zavarása volt összekötve, mit azonban a jelen esetben sehol sem észleltek; de azonkívül hiányzottak más oly eddig mindig tapasztalt sajátóságok is, a melyek az északi fényt jellemezni szokták. — Megpróbálták azt is, hogy a levegőben levő tulságos vizgőz által magyarázzák e tűneményt, amely ezen magyarázat szerint csak erősségre nézve utal el a közönséges alkonypir-
+Az a roppant mennyiségű füst és gőz, mely a hatalmas kitörések által a magasba dobatott, ott fönt maradhatott a levegő magasabb régióiban. A szél elhozhatta azokat a délvidek tengereiről hozzánk és itt megtörték a lenyugvó napnak sugarait és vépiros színnel festették meg az égboltozatot. Sok körülmény kedvez ennek a magyarázatnak. Sok pedig ellentmond nekik. Mindenek előtt fölmerül az a kérdés, hogy olyan tűzhányás, milyen az volt, máskor is tapasztaltatott és miért jelentkezett csak most ez egyszer az égi vörösség? Már pedig a Krakatoa csak oly anyagokat lövelt a magasba most is, a minőket ezelőtt is szokott s a minők semmiben sem különböznek akár a Vezuv vagy Etnától. Azután pedig Helmoltz, hirneves fizikus, számításai szerint az az anyag, a melyen keresztül a visszaverődés történhetett, legalább 45 mérföld magasban lebegetett a föld színe fölött, ott bizonyára nem maradhatna sakaig sem a füst, sem a gőz. — Így ma még le kell mondanunk ezen ritka tűnemény teljes avagy csak megközelítő magyarázatáról. További vizsgálatoknak van föntartva okainak kifürkészése. A természettu-
+Fontos kísérleteket hajtott végre a mult nyár folyamán dr. Fröhlich O. Berlinben a napnak a földhöz való viszonyáról. Saját e célra szerkesztett igen érzékeny elektromos melegségmérési készülékek által sikerült ugyanis neki az összes atmoszfériaili befolyások kizárása mellett a napsugarainak közvetlen hatását megmérni és ilyen sokszor ismételt mérésekből a nap melegének mindenkori energiáját megállapítani. Azt találta, hogy a mult nyáron a nap hőereje július hó kezdetétől augusztus hó közepéig hat százalékkal nőtt, ekkortól kezdve pedig szeptemberig nyolc százalékkal fogyott. A rendes ingadozásokon kívül, a melyeket a nap energiája a különböző időszakokban mutat, beállnak rögtöni változások is, a melyeket Fröhlich a napfoltokkal, illetőleg ezek képződésével hoz kapcsolatba, a mi által a hősugárzás kisebbedik. Számos eddig meg nem magyarázható meteorológiai tűnemény válik már az eddigi eredmények által is érthetővé, de még többnek észszerű megfejtése várható a további kísérletektől.
+Ismeretes, hogy a nap, valamint az elektromos fény is bizonyos vonzó erőt gyakorol sok növényre, de újabban Mussset Párisban kimutatta ezt a hold fényére is. A borsónak és lencsének a fény iránt igen érzékeny csírái, miután néhány hüvelyknyire nőttek, hosszab időn át sötét helyen tartotta, úgy hogy szárai fehérek és igen vékonyak, néhány levelei pelig sárgák lettek. Ekként tette ki azokat igen tiszta holdfény hatásának és azt tapasztalta, hogy a szárák nemsokára a hold felé hajlongani kezd-
+járásban szolgabíróvá Nigrovics Bertalan, orvossal Griel Imre. Bati járásban szolgabíróvá Udvardi Zsigmond, orvossal Rosenfeld Ignác. Korponai járásban szolgabíróvá Czubulya László, orvossal Varga Ferenc, megyei főorvos dr. Bakó János, megyei állatorvos Papp Ábrahám.
+Beregmegey tisztujítása dec. 27. és 28. napján a következő eredménnyel végződött. Alispán Jobszty Gyula, főjegyző Tájnel Ödön, I. aljegyző Szalay Tamás, II. aljegyző Ekkel Elemér, tiszt ügyész Gulácsy Dezső, főorvos dr. Fedák István, árvaszéki elnök Füzesséry Péter, ülnökök Kóródy Sándor és Pogány Ferenc, árvaszéki jegyző Bakó Béla, főszámvevő Janiczky Gyula, alszámvevő Govrik Gerő, főpénztárnok Szarka János, alpénztárnok, Nagy Béla, tiszaháti szolgabíró Péchy Endre, segédek Buzinkay Gábor és Kovács Lajos, kászonyi járás Horthy Gyula, segéd Szarka Tivadar, munkácsi járás Katona Sándor, segédek Pintér József és Gáthy Géza, bereckei járás Buzáth K., segéd Balajthy Mór, felvidéki Berzsenyi Pál, segéd Dolinay Géza.
+ +— A Függétlenség bűnügyében Czárán István vizsgálóbíró Verhovay Gyula kihallgatását nagyjából befejezte. A kihallgatás eredménye azonban teljesen ismeretlen. Az N—t tudni véli, hogy Verhovay Gyula a felmerült ténykörülményeket ránézve kedvezőbb színben feltüntetni nem volt képes. A vizsgálat egyébiránt még több mellékes körülményre nézve kiegészítése vár. Czárán vizsgálóbíró alkalmassint e hét végén fog végzést hozni és azután az iratokat át fogja tenni a kir. ügyészséghez, mely — ha a vizsgálat eredménye arra indokot szolgáltatna — meg fogja tenni a vádindítványt. — Nagy-Károlyból jelentik nekünk, hogy Czárán vizsgálóbírótól a nagykarólyi kir. járásbírósághoz is érkezett megkeresés az 1880. elején történt utcai zavargások alkalmával agyonlőtt Schwarz Adolf jogász édes anyjának kihallgatása végett. Schwarzné arra fogják kihallgatni, hogy a Függétlenség által az ő javára gyűjtött könyvordományokból mennyit kapott meg valósággal.
+— Kaució nélkül. A kecskeméti kir. törvényszék id. Szűcs Györgyöt a Kecskeméten megjelentő „Testvériség” kiadóját közvád folytán három havi fogságbüntetésre ítélte, mert a lap kaucaió nélkül politikai tartalmú cikkeket közölt.
+— Lázadási vád a somogyi zavargók ellen. A gyékényesi zavargók ügyében Böck budapesti kir. ügyész már elkészítette a vádindítványt. A
+tek, öt óra lefolyása után pedig mindkettőnél a végső rügy tökéletesen a holdfény felé volt fordulva és ezután folyton követte a hold mozgását ép úgy, mint némely ismert virág (napraforgó) nappal a nap mozgásirányát szokta követni. Valamint ezeknél az „heliotropos” mozgásnak nevezeték, úgy az említett növényeknél észlelt hold felé vonzás „selenotropos” mozgásnak volna mondható.
+csurgói zavargást követő napon, aug. 25-én este 10 órakor történt, hogy Gyékényesen Somogyban, gyékényesi, csurgói és egyéb helységekbe való egyének megrohanták a gyékényesi zsidók házeit és azokban mintegy 20 ezer frtnyi kárt tettek. A vádindítvány nem kevesebb mint negyvennégy egyént sorol fel, a kik lázadás bünténye miatt vádalá helyezendők. Ezek közt Turi Pál és Kovács József mint felbujtók szerepelnek. Az utóbbiról több tanu azt vallotta, hogy látta Unger házában zongorázni. (!) Ezt vallotta többek közt Wolf János, aki azóta elhalt. Mikor Kovácsot szembesíteni kellett volna Wolffal, nem Kovácsot, hanem egy hozzá nagyon hasonlító személyt állítottak Wolf elé; Wolf, a ki csak látsából ismerte Kovácsot, e személyre azt mondta, hogy az volt a zongorázó és erre Wolf vallomását az illető nyomozó közeg figyelembe nem vehetőnek nyilvánította; de a vallomás másrészesről is megerősítettén, a vádindítvány Kovács Józsefet a vádlottak sorába második helyen említi. A vádlottak közt van három éjjeli ór, továbbá számos egyén, akik a rablott bortól lerészegedtek, vagy akiknél rablott tárgyakat találtak, amelyekről maguk sem tudják, mikép kerülhettek birtokukba. A vádlottak közül többen azzal mentegetették magukat, hogy ők csak csititani mentek oda; de a tettesek közül most egyet se ismernek meg. A vádindítvány hatvannégy megidézendő tanut sorol fel. Egyes vádlottakkal találta más városokban lakó „elvársak”-tól eredő épületes leveleket, ahol például ilyenforma beszéd járja, hogy „remélhetőleg te is ott táncoltál.”
+— Zalába! A ma délutáni vonattal Kossutány és Naményi vizsgálo bírák Budapestről Zalába utaztak el. Az előbbi Zala-Egerszegen, az utóbbi Zala-Lövön és Söjtörön fogja kiegészíteni a lázadás miatt folyamatban levő vizsgálat adatait.
+— Megvesztegethetetlen rendőr. A nyáron egy kis tűz ütött ki Weisz és Mauthner váci-körüti gyufagyárában, melyet azonban a házbeliek minden nagyobb fáradtság nélkül eloltottak. Mikor már vége volt a veszélynek, ott termett egy rendőr is s boldogot boldogtalant összeirt, hogy a köteles jelentést megtegye. Mikor távozni akart, Singer Fülöp raktárnok 2 frtot nyomott a markába, állítólag azért, hogy ne tegyen följelentést. A rendőr a 2 frtot a főkapitányságnál letette s megvesztegetés miatt panaszt tett Singer ellen, a kit ma vont felelősségre a budapesti kir. fenytő törvényszék. Singer azt mondta, hogy a két forintot fáradtsága díjával adta át a rendőrnnek, nem pedig azért, hogy a följelentést meg ne tegye. A törvényszék bebizonyítottak találta a megvesztegetés vétségét s vádlottat egy heti fogságra ítélte.
+„Előbb örömmel vártuk az ágyudörgést, a mely a hajó megérkezését jelenté, magával hozván azt a tömérdek ujságot, a melyre csak úgy rohantak, hogy az azokban foglalt ujdonságokat mintegy elnyeljék. A telegráf ennek véget vetett; nincs többé a hozzánk érkező ujdonságoknak logikai egymásutánja, hanem szétdarabolt híreket kapunk Indiából, San-Franciskóból vagy pedig Ausztráliából és némelykor mindezen helyekről egyszerre. E mellett az alak is, melyben ezen híreket veszszük, olyan, hogy megfosztja azokat tulajdonképeni érdeküktől. Ez előtt bizonyos móddal lehetett az oxfordi és kambridgei játékokat, a Derby-lófutatásnál a fogadásokat, valamint egyéb nagy versenyeket követni, ma pedig előbb tudjuk meg azok eredményét, mielőtt még az előkészületekről volna tudomásunk és szellemünk ép úgy lesz kielégítve, mint e gyomrunk volna, ha jól elkészített ebéd helyett csak Liebig-féle husextrakttal táplálnók. Az élet összehasonlhatatlanul kellemesebb lenne, ha a tudósok az elektromos telegráffal fel nem találták volna.”
+— Felsőbb bíróságok ügyforgalma 1883-ban. A m. kir. Kuriához érkezett 1883-ban polgári ügy 8165, 1882-ben 9549; apadás 1384. — Büntető-ügy 1883-ban 12307, 1882-ben 17225; apadás 4918. — Váltó és kereskedelmi ügy 1883-ban 1136, 1882-ben 1003, szaporodás 136. — Urbér ügy 1883-ban 175, 1882-ben 221, apadás 46. — Összesen érkezett 1883-ban 21783, 1882-ben 27995, apadás 6212. Ezenfelül érkezett a Kuriához képviselőválasztási felszólamlási ügy 1883-ban 460, 1882-ben 176; szaporodás 284.
+A budapesti kir. ítélő táblához érkezett polgári ügy 1883-ban 52614, 1882-ben 61272, apadás 8658. Büntetőügy 1883-ban 50360, 1882-ben 67000, apadás 16640. Váltó és kereskedelmi 1883-ban 6249, 1882-ben 6320, apadás 71. Urbéri ügy 1883-ban 429, 1882-ben 579, apadás 150. Összesen érkezett a kir. táblához 1883-ban 109652, 1882-ben 135171, apadás 25519.
+— Hatos Sándor öre. Hatos Sándor, aki ez év tavaszán Nagy-Kanizsáról ezredétől megszökve, több rablógyilkosságot követett el, s akit azért a katonai törvényszék halálra ítél s fel is akasztattott, tudvalevőleg vizsgálati fogságából, az Újépületből egy izben megszökött. A szerencsétlen katonát, aki a szökés alatt Hatos mellé örül volt kirendelve, tegnap a katonai törvényszék négy évi szigorú fogságra ítélte.
+ +A 970 méter mélységből szökkenő 73 C. (59 R.) meleg budapesti artézi-kut hévvizre az összes orvosi tekintélyek véleménye szerint a következő bajoknál van javálva fürdővizként:
+
1. Chronikus izületi és izomcsuznál, köszvény-idült, izületi izzadmányok, izületi merevség és auchylotikus folyamatoknál.
2. Méh melletti és méhkörütti izzadmányoknál.
3. Vese és hólyaghajóknál.
4. Idült bőrkütegekkel, végre alszári és különféle görvélves fekélyeknél.
Megrendelések fogadtatnak és pontosan teljesíthetnek. Az artézi-kut bérldi.
+Iroda: Károly-körút 6. szám,
+és minden nagyobb dohánytőzsdeben.
+A víz puttonyonként házba szállíttatik, még pedig l-ső emeletig 20 krjával, magasabbra 25 krjával.
+zés ezen módja a miénkhez képest, milyen fáradtságos és időrabló, azonban itt is a gyakorlat a legjobb mester és ma már vannak hivatalnokok, akik a khinai nyelvnek majdnem egész szókincsét, számokban kifejezve vésték emlékezetükbe.
+Mig egyrészesről néhány hét előtt ülték ötven éves jubileumát az elektromos telegráfnak, addig másrészesről panaszkodnak a fölött, mily károkat okoz a telegráf az ő országuknak, ismét másrészesről pedig vitáznak a fölött, ki volt a telegráf első, habár primitív megpendítője és kiderítik, hogy annak elvét tényleg már a 17-ik század elején is ismerték.
+A telegráf jubileumát illetőleg nem rég volt 50 éve annak, hogy Gauss és Weber tanárok rendezték be az első telegráfot a göttingai csillagdában. A nem rég zárult bécsi elektromos kiállítást tekintve alig hihetőnek tűnik, hogy annak csak 50 éve! Pedig úgy van. Hozzá még az első feltalálók egyike (Weber göttingai tanár) ma is él ezen telegráfsodronyokkal körülhálózott földön. Alig jutott még feltalálónak az a szerencse, találmánya ily óriási haladásának tanuja lenni, mint az ősz Webernek. A telegráf jelenleg évenként vagy 200 millió sürgényt tovább és sodronyainak hosszkiterjedése sokkal több mérföld, mint az equator ötvenszeres hossza.
+Hogy a telegráfnak az összes kulturnemzetek által elismert áldásos hatása mellett, melyik nemzet az, amely annak káros befolyása fölött panaszkodik, azt, habár nagyon csodálatos is, még sem nehéz kitalálni. Ki lehet az más, mint „az ég birodalma” a khinaiak, a hol egy dán társaság fáradozása folytán a telegráf intézmény ma már szép haladásnak indul. Egy shangai lap többek között ekként panaszkodik:
+Tény az különben, hogy Khinában a sürgönzés igen nagy nehézségekkel jár. A khinai nyelv nem alkalmas a telegrafozásra, ellenben a telefon, mintha csak a khinaiak részére találtatott volna fel. A khinai írásjelek mindegyike magában véve egy szó és nem egy betű. A telegráf-társaság akként segített ezen, hogy az öt-hat ezer jel, illetőleg szó mindegyikét külön számmal jelölte. Sürgönözni csakis számokat szoktak. A hivatalnok előtt, a ki e számokból álló sürgényt kapja, fadarabokra vésve megvan az egész khinai szókincs, az egyeseket megillető számmal együtt. Kikeresi a sürgönzött számoknak megfelelő fácskakat, nagy papírlapra lenyomja azokat és így küldi el a címzetthez. A sürgönyküldésnél pedig a hivatalnok természetesen az összes jegyeknek megfelelő számait keresi fel és ezeket adja tovább. Gondolható, hogy a sürgön-
+Eddig általánosan azt hittük, hogy az elektromos telegráf is kizárólagosan e század vívmánya. Ujabban azonban azt a mult, illetőleg még a 17-ik század kezdetére vezeték vizsgálva, a mennyiben ilyenmű kísérletek akkorából ránk maradt könyvekben találhatóak leírva. Csalán liegi tanár, kimutatja, hogy Vi an t v a n W e s t e n nimvégai matematikus, kinek sokan e század első tizedeiben tulajdonítják a telegráf első ideáját, tulajdonképen plagiátor volt és az arra vonatkozó műve nem egyéb, mint holland fordítása egy 1624-ben pater Jean Laurechon jezsuita „Recreation mathématique, géometrie, mechanicque, optique et autres parties de ces belles sciences” című munkájának, a hol rajzzal is van illusztrálva az a készülék, a melynek segélyével érintkezett egyik társával. Állott pedig az egy 24 betűvel ellátott fémplából, a melyre mágnesség által elektromossá tehető tüt erősített, a melyvel az illető betűket kellett megnyomni, a másik fél ugyanazon betűkkel ellátott lapján, hogy egymást megérthessék. — Mások szerint pedig még néhány évvel azelőtt 1617-ben Famion Strada római jezuita pendítette volna meg az elektromos telegráf eszméjét. Prolusiones academiae, oratoriae, historiae, poeticae című művében. Egy 1772. augusztus 8-ról kelt levélben pedig szintén nyomára akadnak annak, hogy akkoriban ugyancsak egy pap komolyan foglalkozott az elektromos telegráf megvalósításának eszméjével.
+könyvkiadóhivatalában
+Budapest, nádor-utca 7. sz. megjelent
+ + + +
Örökké tartó (elszakíthatlan) képeskönyv. Számos díszesen színezett képek rövid verscsöcckkel kis gyermekek részére . . . . . ára 3 frt.
Örökké tartó (elszakíthatlan) képes lapok. Számos díszesen színezett képekkel, kis gyermekek részére ára 2 frt.
Tarkabarka képek. Szemléleti tanításhoz alkalmas kemény (elszakíthatlan) táblázatu képekkel, kis gyermekek részére. Hasznos és mulattató szöveggel . . . . . ára 2 frt.
Mesekönyv. Irtá Győry Vilmos. Győryöru boritékban és 8 szinnyomatu képpel nagy 4 . . . . . ára kötve 3 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 8 képpel ára kötve . . . . . 2 frt.
Ezen képes mesekönyv, mely a régi és újabb irodalom legjobb meseszerzői, főleg Aesop, Lafontaine, Hebel, Grimm, Lessing, Fáy, Hoffmann, Gyulay Pál, Győry Vilmos és mások munkáiból van összeállítva, tartalmánál és kiállításánál fogva a legjobb és legszebb magyar mesekönyvnek nevezhető. A képek Offterdinger művészi aquarellei után műintézetünkben készültek.
Tavaszvírágok. Braun Izabella virágos kertjéből. 8 szines képpel . . . . . ára 80 kr.
Tündérvilág. Válogatott mesék gyűjteménye mindkét nemű ifjuság számára. Összeszedte Kálmán bácsi. Győryöru boritékban és 9 szinnyomatu képpel. Nagy 4 kötve ára . . . . . 3 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 9 képpel. Ára kötve . . . . . 2 frt.
Mesék, kalandok és történetek. Andersen után Vachott Sándorné. Győryöru boritékban és 9 szinnyomatu képpel . . . . . ára kötve 2 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 9 képpel. Ára kötve . . . . . 1 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára 1 frt.
Kis állatkert. Állatország versekben, a zsenge ifjuságnak. Irtá Lukács Pál. Képekkel. Színezett boritékb. ára kötve . . . . . 80 kr.
Kis utazó. Földrajzi versecskék ajándékkönyvecskékül a jó kis tanulónak. Irtá Lukács Pál. Képekkel. Színezett boritékban . . . . . ára kötve 80 kr.
Kedves órák. Irtá Győry Vilmos, számos angol minta után készült képpel. Ára diszkiadásban . . . . . 4 frt. Tonusnyomatu kiadásban . . . . . 2 frt 80 kr.
Gyermeköröm. Hasznos és mulattató mesék, versek stb. Irtá Lukács Pál. Színezett boritékban ára füzve 30 kr.
Magyar vezérek és királyok arczképcsarnoka. Pompás boritékban és 60 könyomatu hú arczképpel. Rajzolta Vizkeleti Béla. A szöveget irta Batizsalvi István tanár . . . . . ára 1 frt 60 kr.
Kis verselgető. A gondolkozni kezdő kis magyaroknak. Irtá Lukács Pál. Képekkel. Színezett boritékban ára kötve . . . . . 80 kr.
12 színezett és 382 fekete képpel. Diszkiadás ára kötve 2 frt 40 kr. Olcsóbb kiadás . . . . . 1 frt 80 kr.
+ +
Batassa János. Elbeszélések a hazai történelemből. Irtá Győry V. Győryöru boritékb. és 8 szinnyom. képpel ára kötve . . . . . 2 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 8 képpel ára kötve . . . . . 1 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára kötve 1 frt — kr.
A legújabb Robinson. Irtá Győry Vilmos. Harmadik számos famesztvénynyel bővített kiadás. Győryöru boritékban és 6 szinnyomatu képpel . . . . . ára k. 3 frt 60 kr. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 6 képpel, ára kötve . . . . . 2 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára kötve 1 frt 60 kr.
A cserkész. Elbeszélések az amerikai erdei életből. Ferry után az ifjuság számára ford. Hanthó Lajos. Győryöru boritékban és 12 szinnyomatu képpel. 2 köt. ára kötve . . . . . 4 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 12 képpel ára kötve . . . . . 2 frt 80 kr. Képek nélkül egy kötetben . . . . . ára kötve 2 frt.
Don Quijote de la Mancha. Irtá Miguel de Cervantes Saavedra. A spanyol eredetiből készült fordítása után az ifjuság számára átdolgozta Győry Vilmos. Győryöru boritékban és 7 szinnyomatu képpel ára k. 3 frt 60 kr. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 7 képpel, ára kötve . . . . . 2 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára kötve 1 frt 60 kr.
A világlátók. Uti kalandok regényes rajzokban. Ifjuság számára irta Könyves Tóth Kálmán. 10 színezett képpel ára kötve 3 frt. — 10 fekete tonus nyomatu képpel kötve 2 frt.
Jelem. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta. Könyves Tóth Kálmán. 2. kiadás . . . . . ára 2 frt 40 kr. Diszktötesben . . . . . ára 3 frt 40 kr.
Önsegély élet- és jellemrajzokban. Smiles angol eredeti műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva, magyar nyelven előadja Könyves Tóth Kálmán. 2. kiadás . . . . . ára 2 frt 40 kr. Diszktötesben . . . . . ára 3 frt 40 kr.
Takarékosság. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán . . . . . ára 3 frt. Diszktötesben . . . . . ára 3 frt 40 kr.
Kötelelesség. Smiles után a hazai viszonyokhoz alkalmazta Könyves Tóth Kálmán . . . . . ára 3 frt, diszk. 4 frt.
SZÉP KÉPEKBEN KIS VILÁG.
Díszes képeskönyv rövid verscsöcckkel!
GYÖRY VILMOSTÓL.
Diszkiadás kötve . . . . . ára 3 frt.
Tonusnyomatu kiadás kötve . . . . . ára 2 frt
Dandet Alphonse: A kis Izé. Egy gyermek története. Az ifjuság számára átdolgozott kiadás után fordította Borostyáni Nándor, számos képpel Diszkiadás vászonba kötve . . . . . 3 frt 60 kr. Közönséges kiadás . . . . . 2 frt. A nagyhirű francia költő legremekebb műve. A francia irodalom valószínűsége gyönyve.
52 Vasárnap, vagy három gyermek naplója. Stein A. után, számos képpel. Diszkiadás vászonba kötve 3 frt. Közönséges kiadás . . . . . 2 frt. Kedves mulattató és szivnemesítő olvasmány 10-12 éves leánykák számára.
Feut és alant. Regény a serdülő ifjuság számára. Eschenbach Olga után Vachott Sándorné. Győryöru boritékban és 6 szinnyomatu képpel ára kötve 2 frt 50 kr.
Vadőr. Beszély az amerikai indiánusok életéből. Cooper után Vachott Sándorné. Győryöru boritékban és 6 szinnyomatu képpel . . . . . ára kötve 2 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 8 képpel, ára kötve . . . . . 1 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára kötve 1 frt.
Az utolsó mohikán. Kalandos beszély az amerikai indián harczokból. Cooper után Vachott Sándorné. Győryöru boritékkal és 8 szinnyomatu képpel . . . . . ára k. 2 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 8 képpel, ára kötve . . . . . 1 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára kötve 1 frt.
Az utmutató. Cooper amerikai beszélye után átdolgozva. Győryöru boritékban és 8 szinnyomatu képpel ára kötve . . . . . 2 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 8 képpel, ára kötve . . . . . 1 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára kötve 1 frt.
Bérharisnya. Amerikai történet Cooper után átdolgozva. Győryöru boritékban és 8 szinnyomatu képpel, ára kötve . . . . . 2 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 8 képpel, ára kötve . . . . . 1 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára 1 frt.
Vadfogó. Amerikai vadászkalandok. Cooper elbeszélése után átdolgozva. Győryöru boritékban és 8 szinnyomatu képpel . . . . . ára kötve 2 frt. Fekete tonus-könyom. boritékkal és 8 képpel, ára kötve . . . . . 1 frt 40 kr. Képek nélkül . . . . . ára kötve 1 frt.
Keszura. A magyar verskötés utóbbi századának virágából. Egybefűzte Győry Vilmos. Diszkiadás a legfinomabb vastag velinpapiron, két kötetben. Pompás szinmozaik angol vászon kötésben . . . . . ára 9 frt. Finom kiadás egy kötetben, hasonló kötésben ára 6 frt. Közönséges kiadás. Füzve . . . . . ára 3 frt.
1883. karácsonyra megjelenik
a következő díszes kiállításu képeskönyv:
Bimbóoskáknek
rózsaszálak.
Irtá: Győry Vilmos.
Győry Vilmos gyermekversel és oly kedveltségnek és elismerésnek örvendenek országagarsa, amely köszöndelvetéggel és világhírrrel bírnak az ismert angol modoru jósfű képek. Mindkétfő egyesséve bírja az olvasó a könyvecskében, mely ennél fog a gyermekek örömeinek és gyönyörűségének kiapadhatatlan forrását képezi. Ára vászonba kötve pompás szines képekkel 3 frt. Tonus nyomatu képekkel . . . . . 2 frt.
öt millió van használatban, mult évben elkelt 561,000 drb,
+jóság, tartósság és kitűnő szerkezet tekintetében még eddig felül nem mult legtökéletesebb a legmunkabíróbbaknak elismert varrógépek
+ +Az eredeti Singer varrógépek legkitűnőbb anyagból és kiváló pontosság-gal készítve, minden komplikált és haszontalan intézkedés, melyek egy varrógép jóságát csak csörbithatják és a kezelést megnehezítik, mellőzve vannak; azok tehát nemcsak a világ legegyszerűbb, hanem legjobb szerkezetű varrógépei is.
+Bátorkodom ezennel szteletteljesen közzétenni, hogy a Wertheim M.-féle üzlethelyiséget az „arany csizmához” Károlykaszárnya, Károly-körut átvettém, és valamint a Károlykaszárnya 17. sz. alatt létező cipőüzletemet, szintén a „Párizsi cipőhöz” címmezve fogom tovább vezetni. A bennem 18 év óta helyezett bizalomért hálás köszönetemet kifejezve, kérem, azt irányomban továbbra is fenntartani, és én azon leszek, hogy azt minden iránybani szoliditás által megérdemeljem. Tisztelettel
+Eladás teljes jótállás mellett, áremelés nélkül, csekély foglaló és hetenkint 1 frtos részletfizetés mellett, vidékre 5 frt havonkint.
+ +Fióközletek: Kerepesi-ut 24. sz. — Üllői-ut 5. sz.
+ +Károlykörut, a Rosner-féle kávéház mellett
+ajánlja gazdagon főlszerelt cipő gyári raktárát nagyban és kicsinyben, saját készítménye által legjobb és legolcsóbb árúnak elismertetett, alapíttatott 1866. évben
+ +Nélkülözhetetlen minden háztartásban.
+ +melynek egyháztartásban sem szabadna hiányzni, miután az emésztési bajoknál, étvágyhiány és gyomorgyengeségnél a legmeglepőbb hatást idézi elő, és kora által elért zamatja folytán a tisztelt nővilágban is nagy tetszésben részesül, mindig kapható Éder Antal Gyula zongora - üzletében, IV. ker., Ferencziek tere 4. sz. a.; egy nagy pezsgő-üvegnek ára 1 frt 20 kr., 1 pintes üveg 2 frt. Megrendelések minden irányban tetszés szerinti mennyiségben
+ +új és átjátszottak legjobban és legolcsóbban kaphatók
+Eder Antal Gyula
+zongora gyári-raktárában IV. Ferencziek-tere 4.
+Árjegyzékek szívesen megküldetnek.
+postai utánvét mellett pontosan teljesíttetnek. 1—10 üveg megrendelésénél a csomagolási költség lehető legolcsóbban számíttatik. 15 üveg vagy azontúl menő mennyiség megrendelésénél csomagolási költség nem számíttatik.
+Cím levelek és táviratoknak:
+Éder Antal Gyula
Budapest.
legjobban, legolcsóbban kaphatók
+Eder Antal Gyula,
+első magy. kir. löpör és robbanószerek főirodája által
+IV. ker. Ferencziek-tere 4.
+ +Képes árjegyzékek bérmentve.
+Kávéház a kecskeméti-házhoz,
Zöldfa- és borz-utca sarkán.
Valódi török kávé
egy adag 12 kr.
A legjobb reggelikávé csak 10 kr.
+Ma este
+Rácz Pál és fia hangversenye.
+Eddig 4523 darab zongorát árusítottam el, melyről számos elismerő nyilatkozatokkal szolgálhatók.
+számos elismerő nyilatkozatokkal szolgálhatók.
+A helyiség egész éjjel nyitva marad. — Valódi borok és hideg étkék.
+ +könyvkiadóhivatalában Budapest, V., nádor-utca 7. sz., megjelent:
+ +1884-re. — XV. évfolyam. — Szerkesztette
+DR. LŐRINCZY FERENCZ,
+belügyminiszteri orvos, több tudományos társulat tisztvíselője és rendes tagja stb.
+ +
Napi jegyzék. — Naptári rész. — A felséges uralkodó ház. — A hangok és zörejek okai az edényrendszerben. (Adatok a sziv vizsgálatához. Dr. Lőrinczy Ferencztől.) — Egészségügyi kormányrendeletek. — Ujabb gyógyszerek vénymintái. — Rögtön támadt életveszélyek körüli segélyeljárás. — Ellenmérgek s azok adagjai. — Szülészeti naptár. — Orvosi testületek és közintézetek. — A magyar vármegyék orvosi személyzete. — A törvh. joggal felruházott magyar városok orvos-személyzete. — Budapesti orvosok név- és lakjegyzéke. — Fogorvosok. — Orvosi szaklapok. — Budapesti gyógyszertár-tulajdonosok. — Egy új műtő-asztal. — Bélyegilletéki táblák. — Sorsolási naptár. — Hirdetések.
Ára elegáns, erős angol vászonkötésben 1 frt 20 kr. — Bérmentes, ajánlott átküldéssel 1 frt 35 kr.
+Egy palack ára 60 kr.
+Egy palack ára 60 kr.
+ +csak 3 forintért.
+Orök emlékül (holtakra is.)
+Életnagyságn arcképek.
+Bármely fénykép beküldése után az teljes életnagyságban, megszólalásig hű hasonlatosságban, legfinomabb fekete krétamodorban elkészíttetik. Ára csak 3 frt. Foglaló 1 frt, a többi szállításkor fizetendő.
+Fontos minden nőnek!
+10 frtért
+alapos gyakorlati oktatás a
+szabásban
+ruhakészítés
+mértékvétel és szabászat az átalánosan elismert, könynyen felfogható és jónak talált módszer szerint taníttatik. A szabászat legfőbb 8 nap alatt elsajátítható. A ruhakészítés módszerével a tanfolyam 1 hónapig tart. Naponta fölvétetnek. Tankönyv magán tanításra 3 frt 30 kr. — A tanulónk teljes elátásban részesülnek. — Oktatás házon kívül is adatik.
+Budapest, Deák-Ferencz-utca 14-ik szám alatt.
+A siker biztosíttatik. Párisi szabások 80 krajcár. Egyedül
+Ajánlja duan berendezett raktárát vésnöki czikkekből, mint kézi bélyegzők, önnedvező bélyegzők, domborprések, monogrammok és mindennemű pecsétnyomókból különösen figyelmeztetjük a monogrammok és mintákra fehéremű jegyzésre.
+Vésnöki czikkek.
1. Egy önnedvező bélyegző vésvé
név és helynév ..... 4.—
2. Nagyobb és foglalkozással ..... 5.—
Kézi bélyegzők.
Név és helynévvel doboz párna és
festékkel ..... 2.50
minden további sor ..... —.50
Domborprések.
Egy domborprés név és helynév .. 1.50
Pecsétnyomók.
Egy közösségi pecsétnyomó 3 szó ..... 2.—
ugyanaz 4 vagy 5 szó ..... 3.—
A fénykép sértetlen marad. Olajfestésű arcképek (vászorra) legjutányosabban, a nagyság és kivitelhez képest. Karácsonyi megrendelések idejekorán beküldendők.
+STEIN L. urnő
+első magyar tanítézetében
+Budapesten, Erzsébet-tér 7. szám, bécsi-utca sarkán,
+Bodascher Siegfried első kitüntetett bécsi arcképfestészeti műterem Bécs, II., gr. Pfarrgasse 6.
+azon házbán, hol Posner papírkereskedése létezik.
+Egy üzleti pecsétnyomó.
Név és helynév ..... 1.20
1 kis pecsétnyomó egész névvel .. —.80
1 " " 2 betűvel ..... —.40
Minták és monogrammok fehéremű jegyzésre.
1 monogramm 2 cm. egyszerű .... —.25
Virágos
cm. 3 4 5 6 7
ár —.35 —.50 —.70 —.80 —.95
8
1.20 2.744
kapható
+ +Czinel kézelőgombok monogrammal frt 1—2 frt-ig, egy mellé frt 1.20.
Vidéki megrendelések azonnal teljesíttetnek.
Most jelent meg!
+Kereskedők, ügyvédeknek és minden háztartásban nélkülözhetetlen FANCLER-féle
+Jegyzék-naptár 1884-re. Ára 85 kr
+Kapható Károlyi György kiadónál, Budapest, Dorottya-utca 10. és minden könyvkereskedőnél.
+Kaufman Jakab
+liquor gyárosnál
+Budapest VIII. kerepesi út 55. valamint minden jelentékenyebb fűszerkereskedésben Vidéki megrendelések legpontosabban eszközöltenek.
+Kiválóan gyors és biztos a hatása a nagy gyógyszerejű keskenyutifü-növényből készült, mindennütt nagyrabecsült
+keskenyutifü-cukorkáknak
+Schmidt Viktor és fiaitól Bécsben, köhögés, rekedtség, nyálkásodás, hurut, stb. ellenében. Raktár valódi minőségből csak gyógyszertárakban.
+életbiztosító - társaság Londonban.
+Ausztriai fiók:
+Magyarországi fiók:
+Bécs, Gisellastrasse 1., a társulat házában.
+Budapest, Ferencz-József-tér, a társulat házában.
+A társulat vagyona ..... 79.368,882.80 frcs
+Evi bevétel-jutalékok és kamatból 1881. évi június 30. .... 15.412,821.75 frcs
+Kifizetések, biztosítási és járadék szerződések után és visszavásárlásokért stb. a társulat fennállása (1848) óta több mint.... 128.300,000.— frcs
+A lefolyt tizenkét havi üzlet-időszakban a társulatnál ..... 67.185,575.— frcs
+ról szóló ajánlatok nyújtattak be és ezzel az utolsó 25 év be nyújtott ajánlat-összege.....1.077.022,110.— frcs ra emelkedett.
+TANTÓK
ZSEBNAPTÁRA
könyvkiadóhivatalában
+Előrajzok és egyéb felvilágosítások az osztrák-magyar birodalom nagyobb városaiban tartózkodó ügynökök urak és az osztrák-magyar fiókok által nyújtattak.
+1884-re.
IX. évfolyam.
Budapest, V. kerület, nádor-utca 7. szám, megjelent:
+ +1884-re. — IX. évf.
+Szerkesztette
+GYÖRGY ALADÁR.
+ +
1. Napi jegyek 1884. évre. — 2. Naptári rész. — 3. A felséges uralkodó ház. — 4. A tanítók önségélyezési törekvései. — 5. Fontosabb miniszteri rendeletek. — 6. A népiskolai törvénykönyvek. — 7. A közoktatásügyi minister II. jelentése 1880/1 és 1881/2-ik tanévről. — 8. A népoktatásügy az országgyűlésen. — 9. Ipariskolák s ipartan-műhelyek. — 10. Eötvös-alap. — 11. A tanítók árvaháza. — 12. Tanítónök menedékháza. — 13. Az egészségügy a
Szerkesztette
György Aladár.
népiskolában. — 14. Amerikai népiskolák. — 15. Gazdasági szakoktatás Franciaországban. — 16. A mult 1882/3-ik tanév történetéből. — 17. Külöldről. — 18. Vegyesek. — 19. Czímtár. — 20. Hasznos tudnivalók. — 21. Legújabb. — 22. Bélyegilletéki táblák. — 23. Külöföldi mértékek. — 24. Bélyeg. — 25. Törvénykezési szünnapok. — Jegyzék-ürlapok az év minden napjára.
Ára 1 frt 20 kr.
Bérmentes ajánlott áttüldéssel 1.35.
Jacoby az ítéletet, indokolásával együtt ki akarta venni. Megtagadták tőle. A világnak egyetlen burokráciája sem tagadná meg az ítélet hiteles másolatát, ha az érdekelt fél a költségeket akarja viselni. Poroszországban erre is volt eset. Mert a rendőrállamban minden lehetséges.
+ +Richter Jenő és a szabadelvű párt.
+Berlin, dec. 26.
+Frivol operetteknek még frivolabb szövegrölei nem tisztelnek semmiféle auktoritást. Szent-ségtörő kézzel cibálják meg a legódonabb copfot; legyen ez akár állami, akár magántulajdon. De a mi különösen felkelti bennök a cibálási viszketeget, az a szépen hajporozott és tömören lecsüngő rendőrségi copf.
+Ilyen viszonyok közt, midőn a parlamenti élet nyomorgó felben volt, támadt a szabadelvű párt. Első programját Virchow készítette, a pártklub első elnöke Forkenbeck volt és a bizottsági tagok közt Schultze-Delisch, Hoverbeck, Stephann, Jacoby és Haenel neveit találjuk.
+Nem tudom, ki találta föla „rendőrségi államot.” Nagyon komoly ember lehetett, a ki épen nem óhajtott, hogy a szabadság szellemi fényes nappal jelenjenek meg az utcán. Tetszik tán a görög regetenből emlékezni arra, hogy a görög istenek és félistenek nagyon fogyatékosak valának kostüm dolgában — „Bei uns in Preußen” nem létezik ilyesmi! Mi erkölcsös nép vagyunk és inkább éltünk meg háromszoros vaskalap alatt, semhogy leplezetlenül mutatnók hibáinkat.
+A ki csak némileg jártas a német politika és tudományban tudja, mit jelentenek ezen kettős küzdítéren az említett nevek. Az első követelés, melyel a parlament elé léptek, az volt, hogy „Olaszország ismertessék el egységes királyságnak.” Első vereségük akkor történt, midőn a katonai szolgálat időtartamát háromról két évre akarták leszállítani, első győzelmüket a Schleswig-holsteini kérdésben aratták. És ezzel röviden jeleztük a pártnak irányát keletkezésétől fogva a mai napig. Vala pedig ez mindenkori német nemzeti irányu, ment minden porosz partikulárizmustól, szabadelvű, ép annyira üldöztette mint üldözője a junkerek, bürokrataik mint szocialistáknak. Lassale annak idején csak úgy dörgött ellenük, mint most Windhorst a centrumban, avagy Puttkammer ur (a vaskancellár szócsové) a miniszteri székéből.
+Kérem szépen a mai rendőrségről ne tessék semminemű tréfát föltételezni! Olyan komoly institúció ez, mint akár a régi római madárjósok, kikről Cicero említi, hogy „csodálkozik, miért nem nevet az augur, ha másik augurral találkozik.” Nincs is olyan jó élete a rendőrségnek most, mint régente, mikor ő diktálta a törvényt, az erkölcsöt, a divatot. Ma legfőbb tolvajokat fogdos, hébe-hóba néhány megrogzött szocialistát toloncol el, míg azelőtt — oh azelőtt! félisten volt. Olyan fajta félisten mint teszem Momus, ki mindent megbírál és javít a maga szempontjából. De hát ebben ritkán van köszönet.
+Igazi életre, támadó harcban nyilatkozó tevékenységre csak akkor mutattak hajlandóságot, midőn Richter Jenő küzdötte magát fel egészen a szabadelvű párt vezérségeig. Rég ismerték már erejét, szónoklatai képességét és fényes tollát, midőn még egyszerű hivatalnoknál nem volt egyéb. Hivatalát elvesztette, mivel a szabadelvűekhez szitott, a newiediek megválasztották polgármesterüknek, de a kormány megtagadta jóváhagyását. Richter elment Berlinbe és mint hirlapíró ajánlotta fel tollát azon pártnak, melynek már 26 éves koráig is annyi áldozatot hozott.
+Jobban szeretem a komoly rendőrséget, mint az önkénytelenül nevetéséget. Ha a szabadság szellemét békőbe verik, kinozzák, gyötörük legyen méltóságos csend égen és földön, legyen rideg a hóhérnak arca, sötét a láthatár. De midőn a kinzott szellem ajkáról elröppenő sohajnak buta nevetés a kisérője, midőn Paprika Jancsi sapkájának csörgése szól bele a temetési harangok zugásába, ez már több mint momus-féle fonákság, ez undorító játék mindennel a mi fenséges és szent!
+Itt lelkesedéssel fogadták. 1867 év január 3-dikán jelent meg első nagyobb röpirata „Fegyverre” cím alatt. Az államügyész perbe fogta a szerzőt, a bíróság felmentette, természetes tehát, hogy a röpirat óriási kelendőségnek örvendett. Követte ezt néhány nappal később „a munkásokhoz” című és ismét egy héttel később „Komámuramnak” címzett humorisztikus színezetű röpirat. Az eredmény az volt, hogy Richtert az első „alakuló birodalmi gyűlés” tagjává megválasztották. Már itt is kitűnt — hallgatagsága által. Az egész ülészsak alatt egyetlen egyszer sem szólalt fel, a mi bizonyára bámulatraméltó olyan ember részéről. kit a vas kancellár „a világ legfecsegebb rethorjának” keresztelt el. — Csak a harmadik ülészsakban szólalt fel — és a nevetők rögtön részén voltak. A kormány egyik uszályhordozóját, bizonyos Diester urat, olyan szépen feltűzte szarkazmusának nyársára, hogy az illető ur csak vastag gorombaság árán juthatott onnan le. Ezzel pedig vége volt nimbuszának, mert a kormányelnök nem tűrt maga mellett olyan embert, ki nálánál udvariatlanabb.
+Husz évvel azelőtt ilyen játékok üzték Poroszországban a szellemmel és szabadsággal. Csak a legártatlanabb csinyékből említik néhányat kölöslül: Smidt Henrik kedvelt író volt akkoriban. Jámbor lélek, ki még a baktert is megsüvegelte ha éjfél táján hazatért. Azért mégis megtagadta a rendőrségi cenzor egyik beszélyétől az inprimaturt. És miért? Mivel ezen beszély első fejezetében egy postakocsi feldőléséről volt szó. Már pedig a főpostamester, Nagler ő excellenciája rossz néven vehetné, ha az ő kocsijáról ilyent írnának. — Ugyanazon cenzor egy nála benyújtott költeményben a következő verssort „Valamennyi népnek fia testvér leend”, aként módosította: „Valamennyi népnek fia cousin leend”, nehogy a jámbor olvasónak a francia forradalombeli „testvériség” (fraternité) jusson eszébe.
+ +Az orosz központi vasutakon hallatlan vakmerőséggel üzik a tolvajlásokat, rablásokat. A rablók vakmerősége annyira megy, hogy a szolgálattevő személyzet jelenléte sem birja őket visszaretenteni.
+A mult őszzel egy esős éjjel Ispezk város közelében támadtak meg egy gabona-szállító vonatot. A kalauz egy gabonás kocsin a vizmentes ponyva alá bujt, hogy megvédje magát az eső elől. Véletlenül elaludt. Hirtelen egy rabló felugrott a kocsira, elmetszette a takarót tartó zsinegeket s a kalauzt máhának gondolva, derékon kapta. Ez segélyért kezdett kiabálni. A vonatvezető meghallván a kalauz kiabálását, odasietett. A rablót azonban legkevésbé sem zavarta ez.
+— Mit csinálz itt gazember? kérdé a vonatvezető.
+A rabló kést rántott elő s rámordult a vezetőre:
+— Eredj! mert le ágom a nyakadat.
+A vezető örült, hogy szárazon elmenekülhetett.
+Egy más alkalommal pedig egy heringes hordókat szállító kocsira ugrott fel egy tolvaj. A kalauz észrevette s kiabálni kezdett:
+— Hallgass bátyó, szól a tolvaj, csakis egy hordócska kell. És csakugyan egy hordót vetett le. De nemcsak a nyitott kocsikat keresik föl a tolvajok, hanem a bezárt kocsikat is föltörik. A vonatok kirablása újabb időben rendkívül gyakori lett, a nélkül, hogy a tolvajokat el lehetett volna fogni. Ezek rendesen egy bandába összeverődve mennek rabolni s lovon viszik el a lopott tárgyakat.
+ +— (Egy udvariatlan kritikus) Albioni énekesnőről egyszer ezt írta: „Ő elefánt, aki fülemülét nyelt el.” Mint a „Newyork Herald” jelenti, Nilsson Krisztina jelenleg hasonló kellemetlen helyzetben van. A hírneves énekesnő felesztendő óta elzsírosodásban szenved s a betegség, vagyis inkább Nilsson testi terjedelme az utóbbi időben oly nagy mérvet öltött, hogy orvosai szinte kétségbeestek. Midőn Nilsson e hó 10-én San-Franciscóban „Mignon”-ban fellépett, hangosan gunyolták, kipiszszegték és goromba csufnevekkel illeték. Abban a jelenetben, midőn a színházi tűz alkalmával Capoulnak Mignont ki kelle vinnie, a kis francia baritonista hiába iparkodott Nilsson Krisztinát átkarolni, félig se érte át karjaival derekát. Végre is Mignon kénytelen volt önmagát megmenteni, miközben az udvariatlan amerikaiak utána kiáltoztak: „Na, na vastag mama, ne légy olyan mérge!”
+Jacoby „négy kérdés” című röpiratát lefogalták azon indokolással, hogy „a miniszterium nem akarja, miszerint Poroszországról akár jót, akár rosszat közöljenek.” Igaz, hogy ezen Jacoby ugyanazon gonosz forradalmár volt, ki 48-ban csaknem vakmerő módon beszélt a királlyal. Ilyen embereket pedig nem érdemes kimélni, midőn „mi” vagyunk felül. A vakmerő beszélgetést is ide igtatom, mivel kellő fényt vet Jacobyra, a porosz szabadelvű párt alapítóinak egyikére.
+Jacoby: Felség! Midőn trónra lépett, ezekkel a szavakkal fogadta a polgárság küldöttjeit: Mint trónrökös a birodalom első nemes embere valék, mint király országomnak első polgára akarok lenni. Emlékezzék ezen szavakra felség! A polgárság küld minket ide.
+A király (nem felél, csak hatát fordít a deputációnak és elmemni készül.)
+Jacoby: Felség, ki sem akar minket hallgatni?
+A király (röviden): Nem!
+Jacoby: A királyoknak balsorsa az, hogy nem akarják az igazságot meghallgatni.
+A forradalom lezajlásával felségsértési perbe fogtak a vakmerő néptribunt ezen szavaiért. A bíróság — Poroszország becsületére legyen mondva: bírái mindenkori függetlenek voltak úgy fel, mint lefelé — felmentette őt.
+Lehetetlen egy rövid cikknek keretében csak jelezni is azon sokoldalú munkásságot, melyet Richter pártjának érdekében kifejt. Felszólalásának említett pillanata óta ő lett a párt elismert vezére, ő volt az agitáció feje. Ő írja csaknem valamennyi szabadelvű röpiratot, az ő feladata valamennyi ressztort a költségvetési vita alkalmával kritikai bonckés alá venni. Ha a szükség megkivánja, ő idézi elő a „derültséget a baloldalon”, nem ritkán a püsszegést is a jobb oldalon, vagy centrumban. Az egész szabadelvű sajtót ő inspirálja, a jelszavakat ő adja ki a vas kancellár epéjét felzavarja, a szocialistákat dühösíti, a junkerpártot kihozza sodrából, az ultramontánokat elnémitja. Nem két, de számtalan éltű kard az ő szónoklata mely mindenfelé osztogat sebeket; háromfelé védekezik és hat irányban támad. Kifogyhatatlan a gunyban, az érveket halomra pazarolja, jó tüdővel bír — és mindössze 42 éves. Képzelheti tehát, hogy még sokáig hoz élenkséget a német parlamentbe, még sokáig lesz Németországban a szabadelvűség pajzsa. Azon szabadelvűségé, mely itt nagyon is rászorul a hatalmas védelemre.
+Tábori-Róbert.
+— (A jogász ujesztendeje.) Házmeister (gratulálva): „Doktor ur, kívánok boldog újévet.” — Jogász: „Köszönöm, köszönöm. Hányszor maradtam adósa kapupénzzel?” — Házmeister: „Nyolcszor, kérem szépen.” — Jogász: „Igen? Kölcsonözön akkor nekem egy forint husz krajcárt s tartsa meg a két forintot újévi ajándéknak.”
+— (Az érzékeny anyós.) „Az én anyóssommal semmit se lehet kezdeni a világon. Minap cirkuszba viszem s azt hiszem, hogy tudja isten, micsoda örömet szerzek neki. Szerencsétlenségére bejő három clown, a kik sárkányoknak voltak öltözve; anyósom ezt célzásnak veszi, felkel és megsértődve távozik.”
+— (Színészek mellékfoglalkozása.) Kisebb, különösen ambulans színházak nincsenek abban a helyzetben, hogy tagjaiknak nagy fizetést adjanak, azért sok vidéki színésznél és színésznőnél megesik, hogy mellékfoglalkozás után látnak. Megtörténik, hogy a tegnapi király, ma gyapot kabátot foltoz, a hercegnő hajfonatokat készít, a Krózus az igazgató számára szerepeket másol, a gazdag marquisnő hímez, az intrikus vivóleckéket ad stb. A nők rendesen himzett vanksosokat vagy efféleket sorsolnak ki, a nyerevény rendesen el nem adott jegyekre esik, a kisorsolandó tárgyat tehát rendesen a kisorsoló hölgy nyeri. Németországban egy comikus szabad óráiban tajtékpipákat szivott ki jó pénzárt, egy másik pedig madárkalitkákat készített. Garrick, a nagy angol színész, havonként csak nyolcvanöt tallért kapott. A nála alsóbb rendű színészek természetesen sokkal kevesebbet kaptak, tehát mellékkeresetre szorultak. Így Parker nyerges volt, Parsons és Burton tájképeket festettek, Aikennek szövőttáru-raktára, Bransbynek kalapos boltja volt. Davis könyvkereskedő, Pritchard álarckereskedő, Palmer szinlapkihordó, Dibdin színházi ács, Tom Weston komikus pedig nyársforgató volt a st. jamesi királyi konyhában.
+Regény.
+Irtá: Zola Emil.
+(Folytatás.)
+30)
+Paulina, mióta nem volt bezárva nagybátyja szobájába, igyekezett valamivel foglalkozni, nem bírva eltitkolni zavarát. Az esték különösen kinosak lettek, a szokásos nyugalom negélyzéséből kitört a kellemetlenség érzése. A régi élet megmaradt szokásos apró dolgaival; de bizonyos ideges mozdulatokban, még a csöndeség közepette is érezte mindenki a belső sebet, a sértést, melyről mindenki beszélt s mely nyomról nyomra növekedett.
+Lázár kezdetben lesújtva érzé magát. Paulina erkölcsi fensőbbsége, ki oly őszinte, oly igazságos volt, haraggal és szegényvel tölté el őt. Miért nem volt bátorsága, hogy őszinte vallomást tett és bocsánatot kért volna? . . . Elbeszélte volna kalandját, érzékiségének fölgerjedését, ama kacér leány ingerlését; s Paulina értelmesebb volt, hogysem meg ne érthette volna. De habozása alatt egy új hazugságtól való félelem rejtőzött, mert Lujza mindig ingerelte őt, mindig előtte látta, különösen éjjel, mikor égető vágy és sajnálat fogta el, hogy nem bírhatta, kivált mikor érezte ajkainak tűzét.
+Hosszu sétái, akarata ellenére is elcsábitották Arromanchesig.
+Egy este egészen Léonie nagynéne kis házáig jutott, megkerülte a falat, de egy ablak zörejére hirtelen visszahúzódott, mint a kit egy rossz tett elkövetésén kapnak. Méltatlanságának tudata növelte zavarát; megítélte magát, a nélkül, hogy megölhette volna vágyát; küzdelme minden órában megújult, soha sem szenvedett még annyit határozatlanságában. Nem maradt neki több ereje és becsülete, mint csak annyi, hogy elkerülje Paulinát, hogy megkimélje magát a hamis esküdőzés által való lealacsonyítástól. Talán még szerette is őt, csak hogy a másiknak hívogató alakja mindig eléje állt, feledtetve a multat és a jövőre mutatva.
+Paulina meg a saját részéről azt várta, hogy Lázár védje magát. Felháborodásának első pillanatában megesküdött, hogy nem fog megbocsátani. Ezután titkon sirt, a miért nem bocsátott meg. Miért hallgat Lázár reszkető arcával, miért bolyong mindig künn, mintha attól félne, hogy egyedül marad vele? Kész lett volna most már meghallgatni őt, elfeledni mindent, ha csak némi megbánást akarna mutatni.
+De a kívánt magyarázat csak nem akart megtörténni, úgy tetszett neki, mintha már teljes volna a megszakítás. Agya zsibongott, egyik föltevés a másikat kergeté, míg büszkesége némaságot parancsolt rá; és oly mértékben, a mint a fájdalmas napok multak, hidegebb és hidegebb lett a leány, mintha felette állana a bajoknak, melyek a ház békéjét zavarták. Nem sokára azután annyira meggyőzte magát, hogy beletalált előbbi tevékeny életébe, minden bánkodás nélkül látszott végezni dolgait, kivéve, hogy talán kissé komolyabb volt. De ez a szép, bátor nyugalom iszonyu kinokat rejtett, esténként kitört zokogása szobájában; de sírását elfojtotta a vánkossal. Senki nem beszélt többé a házasságról, jöllehet szemmel láthatólag mindenki rá gondolt. Eljött az ősz; mit tegyenek? Senki sem mert nyilatkozni; az elhatározást későbbre halasztották, a mikor majd újra mernek beszélni.
+cséjét. Éjjel, amikor felálmában elfogta ingerült-sége, szinte bánta, hogy a halál nem vitte el közülük ezt a Paulinát. Tervek forrtak agyában, képmutatások, bonyodalmas számítások, a nélkül, hogy tudott volna valami okos módot kitálni a leány elvesztésére. Ugyanakkor visszahatás jelentkezett nála fia szerétét illetőleg, úgy imádta most, a mint nem imádta akkor, mikor még a bölcsőben feküdt, a mikor karjai közt tartotta őt.
+Reggeltől estig nyugtalan szemmel nézte őt. S a mint egyedül voltak, megölelte őt s kérte, ne bánkódjék. Ugy-e? kérdé, nem fog semmit sem eltitkolni előtte, nem fogja sírással tölténi idejét, ha senki sem látja? És azután esküdözt, hogy mindent rendbe fog hozni, inkább mindenkit megfojt, csak hogy őt boldoggá tehesse.
+Két heti folytonos benső küzködés után arca olyan sárga lett, mint a viasz, a nélkül azonban, hogy megsoványodott volna. Lábának dagadása kétszer ismétlődött, azután megint elmúlt.
+Egy reggel becsöngette Veronikát, s megmutatta neki lábait, melyek combig feldagadtak.
+— Látod, mi történt, ez igazán borzasztó! Pedig ki akartam menni . . . Most pedig kénytelen vagyok ágyban maradni. Ne mondd meg senkinek sem, hogy Lázár ne nyugtalanodik.
+Ő maga nem látszott ijednek. Csakis egyszerűen kis lankadtságról beszélt, és mindenki azt hitte, hogy a járásban erőltette meg magát. Mivel Lázár a tengerpartra ment, Paulina pedig nem ment be hozzája, mert attól tartott, hogy kellemetlen lesz rá nézve jelenléte: Chanteauné a szakácsnő füleit kinozta Paulina szídalmazásával. Nem birta már magát tovább tartóztatni. A mozdulatlanság, melyre kárhoztatva volt, a szívdobogások, melyek fojtogatták a legcsekélyebb mozdulatra is, folyton növekvő ingerült-ségben tartották őt.
+— Mit csinál ott lenn? Már megint bizonyosan valami bajt. . . . Meglátod, hogy egy pohár vizet sem hoz fel.
+— De hiszen asszonyom, szóló Veronika, ön utasította el!
+— Ugyan hagyj! Nem ismered őt. Nincs rosszabb mint a képmutatás. Az emberek előtt jó szívet mutat, azután háttuk mögött megmarja őket. Igazán leányom, te voltál az egyetlen. A ki helyesen láttál, mikor házunkba fogadtuk. Ha soha sem jön hozzánk, nem jutunk ennyire, mint most vagyunk. . . . És halálunkat fogja okozni; az ur folyvást szenved, mióta vele foglalkozik, az én vérem egészen meg van zavarva, annyira bánt; fiam meg egészen elvesztette fejét.
+immel hallottam, és a kisasszony iránti tiszteléből nem mondok csunya dolgot, de annyit mondhatok, hogy mikor ön beteg volt, majd megpukkadt dühében, a miért nem kotorázhatott székrenyében.
+Paulina csak hallgatott, nem talált egyetlen szavát sem a szakácsnő félbeszakítására. Gyakran uralkodott felette az a gondolat, hogy e család rajta él és elrontja legboldogabb napjait. De mindig vonakodott e dologról gondolkodni, szívesebben élt a vakságban, maga magát vádolva fukarsággal. És most mégis mindent kellett tudnia, a szolgáló bizalmasságának otrombasága csak öregbítette a tények tudatát. Minden szóra jobban felébredt emlékezete, visszaidézte emlékébe a régi történeteket, melyeknek igazi értelme már elenyészett elméjéből, elkezdte napról-napra követni Chanteaunének pénze körül folytatott gazdálkodását.
+Lassan lobocsátkozott egy székre, mintha nagy lankadtság fogta volna el. Fájdalmas ránckonvult el ajkai körül.
+— Te tulzol, mondá.
+— Hogyan? tulzok? felelt Veronika hevesen. Nem a pénz kérdése háborít föl annyira engemet. Tudja-e, hogy azt sohasem bocsátom meg nekik, hogy Lázár urat elfogták öntől, miután ön neki adta magát . . . Őh, persze, ön nem volt elég gazdag nekik, egy gazdag örökös kerestek számára! Nos, mit mond hozzá? Kifosztják, megvetik ők, mivel már nincsen semmije sem. Nem, én nem hallgatom. Kisasszony, nem lehet oly könnyen fölnégyelni valakinek a szívet, miután már kiforgatták zsebeit. Mivel szereti unokabátyját és ő udvariaságból bezsebelte az ön egész vagyonát, igazán szép, hogy még ez oldalról is kifosztották ők . . . És tudom, hogy ő tette mindezt. Igen, igen, minden este sarkalta a kicsikét, maga lobbantotta lángra a fiatal embert . . . A mint igaz, hogy ez a lámpa világit nekünk, úgy üzte egyiket a másik karjába. Végre is annyira vitte volna a dolgot, hogy elkerülhetetlen lett volna rájuk nézve a házasság. Nem az ő hibájuk, hogy nem mentek végletig . . . Védje csak, miután lába alá gyürte ők, és oka lett annak, hogy egész éjszaka sir; őh, mert én jól hallottam, mint zokog szobájában, magam is betegje lettem az ön bánatának és sérrelmeinek.
+— Hallgass! könyörgök, nyörgé Paulina, kifogyván bátorságából, — nagy fájdalmat okozol nekem.
+Nagy cseppék gördültek végig arcán. Érezte, hogy ez a leány nem hazudik és minden megszaggatott érzelme vérezett benne. Minden jelenet fölébredt benne, látta Lázárt, a mint karjai közé szorítá Lujzát, míg Chanteauné az ajtónál örködött. Istenem! mi bünt követett el, hogy mindenki megcsalja őt, holott ő mindenki iránt oly hű volt? . . . Ugy tetszett neki, mintha egy örvény felett állana, elveszett bátorsága az életre, öröme, reménye.
+Chanteauné teljesen elvesztette nyugalmát. Maga is emésztette magát egész időn át: a titkos munka, mely folyton morzsolta jó érzelmét, a romlás végkorszakához látszott eljutni, sohasem volt még annyira kizökkentve kedélyének egyensúlyából, sohasem emészté ily nagy idegesség. A szükölködés, melyvel küzködni kellett, még jobban növelte baját. Pénzre volt szüksége, a pénzvágy láza mindig erősebb lett, utóbb veszedelmessé vált, elfogta szívet, eszét. Mindig Paulinával volt dolga haragjának, őt vádolta Lujza eltávolzásával, mintegy tolvajlással, melylyel fiát megfosztotta. Véres sebje volt ez, a mi nem tudott begyógyulni; a legkisebb dolgot is nagyította, nem feledkezett meg Paulina egy mozdulatáról sem, még mindig hallotta kiáltását: eredj!
+És elképzelte, hogy őt is így fogja majd kiűzni, hogy kiűzi az utcára a család örömet, szeren-
+— Őh asszonyom! hogy ilyent mondhat! . . . Oly figyelmes volt mindig önök iránt!
+Estéig jobbra fordult Chanteauné állapota. Minden elmúlt, Lujza hirtelen elküldésének és a pénznek kinos emléke.
+Mikor Veronika ebéd után a konyhába jött és ott találta Paulinát, a ki az edényeket rakosgatta, mindjárt elmondta, a mi szívében feküdt. Már régóta fojtotta magába bizalmas közléseit, most maguktól eredtek meg azok.
+— Ah kisasszony, ön valóban jó, hogy vigyáz ez emberek tányérjaira. Az ön helyében bizony összetörném valamennyit.
+— Miért? kérdé a leányka meglepve.
+— Mert semmi olyast nem tehet, a miért meg nem szólánk.
+És innen kiindulva, felhozta az első napokat.
+— Nem haragitja-e még az istent is az ilyen dolog? . . . Elfogyasztották a pénzt sounként és oly rut módon, mint csak lehetséges volt. Szavamra! Azt mondhatnók, hogy ön táplálta őket. Mikor az a pénz iróasztalában volt, mindenféle hókusz-pókuszt csinált ön előtt, mintha egy leány szűzességét kellett volna megőriznie; a mi azonban nem gátolta meg abban, hogy mentől nagyobb hézagot ne vágjon bele . . . Ah, istenem, milyen komédiát üzött, hogy a gyárba beleugrassza, s azután a maradékon élősködhessék! . . . Bizony ön nélkül meggebedhettek volna az éhségtől . . . No hiszen megijedt, mikor azok a párisiak számon kérték tőle a pénzt! A patvarba! Akkor a törvényszék elé küldhette volna őket . . . És azóta sem javultak meg, még most is egyre falják ők, kiforgatják az utolsó fillérből . . . Azt hiszi, hazudom? Ej persze! mosom kezeimet. Saját szemeimmel láttam, saját füle-
+— Könyörgök, hallgas el, te megfojtasz! Veronika, nyugtalanságtól elfogva, csak ezt mondá tompán:
+— Őnért, és nem érte nem mondok többet . . . Eh! Ott fekszik reggel óta és folyton borzalmas szídalmakkal halmazza el ők! . . . Végre kifogy a türelmem, felfor a vérem, ha hallom, mily rosszra fordítja a jót is, a mit vele tett. Becsületemre! azt állítja, hogy ön rontotta meg és ön öli meg fiát! . . . Menjen csak és hallgatózzék az ajtónál, ha nem akar nekem hinni.
+Erre Paulina zokogásba tört ki. Veronika eszét vesztve fogta meg a leányka fejét és megcsókolta haját.
+— Nem, nem kisasszony, nem mondok semmit sem . . . De azért tudnia kellett . . . Mert valóban botorság, hogy így foszszák ki mindenből . . . Nem beszéltek többet, — csillapodják!
+Egy kis csönd állt be. A szakácsnő kioltá a parazsat, mely a tűzhelyen maradt. De nem tartóztathatá meg magát, hogy ne dörögje:
+— Tudom, miért dagadt meg a lába; gonoszsága nyílt térdébe!
+Paulina, a ki mereven nézett a konyha talajának egy téglájára, zavart gondolatokba és mély bánatba elmerülve, fölvette szemét. Miért mondta ezt Veronika? . . . Talán ismét beállt a daganat? Veronika zavarodottságában majd-nem megfeledkezett arról, hogy hallgatást igért. Megengedte ugyan magának, hogy keményen megrostálja asszonyát, de mégis csak engedelmeskednie kell neki. (Folyt. köv.)
+(Folytatás a fölapról.)
+A rostaalj elárusításának betiltását indítványozta Vogel bécsi tanár. E kérdésben az osztrák kormány egyetértőleg akarván a magyarral eljárni, a tárgyalási iratokat megküldte s a magyar belügy-minisztérium kikérte a közegészségügyi tanács véleményét. A tanács terjedelmes jelentésben kimondta, hogy a rostaalj okszerű alkalmazás mellett nem káros állati tápszer s így nem szükséges tilalom alá vetni annak örletlenül való eladását, ellenben meg kellene gátolni, hogy az lisztét öröltessék.
+Fizetésképtelenség. A budapesti hitelezői védegyelet jelenti, hogy Singer Ignác és Frankl Izidor Budapesten, Krausz Vilmos (Karcag) és Kanitzler Rezső (Szeged) fizetéseiket megszüntették.
+Tengeri biztosítási díj. Az osztrák-magyar Lloyd-társulat az értékkel ellátott hivatalos postai küldeményekért 1884. év január 1-től kezdve tengeri biztosítási díjakat fog felszámítani. E díj — a szerint, a mint a küldemény osztrák-magyar vagy pedig külföldi kikötőkébe van címezve — a nyilvánított érték után 100—100 forintonként 10, illetőleg 15 krajcarban van megállapítva. A közlekedési miniszter a postahivatalokat már utasította, hogy a Lloyd-hajókkal tovább szállítandó értékes hivatalos küldeményeket csak úgy fogadják el, ha az azokért járó tengeri biztosítási díj a feladáskor kifizetett.
+Görög csőd. A budapesti kereskedelmi- és iparkamarához az athéni cs. kir. osztr. magyar konzulatus részéről érkezett hivatalos tudósítás szerint Joseph Fazio athéni divatárus cég ellen a csőd elrendeltetett.
+A szegedi lóvonatu vaspálya építésének engedélyese, Polacsek Ede helybeli lakos, a Paget A. Edétől átvett engedélyt Fleischer Ignác bécsi lakosra átruházta. Az átruházás jóváhagyás végett már a hatóságnak bejelentett.
+Az osztrák állami jótékennyégi sors-játék huzásánál a következő nyeremények huzattak ki: A 60.000 frt osztr. aranyjáradaékban mint fő-nyeremény három elő- és három utónyereményvel egyenkint 200 frttal osztr. aranyjáradaékban a 219.883 számú sorsjegyre esett, a 20.000 frtos (osztr. aranyjáradaékban) második nyeremény két elő- és két utónyereményvel egyenkint 200 frttal osztr. aranyjáradaékban a 80.535 számú sorsjegyre; a 10.000 fontos (osztr. aranyjáradaékban) harmadik nyeremény egy elő- és egy utónyereményvel egyenkint 200 forinttal osztr. aranyjáradaékban a 31.586 számu sorsjegyre esett; továbbá 200 frtot nyertek osztr. aranyjáradaékban a 10339 103626 109375 119914 130656 137712 147926 149823 156730 165749 180334 204921 212534 213870 216908 217692 262476 233638 284903 és 228881 számú sorsjegyek; 10 forintot készpénzben nyertek a 5231
+12419 17373 109836 111569 113126 135349 135915 144952 157287 158306 168033 194433 208042 208302 216162 220512 227984 231065 235605 242902 265351 286481 290337 és 293187 számú sorsjegyek; 80 frtot nyertek készpénzben a 11036 15287 36772 44544 46793 55644 55764 56730 62309 69764 85785 104406 106292 112150 114736 122409 135075 135963 143121 147409 154839 161176 162965 163180 164269 164606 167826 177955 199444 202078 203868 223890 225082 225705 229513 259448 276218 279583 283873 számú sorsjegyek.
+A török posta reorganizációnak néz elébe. Izzet effendi postaigazgató fölterjesztést tett a szultánnak e tekintetben, sürgetve a külállamok postahivatalainak (Ausztria-Magyarországnak is van postája Konstantinápolyban) megszüntetését s az egységes török posta életbeléptetését.
+Az angolországi vasúzet 1883-ban. E cím alatt a Times a következőket írja: Az árcsökkenés az egész esztendőben általános volt és még az év végső szakában is eltartott. A nyersvas ára 10—15%-al csökkent és hasonló mérvű árcsökkenés konstatálható a vasgyártmányokban és az acélban. Némely gyári vidékeken az árcsökkenés nem eredményezett csökkenést a termelésben és a clevelandi és durhami kerületekben az idei termelés 2 millió tonnára rugott; a mi oly mennyiség, a melyre az angol vasipar történetében eddig nem volt példa. És ezen nagymérvű termelés egészen elkelt, mert a készletek most nem nagyobbak, mint voltak tavaly. Skóciában is nagy tevékenység uralkodott a vasgyártás terén, ámbár egynéhány vidéken némely kohók beszüntették működésüket. A vasexport csökkenése különösen az amerikai forgalomban vált érezhetővé, míg más irányban az export növekedése is mutatkozik. Így a gőzgépek kivitelének értéke az első tizenegy hónapban hat millió forinttal volt nagyobb, mint az előző év ugyanezen szakában, szintügy a kivitt egyéb gépek értéke is hat millió forinttal növekedett. A vasgyártmányok ára csökkent és mint mindenkör, a midőn az árak csökkennek, úgy most is a gyér rendelmények okozták azon lanyha hangulatot, mely a vasipar terén az utóbbi időben erőlt vett. A vasipar minden ágában az árak jelenleg oly alacsonyak, a minők nem voltak egész éven át. De éppen ezen körülményben rejlik a biztató reménység a jövőre. Az alacsony árak a termelés mérvét korlátozták s mivel a kereslet még sem csökkent oly mértékben, a terméshetes állapot az üzletben remélhetőleg nem sokára helyre fog állni, annál is inkább, mivel az olcsó árállás a fogyasztásra ösztönzésül szolgál.
+Budapesti árutözsde, dec. 31. A mai gabsátözsde búzát gyengén kínáltak, másrésről a vételkedv is csekély volt s így mindössze néhány ezer mmázsa hozatott forgalomba, teljes napi árákon. Eladott: Buza: tiszavidéki 500 mm. 77.2 k.
+9.97, 400 mm. 77 k. 9.80, 3000 mm. 77 k. 9.90, mind időre. Pestmegyei 300 mm. 77.2 k. 9.90, 200 mm. 76.5 k. 9.90, 100 mmázsa 76.3 k. 9.80, mind időre. Bácsági 800 mm. 75.5 k. 9.80, 300 mm. 74.5 k. 9.65, mind időre. Bácsmegyei 200 mm. 73.5 k. 9.40, 200 mm. 72.5 k. 9.10. mind időre. Oláhországi 700 mmázsa 77 kiló 9.35, 700 mm. 74.5 k. 8.35 mind időre. Más magvak közül rozs és árpa adatott el, szilárd árákon. Eladott: Rozs 1000 mm. 7.80, Pásztóról, 400 mm. 7.95, mind készfizetéssel. Árpa 400 mm. 7.30, 200 mm. 7.60, 500 mm. 9.75, mind készfizetéssel. — A határidő üzletben buza néhány krral gyengült, tengeri kedvezőbb irányzatu, zab szilárd. Köttetett buza tavaszra 9.65, 9.66, 9.67, 9.68, 9.69 frton, tengeri 1884. máj.—jun. 6.67, 6.68, 6.69 frton. Hivatalosan jegyeztett: Buza tavaszra 9.68—9.70 frton. Tengeri 1884. máj.—jun. 6.67—6.69 frton. Zab tavaszra 7.14—7.16 frton. — A délutáni forgalomban szövények változatlan árákon köttettek. — Termékenyekben gyenge forgalom. Zsiradék szilárd. Szilva változatlan; boszniai zsákaru azonnali szállításra 9 frton adatott el. Szesz lanyhább.
+Budapesti értéktözsde, dec. 31. Az értéktözsde ma gyengébb irányzat uralkodott és a játékpapírok, valamint járadékok árfolyamai gyengültek. Közlekedési vállalatok értékei közül osztrák-magyar államvasuti részvények keresettek voltak. A helyi piacon a fornalom jelentéktelen volt. Valuta valamivel gyengébb. — Az előtözsde osztrák hitelr. 292.20—291.90 frton, magy. hitelr. 291.50—291.25 frton, magy. 4% ar. jár. 88.65 frton, magy. papírrár. 85.75 frton, magy. leszám. bank 87/8 frton, osztr. magy. államvasut 320.50—321 frton került forgalomba. Zárlati árfolyamok 11 óra 30 perckor: Osztr. hitelr. 292.40, magy. 4% ar. jár. 88.62/2. — A d é l i t ö z s d é n magy. 4% ar. jár. 88.62/2—88.55 frton, magy. papírrár. 85.75—85.67/2 frton, egyesített államadósság ezüst kamatjan.—jul. 79.75 frton, magy. jelzálogb. II. kib. 98—97.75 frton, magy. leszám. bank 87.50 frton, osztr. hitelr. 292—291.20 frton, pesti keresked. bank 585—584 frton, bécsi biztosító társ. 210 frton, erdélyi vasut 170 frton, osztr. magy. államvasut 323.25 frton, bpesti közuti vasp, 478 frton, Drasche 153—152 frton, ujlaki téglagyár 117.50 forinton, földhitelint. 4/2% záloglev. 93.50 frton, földhitelint. 5% záloglev. 98.50 frton köttetett. Zárlati árfolyamok 1 óra 30 perckor: Osztr. hitelr. 292—292.20, magy. 4% ar.-jár. 88.60—88.90. Hivatalos felszámoló árfolyam: Osztrák hitelint. 292. Nyilatkozáskor osztr. hitelr. 291.20. Díjüzlet osztr. hitelr. holnapra 3.50—4, nyolc napra 9—10, egy óra 19—20 frt. Az esti tözsde üzlet nélkül folyt le. Osztr. hitelr. 292.50. Magy. hitelr. 291.50. Magy. 4% ar.-jár. 88.70. Magy. 5% papírrár. 85.70.
+Felelős szerkesztő: dr. Kenedi Géza.
+ +A legújabb találmány a Bogand, amerikai tudor után ujjonan javított ruganyos sérvkötő Politzertől, ép úgy urak, valamint nők és gyermekek számára; rugók nélkül, tiszta gummiből művészi szerkesztve, s azon célja van, hogy még a legidősebb sérveket is a legrovidebb idő alatt egyforma helyzetbe hozza, és ép úgy nappal, a legerősebb munká vagy sok járkálás mellett, mint szintén éjjel alvásnál is használható, a nélkül, hogy a sérven szenvedő hivatásában a legkevésbé is akadályozva lenne. Nagy haszonnal jár, ha éjjel át is a testen marad, miután akkor kiválóan jó és kellemes nyomást eszközöl a szenvedő részekre.
+Árak: egyszerű 6-7 frt; kettős 10-15 frt; gyermekeknek felével olcsóbb.
Nagy raktár angol és francia acél sérvkötőkből, suspensoriumokból, szőve, gummiből, valamint szarvasbőrből is. A szarvasbőr- és gumi-suspensoriumoknak az a céljuk, hogy a terjedést meggátolják. — Méhfecskendők, légpárnák, ágybetétek, hónapazsám-erszények, óv-készülékek, gumi harisnya és minden gummifáru-cikkek. — Sérvkötőknél megjelölendő, ha jobb, vagy bal felől vagy kettős legyen-e, úgy szintén a derék bőrsége is. Megrendeléseket utánvett mellett posta fordultával eszközöl.
POLLITZER MÓRICZ,
cs. kir. kötélek-készítő Budapesten, Deák Ferencz-utca.
2 frt 75 krért, 3 frt 75 krért, 4 frt 75 krért, 6 frtért és feljebb kapható
+ +umburgi vászonkereskedésében Budapesten, Szervitater 3. Alapítatott 1873.
+ +Hogy t. vevőimet csalódásoktól megóvjam, ezennel nyilvánosan kijelentem, hogy nekem itt helyben csak egy uri-ruha üzletet van, s ez csak a Kristótféren, 2-ik szám a. I. emeleten a „Nagy Kristófhöz” címzett házban létezik.
+ +cs. és k. udvari szállító Budapesten.
+ +Minden idegen és helybeli felkeresi a magyar
+ + +Keleti sérvkötője egy sérvvédővel van körülvéve, mely a testet, különösen pedig a sérvet izadás ellen védi és így a sérvkötőt viselő mindig egy szarvas sérvkötőt visel. Ezen sérvvédő igen kellemes hűvösítő hatást gyakorol és így egészségi szempontból különösen ajánlatos.
+A sérvvédő által a sérvkötő is elizadása, illetve elromlástól tökéletesen védve van. Maga a sérvkötő egyike a leghíresebb sebészünek, Dr. Kőszmársky tanár ur szerint úgy van szerkesztve, hogy a sérvkötő tökéletesen a testhez simul és a pelottát — a sérv irányához és nagyságához képest — kényelmesen lehet igazítani.
+ +Egyoldalú uri vagy hölgyi..... 5 frt
+Kettős..... 10 frt
+Megszerezhető csak a készítő
+ +sérvkötő-gyárosnál.
+ +Anyaméh-sérvkötők, méhfecskendők, légpárnák, ágybetétek, havitűnet-szekrények, övkészülékek, gummiharisnya, suspensoriumok, stb. stb. mindig készletben vannak. Sérvkötők alkalmazásához külön terem.
+Vidéki megrendelések pontosan eszközöltenek.
+„Nem ingyen, „se e-őd, „se haláletet miatt.”
Az öltöztetés terén e hirdetés
FORRADALMAT
fog előidézni.
Több brünni posztógyárral szemben azon kötelezettséget vállaltam magamra, hogy egy millió forint értékben gyapjúkelméket árulítsak el. Ez összegnek nagysága és a készpénzbeli eladásnak nagy előnyei utasítanak engem
szabott gyári áron a kelméket árulítani.
A következő árjegyzék állításomnak fenyves bizonyítékául szolgál
3,10 tartós és divatos gyapjúkelme egy öltözékre
III-dik minőség frt 7.57,
I-es minőség frt 3.86,
IV-dik minőség frt 9.73,
II-dik minőség frt 4.91,
I-es minőség egy téli kabátnak való szövet 2.20 méter frt 5.88
II-dik minőség egy téli kabátnak való szövet 2.20 méter frt 8.73
Azonkívül ajánlom legnagyobb és dusan felszerelt férfi ruha raktáromat.
Vidéki megrendelések naponta teljesítettek. — Minták bérmentve küldetnek.
KRAUSZ LIPOT FIA
posztó gyári és ruha raktára Budapest, belváros, kigyó-tér 3. sz.
csak a középvezeték elapása miatt
Megmenekültem,
mondják mindazok, akik csúzbántalmakban a Török József budapesti gyógyszer-tárában kapható Weber-féle m. kir. szab. köszvényvásznat használtak.
Számos bel- és külföldi orvos újabb időben ezen szert ajánlja, mivel sikere gyors és biztos. Egy csomag ára frt 1.05 kr., nagy csomagé frt 2.10 kr.
tisztelettel felhívja a t. közönség figyelmét ifjusági vállalataira.
+ +12-ik évfolyam.
+Képes lap a mindkét nembeli olvasni szerető ifjúság számára. Megjelen havonként kétszer, 49 oldalra terjedő tartalommal, díszes kiállításban, számos képpel, borítékba fűzve. Újévvel 12-ik évfolyamába lép. Az eddigi kiváló írói erők támogatják továbbra is az ifjúság s régi közönségét. Mely tizenegy év óta országszerte oly általános közkedveltségre tett szert az értelmes ifjúság körében. Előfizetési ára negyedévre 1 frt, félévre 2 frt, egész évre 4 frt. — Ingennemellékletét képest a „Magyar királyok és hősök arcképesarnoka”, melyből már idáig 23 iv jelent meg, s e tömeg 65 kr. ráfizetéssel megserezhető. — Új évvel érdekes közleményekkel új folyam kezdődik.
+ +10-ik évfolyam.
+Képes közönség a fejlettebb koru leányvilág számára, kizárólag ifju olvasói igényeihez alkalmazott olvasmányokkal. Hogy ma, midőn a sajtó oly nagy elterjedtségnek örvend, mennyire szüksége az ifju leányok számára e folyóirat gonddal megvalósított közleményeivel, legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy immár 9 év óta áll fent, újévvel 10-ik évfolyamába lép. Megjelen számtalan szép közleménnyel, díszes képekkel havonként kétszer, két íven egész-kék borítókkal. E lappal szintén megrendelhető a „Magyar királyok és hősök arcképesarnoka”. A „Lányok Lapja” előfizetési ára: negyedévre 1 frt, félévre 2 frt, egész évre 4 frt. — Újévvel rendkívül érdekes közleményekkel új folyam kezdődik.
+ + +BUDAPESTEN,
+Károly-körut és rostély-utca sarkán.
+Vendéglő, kávé, pezsgó, tea és sátor-terem. — Egész éjszaka nyitva.
+Kitűnő kiszolgálás csinos markotányosnők által.
+Szives látogatásért esd tisztelettel
+Özv. Heim Nagy Anna tulajdonosnő.
+ + +háztartási, gazdasági és szípirodalmi hetilap, a magyar házasszonyok ország. egyetének hivatalos közlönye, III. évfolyamára. Szerkesztik:
+Csiszér-Ugróczy Ida, Andrea és Vértess W. József.
+Előfizetési árak:
+Egész évre 6 frt — kr. — Fél évre 3 frt — kr. —
+Negyed évre 1 frt 50 kr.
+Előfizetések a „Magyar Háziasszony” kiadóhivatalához Budapest, Váci-körút 20 sz. intézendők.
+A „Magyar Háziasszony” hetilapból mutatványszámokat bérment. küld a kiadóhivatal mindazoknak, kik eziránt hozzá legcélszerűbben levelező lappal fordulnak.
+A „Magyar Háziasszony” kiadó-hivatala Budapesten, Váci-körút 20.
+E szaklapnak egyik háztartásból sem szabad hiányozni, miután utmutatásai mellett több száz forintos lehet a háztartásban megtakarítani.
+Kopaszfejűség,
a hai megőszülése és fejkopasz-képződés ellen
az egyedüli szer — a naponként érkező bizonyítványok és köszönétiiratok tanúsága szerint — csakis
Dr. Moras
Tisztelt gyógyszerész ur! Fölkérem Dr. Moras tannin-olajából még egy nagy palackot küldeni. Ezen szer hatása kitűnő, a hajak kihullása teljesen megszűnt és már sűrű utánövése látható.
+Bécs, 1880. január 5. Wagner Vilmos.
Fürst József gyógyszerész urnak Prágában. Szerencsének tartom önnel közölni, hogy Dr. Moras tannin-olaja hajam kihullását, mely már két évnél tovább tart, megszüntette. Remélem, hogy e szer segítségével előzőt oly szép hajamat ismét visszanyerem.
Marienbad, 1876. aug. 18.
Nemes Zaremba Mária.
T. uraságod! Mint harmincéves ember már kopasz fejjel bírnem kell. Ha Dr. Moras tannin-olaját nem használtam volna, ma fiatal aggastyán lennék. E szer néhány hét alatt csodákat művelt nálam, amit mindenki, aki csak ismer, bizonyíthat. Ennél fogva kérem sat.
Bukova, január 3. 1880.
Hálás tiszteletje
Dr. Mikol Jareoslav, jóságigazgató.
Kapható 2 és 1 frtos palackokban.
Férfiak Magyarországi számára: Török József gyógyszerész, király utca Budapesten:
Pozsonyban: Pisztoy Félix gyógyszerész; Temesváron: Tarczay József gyógyszerész; Zágrában: Mittelbach Zsigmond gyógyszer.
a többi teljes befejezésig ingyen.
+Páratlanul áll e vállalat, mely magában foglalja összes királyainkat.... az erdélyi fejedelmeket.... a kiválóbb nádorokat.... a nagy hősöket és hazafiakat. A díszes arcképekhez tartalmas élet- és jellemrajzok vannak írva. Idáig már 23 íven 94 kép és életrajz jelent meg, és mindent azok, kik előfizetnek a „Hasznos Mulattató” vagy „Lányok Lapjára” 65 kr. bámulatos csekkely árért bérmentesen küldve szeretik, mely a folytatások pedig teljes befejezésig, mint mellékletek, ingyen küldetnek a lappal. Jelenleg a Maria Terézia kornál járunk, s így látható, hogy most már a mű gyorsan közeledik befejezéséhez, mi a közbesé néhány uralkodó, az 1848-91-iki szabadságharom nagy alakjaival, a legújabb kor kiváló térfiaival s végül Ferencz József uralkodónk arcképével következik be. Utoljára díszes czímlap s áttekinthető tartalom jó az egészhez, hogy pompás kötetét lehessen foglalni, mely kötet a történelem képes albuma lesz. Valódi
+ +Kincse a hazafiak, lelkes ifjúságnak, díszes bármely háznak. Ifjúsági mű ugyan, de felnőttek is gyönyörködhettek e nemzeti Pantheonban.
+Mint karácsonyi és újévi ajándék különösen ajánlható. Ily olcsó, és így nagybecsű ajándéktárgy még nem létezett az ifjúság számára. — 65 krért 23 ívnyi díszes kiállításu mű ..... a történelem 94 alakjának arcképével és életrajzával! ... a folytatások pedig ingyen! ... Ismételtlen megjegyzéseket tartjuk, hogy e történelmi mű csakis valamelyik lapunkkal együttesen rendelhető meg. Külön semmi áron nem kapható. ... Könyvvarosi kézbe soha nem fog adatni. ... Kizárólag lapjainkkal együttesen szerezhető meg.
+Kiadóhivatal Budapest zöldfa u. 32. sz.
Dolinay Gyula, szerkesztő és kiadótulajdonos.
Licensed for PressMint usage.
+A „Magyarország és a Nagyvilág” című nagy képes lappal együtt:
egész évre . . . . . 20 frt.
félévre . . . . . 10 —
negyedévre . . . . . 5 —
Szászok nem adatik.
+ +Tisza Kálmán beszél, a konzervatívek és reakcionáriusok cselekesznek. Tisza Kálmán mérsékelt, ezek tulzók. Tisza Kálmán békit, ezek fenyegetnek. Tisza Kálmán a harc idején sem felejt a magyar érdekeket, ezek elmennek ismét Bécsbe, hogy az osztrák főurakkal paktáljanak.
+Gyönyörű dolog, de várjunk sorára.
+A kormányelnök a szabadelvű párt újévi köszöntőjére adott válaszában beszélt sok mindennről. De mindabban, amit mondott, legfontosabbak a felsőház reformjára vonatkozólag mondott szavai.
+Nem csak a napnak, hanem egyszermind a közel jövőnek legérdekesebb tárgyai a méltás főrendek. Napirendre kerítették magukat. A vörös frakk, a magyar kalpag, az osztrák pofoncsapott kalap egyszerre belejutott a politika kirakatába. S ne higgye senki, hogy a zsidók házassága cselekedte ezt. Az erre vonatkozó javaslat csak ürügy és alkalom volt, hogy a főrendek egy része nyíltan állást foglaljon kevésbé Tisza, mint inkább a magyar dolgok liberális rendje ellen. A kisebbség, melyet Andrassy Gyula vezet, szabadelvű és magyar. Az arisztokraciának azon árválata ez, mely mindenkor a szabadság és a magyar érdek ügyével azonosította magát. Azon árválatt, melynek ősei Rákóczy hadaiban küzdöttek; mely a nemzettel együtt végig harcolta legutolsó függetlenségi harcukat; s melynek nem egy kitűnő tagja meghalt a becsület mezején, a vérpadon, vagy in effigie felakasztották, avagy ette a számkivetés keserű kenyérét.
+A másik árválatt századról századra benne állt a hivatalokban. Ez a legtöbb esetben meg-
+POLITIKAI NAPILAP.
+egyeztethető volt a hazafisággal. De voltak idők, mikor ennek az árválattnak is volt Koblenz e. A magyar Koblenzet úgy hitták, hogy Báden. Ugy is hitták, hogy Olmütz. Amikor már Esztergom volt, akkor ismét a magyar érdekek terén állt. De Bádenben és Olmützben soha sem lakott magyar érdek. A reakcionarius koalíció ott ép úgy a nemzeti ügy ellen alakult, mint Koblenzben összeszküdött a francia arisztokracia egy része Franciaország ellen.
+Egyelőre a nemzeti ügyről nincs szó, hanem csak a szabad eszmékről. Ezek ellen szövik a reakció hálóját. A konzervatív arisztokracia minden árválata akcióba lépett, mert valamennyi elérkezettnek látja idejét. Az is, a mely járt már Bádenben és Olmützben. Az a rész is, mely ó-konzervatív név alatt szerepelt s bár közte és a nemzet közt nem volt soha érintkezési pont, jogos igénye van mégis, hogy hazafinak tartassék.
+Az előbbiekhez csak a történelemnek lesz szava. Az utóbbiakról elismeréssel mondta ki a nemzet közszelleme, hogy feláldozták magukat, mikor közvetítő gyanánt léptek fel az ország és Bécs közt. De a ki bár hazaszeretetből a hazáért halt meg, nem kevésbé meg van halva. Az ó-konzervatívek is meghaltak, mint politikai párt. A kiegyezés nagy gyászpompával eltemette őket. Nem lehetett szerepük a modern és alkotmányos Magyarországon, bármily nagy kár is, hogy kiváló képességeik parlagon hevernek.
+Ők azonban nem is gondoltak arra, hogy belenyugodjanak politikai halálukba. A kiegyezés idején félrevonultak, mert Deák Ferenc s így az ország közvéleménye hallani sem akart felőlük. És más ok miatt is.
+Nem hittek a magyar parlamentarizmus jövőjében. Sőt nem hittek a magyar államesz-
+Szerkesztési iroda:
Budapesten, nádor-utca 7. sz., 1. emelet,
levé a lap szellemi részét illető minden
közlemény intézendő.
Bérmentetlen levelek csak ismert
kezektől fogadhatnak el.
Kéziratok vissza nem adhatók
Kiadóhivatal:
Budapest, nádor-utca 7. szám,
levé az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők.
Hirdetések
a kiadóhivatalban vétetnek fel.
Franciaország részére pedig egyedül:
RUDOLF MOSSE-nél PÁRIS-ban,
40, Rue Notre-dame des Victoires.
mében. Az ó Magyarországuk még ma is a 47-es alapon áll. Pozsonyba küldenék a dietát. Visszaállítanák az udvari kancelláriát és a helytartóságot. Kormányoznák a megyéket loyális főispánok, vagy erőszékű adminisztrátorok által. A drága minisztériumokat és a honvédséget eltörölnék. Szerintük Magyarország nem képes modern állam lenni. A deficitre hivatkoznak is, mint politikai felfogásuk igazolására. Mint provinciát kitartana bennünket Ausztria.
+Az egész liberális kártyavár, úgy hitték 1867-ben, össze fog dőlni pár év alatt. Szétfújja az első szél, vagy összeroskad saját terhe alatt. Akkor azután ott lesznek ők, a konzervatívek, a kiket félrelökött Deák. Ők fogják akkor megmenteni újra Magyarországot, mint bizonyos joggal mondhatják, hogy legalább segítették első ízben megmenteni.
+De jövőendülésük teljesedése soká várat magára. És ők soká nem várhatnak, tehát sietetniük kell az eseményeket. Ezért szervezkedik a konzervatívizmus. Ezért üzen hadat a liberálisznak. Azt hiszi, hogy ha megbuktatja Tiszát, megbuktatja egyszermind ezt. Az átmennetet képezné Kállay Béni minisztériuma. A közös pénzügyminiszter beköltöznék a budai miniszterelnöki palotába. A hetvenes évek derekán megjelent, de rövid életű „Kelet Népe” és „Közérdek” hasábjain készen találná politikai programját, hisz a legtöbb cikket sajátkezűleg írta. Ezen cikkek szellemében kormányoztatnák Magyarország. De nem az ó-konzervatívek szellemében. Nekik még Kállay is liberális, csakis átmennetnek tekintenek kormányát az ó rendszereikhöz. A magyar Taffé után következne ők.
+Nem Tisza személyét veszik célba, hanem a parlamentarizmust és a szabadelvű Magyar-
+ + +Pothey elbeszélése.
+Egy öreg esküdtszéki elnök a törvény előtt előírt összegezését a következő szavakkal zokta végezni:
+— Esküdt uraim, mindenki elmondta a nagát ebben az ügyben, az államügyész ur, védő, a tanuk, sőt maga a vádlott is. Nem dnám, miért ne adjak kifejezést én is egyéni véleményemnek.
+— És a tiszteletreméltó hivatalnok ismételte per történelmi részét.
+— Én utánzom ezt a példát. Mindenki beült már részleteket a háborúról és a kommünról; csak én nem szóltam még semmit, és azért ezek magamnak szabadságot, hogy valamit elmondjak.
+— Ismertem Babylast ugyanazon a napon, a kor Párisba érkezett, 1858. február 21-kén. Nagyta szülővárosát, hogy elfoglalja az első ked szerény állást annál a fodrásznál, a ki rem hetenkint háromszor borotvál. Klodvig t keresztnéve. De minthogy tízennyolc éves a dacára már a hizás előjelei mutatkoztak a, a városnegyed egyik élcélója — mert mi városiak szeretünk élcelni — bizalmasan elvezte őt „Hasas”-nak.
+Senki sem akarok rosszat szólni, de a hiszem, hogy egész Párisban, még a Vime-utcában is ügyesebb, tisztább, előzékebb fodrász-legényét lehessem találni, mint a Babylas Klodvigot, Caenből.
+Ügyes beretvája alig érintette a bőrt, a mint leszedte róla a serkedző szőrt; a szemközti lakó gyümölcsáros szájnegyvenhét hajszálát illatos kenőccsel és olajjal árasztotta el; a háztulajdonosnál fiának bajuszt kipődötte és művészi megfodrozta homlokába lógó hajfürteit; végre hír szerint nem volt párja a chignon-készítés művészetében.
+Engem különösen kitüntetett.
+— Uram, vize készen áll, balra.
+— Uram, tessék kalapja és pálcája.
+— Egy gyufát az ur számára!
+— És mialatt a pénztárnál besöpörtem aprópénzemet, öreg felső kabátomat vállamon kifélté.
+Istenemre mondom, nem vagyok gazdag, — oh! nem, nem, bizonyára nem! — de minden szolgálat jutalmat érdemel, én tehát két sousz csusztattam a borralónak szánt perselybe.
+A többi kliensek rosztáltak bőkezűségemet és azt állították, hogy az arany megrontja a fiatalsgot; de lassankint a példa ragadt, és ők is tízcentimes borralót adtak.
+Kijelentem, hogy Babylast tíz éven át jó-ravaló, derék fodrászlegénynek ismertem. Mindig szelíd, mindig vidám, mindig józan volt, soha sem intrigált. Szabad idejében vendéghaját készített nők számára, melyet gazdájának viaszfején, egy negyven frankos ocsmány babán próbált meg. Ennyi erény természetszerűleg valamely vétket takart. Egy napon fölfedeztem, hogy Babylas vágyakat táplál saját üzletre, saját kliensekre, saját babára. Klodvig üzlettulajdonos. Babylas polgár! De ne zavarjuk a Hasas nagy-ravágó álmait!
+1870. tavaszán Babylas így szólt hozzám!
+— Uram, itt hagyom az üzletet.
+— Ah! szegény barátom, milyen baj!
+— Oh! uram, nem veszttem össze sem gazdámmal, sem a feleségével, sőt ellenkezőleg. Mindig szerfölötti jóakaratot tanúsítottak irántam és csak azért megyek el, mert üzletet nyitok.
+— Hol?
+— A Roquette-utcában. Minden készen van, holnap megnyitom. Ha uram megtisztelne látogatásával, meglátná Brigittát.
+— Elmegyek, megnézem Brigittát, kedves Babylasom.
+Ennek a kis Klodvignak finom izlése van. Csinos kis bolt, kékre kifestve, az ajtó fölött nagy arany betűkkel olvasható volt: Babylas, fodrász. A tükörszetalokon fésűk, kefék, kenőcsös tégelyek, szappanok, hajfonatok, közepen pedig Brigitta, a szép Brigitta, lassan forogva állványán. Gázból, csipkeből és selyemből készült ruhája meztelenül hagyta pompás viaszvállát és duzzadó mellét. Feje könnyedén oldalra volt hajtva; homloka fehér, orra egyenes, orrcimpái és ajkai pirosak, arcán az ifjúság bibora derengett, tiszta kék szemét hosszú barna pillák árnyékozták, szemölede szép ivet alkotott, és parókája! ah! gyönyörű parókája! Egész erdejé volt a gesztenyeszínű fűrtöknek, a melyek művészi voltak feltűzdelve.
+— Pompás! ragyogó! kedves Klodvigom.
+— Ugy-e hogy szép!
+— Bámulatra méltó!
+— Sok pénzembe került, mondá Babylas
+országot. De feledik, pedig saját tapasztalatukból tudhatnák, hogy magyar reakció nincs, hanem csak osztrák reakció. Láthatnák ezt egyik árnyalatuknak az osztrák feudálisokkal való szövetségéből is. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy herceg Lichtensteint, Schwarzenberget, s a többi magyar honnossággal bíró osztrák főurakat behozzák szavazni a magyar felsőházba. Egyelőre csak a zsidók és keresztények házassága, azután pedig egyáltalán a liberalizmus és parlamentarizmus ellen.
+Ha ez megtörténik, akkor a főrendiházra ki kell tűzni a magyar nemzeti színek mellé a fekete-sárga lobogót is. Ime a magyar konzervatív politika gyönyörűsége perspektívája.
+Álljon be konzervatívnek a középnesség, a polgárság, a középosztály!
+S mit mond Tisza?
+Azt mondja, hogy a főrendiházat reformálni kell; de a reform nem a harc, hanem a béke idejére való. Reméli mégis, hogy már a jelen ülésszak alatt megvalósítható lesz a reform, ami azt teszi, hogy a főrendiház a fennforgó konfliktusban engedni fog.
+A kormányelnök álláspontján ez igen helyes politika. Tudja jól Tisza Kálmán, hogy szép szóval, ügyes taktikával többet el lehet érni, mint erőszakkal. Most is azt reméli, hogy ki fogja manővrirozni a konzervatív szövetséget pozíciójából. Lehet, hogy sikerül is neki. Az akut konfliktus tehát meg fog szűnni.
+De vissza lehet-e vetni egész hadvonalán a reakcionárius irányzatot nyílt és határozott harc nélkül? Egyelőre talán, végleg nem.
+Ezt a harcot előbb-utóbb ki kell küzdeni. A főrendiház reformja mindenetre az első lépés lesz. Felsőházunkat, bár történelmi alapon, bele kell illeszteni a modern parlamentarizmusba. Azt a gunyt mindenetre lehetetlenné kell tenni, hogy osztrák mágnások megjelenhessenek és szavazhassanak a magyar parlament egyik házában. A konzervatívok megmutatták, mire volnának képesek. Jól vigyázzon a nemzet. Jól vigyázzon Tisza Kálmán is. Neki nemcsak saját állását, hanem egyszersmind a liberalizmust és parlamentarizmust kell megvédenie. Mert bármely kőszának látszik a hir, mely Kállay magyar miniszterelnökségére vonatkozólag minduntalan fölmérül, bizonyos lehet felőle mindenki,
+nagyon sóhajtvá. Reá ment a mit tizenkét év alatt megtakarítottam és adósságba vertem magamat. De bátorssággal, szorgalommal és egy kis szerencsével, reménylem, sikerülni fog.
+Brigitta óriási feltűnést keltett a Roquette-negyedben. Egyik a másiknak mondta:
+— Gyere, nézzük meg a babát.
+Bementek; megberetváltatták, megfésültették magukat és az üzlet úgy ment, mintha zsinóron huzták volna.
+Babylas beleszeretett viasz-babájába. Miért ne? Pygmalion is szerelemre gyült szobra iránt. Este, ha már bezárta a boltot, meggyújtott egy légszeszlángot és óraszáma elnézte Brigittát, a ki kacéran forogva mutogatta hátát vállát, keblét és szép parókáját.
+Jött szeptember 4-ke.
+Fegyverre, polgárok! Népfolkelés! Mindenki talpra!
+Senki sem beretváltatja, senki sem fésülteti magát többé. Brigittát előkelő kinézése miatt kezdték gyanus szemmel nézni. Klodvig felöltözteti markotányosnónek. Ez a jelmez pompásan áll neki; a városnegyed újjon és Babylast századában káplárnak nevezik ki.
+Becsületesen megtette kötelességét. De Avron fensikjának megfagyott utain és Montretout sáros talaján egyaránt elfogja a mélabu. Brigittára gondol!
+Jött azután a kommün.
+hogy Tisza Kálmán után sem Szilágyi Dezső, sem Irányi, vagy éppen Madarász Józsi, hanem mint az ó-konzervatívkehez való átmenet, Kállay Béni fog következni.
+Tisza Lajos gróf. A hivatalos lap mai száma a következő legfelsőbb kézirat alatt lepte meg a világot: „Kedves Tisza Lajos! Midőn Ont az 1879: XX. t.-c. hatályának megszűntével magyar miniszterelnököm előterjesztésére a szegedi királyi biztosi állástól ezennel felmentem, az államnak tett kiváló szolgálatai különösen Szeged város rekonstrukciója művének sikeres végrehajtása körül szerzett kitűnő érdemei elismeréséül, Önnek s egyenes törvényes utódainak a magyar grófi méltóságot díjmentesen adományozom s megengedem, hogy a „borosjenői” nemesi előneve mellé a „szegedi” előnevet is felvehesse. Kelt Bécsben, 1883. évi december hó 27-dikén. Ferenc József s. k. Tisza Kálmán s. k. B. Orczy Béla s. k.”
+Kálnoky és Kállay közös miniszterek kitüntetését a hivatalos lap mai száma a következőben teszi közzé: Ő felsége a király kőröspataki gróf Kálnoky Gusztáv közös külügyminiszternek a szt István-rend nagykeresztjét és nagy-kállói Kállay Benjamin közös pénzügyminiszternek a Lipót-rend nagykeresztjét díjmentesen adományozta.
+Szegedi kitüntetések. A hiv. lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, Szabados János Szeged városi tanácsosnak, a közszolgálat terén és Szeged rekonstrukciója körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi címét díjmentesen; László Mihály címzetes városi alkapitánynak, és Rök Iván királyi mérnöknek, Szeged újjáalkotása körül szerzett érdemeik elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet és végre Pauer Károly telekgondnoknak, szintén ez alkalommal szerzett érdemei elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1883. évi december hó 31-kén. Ferenc József s. k. B. Orczy Béla s. k.”
+A határőrvidéki kir. biztosság megszűntetése. A horvát tartományba legutóbb bekebelezett határőrvidéki részekre nézve eddig fönnállott kir. biztóságot a következő legfelsőbb kézirat szünteti meg: „Kedves gróf Khuen-Héder-váry! Bekövetkezve azon időpont, midőn az 1881. évi július hó 15-én kibocsátott rendeletem 2. §-a értelmében az ugyanazon évben Horvát-Szlavonországgal egyesített volt a határőrvidéken a királyi biztosi működés megszűntethető, magyar miniszterelnököm előterjesztésére Őnt ezen királyi biztosi tisztjétől ezennel felmentem. —
+gial sipkát tett a fejére. A kerületben olyan lelkedést keltett, hogy a káplárt egyhangulag megválasztották kapitánynak.
+A többit kitalálhatják.
+Babylast elfogták, Versaillesba vitték, Cherbourgba küldték és egy gályára tették.
+Őt hónapi kin.
+Minden nap írt a házmesternének, kérve őt, hogy jól viselje gondját Brigittának; de a nemes hölgy soha sem felelt. Félt, hogy kompromittálja magát. Milyen felelmet állott ki Babylas! Végre a bírák szívét szánalom fogta el. Klodvig visszanyerte szabadságát.
+Egy este, tíz óra felé, betegesen, kimerülten, de dobogó szívvvel érkezett a boltajtóhoz. Reszkető keze sokáig hiába próbálja a kulcsot a zárba illeszteni; végre sikerül. Benn dohos szag uralkodik: mit törődik ő azzal!
+Babylas gyufát gyújt és örömben felkiált. A gyufa gyöngé világánál megpillantotta Brigittát állványán, a bolt közepén. Azután négy gyergyt gyújt meg és roskadozó léptekkel közeledik.
+Borzalom!
+A gondozás hiánya, vagy a félelem, vagy a bánat okozta-e? Nem tudom, de Brigittára nem lehetett reá ismerni.
+Haja megőszült!!!
+ +Sichelburg területe és Marienthal községére nézve a fentidézett rendeletem 26. §-ában foglalt ideiglenes határozat továbbra is érvényben marad. Kelt Bécsben, 1883. évi december hó 25-idikén. Ferenc József, s. k. Tisza Kálmán, s. k.”
+Nyelvkérdés a hadseregben. Az egyik prágai cseh lap kitalálta, hogy egy dec. 16-án kelt legfelsőbb elhatározás szerint 1884. jan. 1-től kezdve a közös hadseregben „a hadsereg nyelvének kívül egy más nyelv ismerete” a tisztü előléptetésénél a jelölre nézve a képesség ismértvények tekintendő. A csehek nem is késtek ezen állítólagos rendeletből a legkedvezőbb következtetéseket levinni a cseh nyelv jövőjére. Bécsből a P. Korr. utján most hivatalosan kijelentik, hogy olyan rendelet nem létezik. Azt azonban, hogy a tisztnek bizonyos idő alatt az ezredükbeli katonák által beszélt nyelvet is tartoznak elsajátítani, ellenkező esetben nem lépnek elő, ezt még egy 1862. évbéli hadügyminiszteri körrendelet parancsolta meg, melynek ismétlése fölösleges. Kevésbé fölösleges azonban ama rendelkezés szorosan végrehajtása. A magyar ezredekben száma-szere nemcsak tiszteknek, de a kik magyar nyelven beszélni egyáltalán nem tudnak, de még csak nem is könnyítanak hozzá.
+Bandák a Lim vidékén. Az osztrák-magyar csapatok által megszállva tartott Prijepolyéből jelentik, hogy Pribojtól két órányira a határszélen egy portyázó katonai csapat rablóbandára akadt. A katonaság tüzelésére a rablók szétfutottak. Négy rablót elfogtak.
+Az osztrák parlament nyelv-vitájára a bécsi képviselőház mindkét nagy pártja erősen készülődik. A vita a képviselőház megnyíltával nyomban kezdetét veszi. A jobboldalon még nincsen teljes egyetértés az elfoglalandó álláspont tekintetében. A kormánypárt némely töredéke, mint Bécsből jelentik, azon fölfogásnak hódol, hogy a nyelvkérdésben határozni nem reichsrath, hanem mindennét a tartománygyűlés föladata. Az osztrák kormány, mint általánosan hiszik, a reichsrathot illetékesnek tartja ugyan, de az időpontot nem tartja célszerűnek. Az egyesült baloldal vezérszónokok gyanánt Sturm, Plener és Suez képviselőket jelölte ki.
+ + +A szabadelvű párt-kör helyiségeiben a párttagok ma d. e. 11 óra tájban oly nagy számmal gyűltek össze, a mint az jelenlegi szünnapok idejében Budapesten ritkán történt, köztük a főrendiháznak is több tagja, gróf Szapáry István, Molnár István, Graeffl főispánok és mások. A tagok 11 órakor testületileg indultak a miniszterelnöki palotába és miután az elfo-
+beszélnek a disznópörkölésről; balra három ur költeményeket olvas és nagyokat nevet rajta; odább a vezércikknek szabják a nadrágot, a hátam mögött szedőgyerekek, postások s más egyéb szörnyetegek nyargalásznak, minden ötödik sornál pedig látogatóm akad, aki valamennyi abban a rögeszmében szenved, hogy az isten engem egyedül ő végette teremtett a világra.
+Akkor egyszerre megérkeznek az esti lapok. Vihogás, kacagás, indignáció, okoskodás, ollók csi-korgása... hát ez a műhely.
+Itt kovácsolják a gondolatokat. Kit vékonyra, kit vastagra, kit tompára, hogy üssön, kit meg hegyesre, hogy szurjon. Némelykor köszörülnek is rajta, hogy vágjon is. A tárcaíró urak a finom munkások köztünk; azok reszelnek, csiszolnak, görbitenek és elcsavarják az egyenes vasat olyan cifrára, mint a minőt például a méltóságos kaszinó nagy kapuján lehet látni, — amit meg azért hívnak kapunak, mert soha sincsen becsukva.
+Hát nagy világmegvetés kell ahhoz, hogy az ember az ilyen műhelyben ne csak gondolkodni, de írni is tudjon. Hála istennek van is. Az a hirtelen szőke ur például ott a közép íróasztalnál, éppen a legdicsőbb lyrai lendületű dolgokat komponálja, mikor a szedő gyerek az orra elől ki akarja rántani a kutyanyelvet.
+— Zsák Mátyás leborult a feszület elé... Mit akarsz te gazember!
+— Kéziratot; félórája állunk már szedés nélkül.
+— Kicsoda? én! elhagyjam Párist Brigitta nélkül! Ah! nem ismertek engem! inkább meghalok!
+De a nép morgott. Hogy megmentse babáját, Klodvig vörös tunikába öltöztette és phry-
+— A „Pesti Hirlap” eredeti tárcája. —
+II.
+ +Már most tessék elképzelni, hogy mikor én itt ezeket írom, akkor jobbra tölem a közgazda urak
+— Elmész innen te sátán (megrántja a gyerek füleit)... Isten, tekints le és nézd az én szörnyű nyomoruságomat!
+Dehogy, dehogy tekint!
+gadó teremben elrendezkedtek, élénk éljenzés között, gróf Szapáry, Trefort, Széchenyi gróf és Pauler miniszterek kíséretében, megjelent Tisza Kálmán miniszterelnök, a kihez gróf Bánffy Béla a következő beszédet intézte:
+Nagyméltóságu miniszterelnök ur, tisztelt barátunk!
+Minden újévi üdvözlés kettős jelleggel bír; a jövő üdvözlése eszünkbe juttatja az elmúltakat, amazt biztosan nem láthatjuk, emezt tudjuk. E tudomásunkból kifolyólag jöttünk mi most hozzád, hálásan az elmúltakért, boldogságot, erőt és kitartást kívánni az új és még következő munkára. Mi ez évben újra választóink előtt leszünk; nyugodtan megyünk eliből, mert mi mindig és mindenütt meggyőződésünk követünk.
+De midőn ezt tettük, követettünk egyszemsind tégedet, ki annak oly tiszta és ékes kifejezéseket képes voltál adni. Igaz, mi nem állhatunk elő fényes igéretekkel, mert nekünk nemzetünknek nem csak erejét, de győngeségét is mérlegelnünk kellett. Mi nem hunyhatunk szemet ennek helyzete előtt, nekünk kellett a bekövetkezhető vész elhárítására is alkotnunk s ezért áldozatokat követeltünk. Nekünk nem volt szabad a lehető legjobb remény fejében az elérhető jót feláldozni. Mi nem igérhetjük az általunk elérhetetlennek vélt ábrándok teljesülését; de másfelől nem is ingathatjuk meg a nemzet önbizalmát. Mi munkára és munkásságra hívjuk fel a nemzetet, hogy a jelenből a szebb jövő útja felé közeledjék. E nehézségeket nem mi teremtettük, az átmeneti korszakok történelmi jellege ez, az önrendelkezés kezdetének követelményei ezek és te meggyőződésünk szerint a helyes utat követted ebben is, midőn tőlünk olykor áldozatokat, olykor lemondást kérve, a jelenben építesz a jövőnek. A nemzet életképes-sége ez áldozatokat megbírja és ugyanez biztosítja a jövőt is.
+Igaz, számos alkotásaink vannak még hátra, a reformok hosszú sora áll még előttünk; — magának a törvényhozás egyik faktorának megújítása is a kor követelménye, de úgy, hogy tekintve a nemzet történelmi fejlődésén alapuló jogokat, az ország különböző hatalmi tényezői helyes arányban nyerjenek ott kifejezést és befolyást, mely erős támasza legyen nemzetünknek, de ne zárkozzék el a kor méltányos követelményei elől.
+Elismerjük azt is, hogy ez év nem tartozott hazánkra nézve a legszerencsésebbek közé; az állűrügyek és nevek alatt felkorbácsolt és fölkeltett szenvedélyek itt-ott gyalázatos kifejezést nyertek. A polgártársak a polgártársak ellen, a vagyonatlan tömegek a vagyon ellen, Isten nevében szenvedéseket okoztak ember-, polgártársainknak és maguknak. De elmúlt a vész és megtört az e nemzet nagy többségének józan eszén és meg a te erélyeden, melylyel védted a polgár nyugalmát, tudva azt, hogy a szabadság és törvény
+legnagyobb megrontója az, ha az oly gyönge, hogy köpenye alatt a polgár békéjét kockáztatja, mert a törvénynek elég erősnék kell lennie arra, hogy a törvényes rendnek tiszteletet szerezzen.
+Jól tudjuk, tisztelt barátunk, hogy mindezekre erő, elhatározott szándék és önmegtagadás kell. Erő a munkára, elhatározott szándék a kitűzött cél felé, önmegtagadás, hogy a sokszor méltatlan gyakorik megtagadásokkal szemben ne vonulj félre családnak boldog körébe. De jusson eszedbe mindig, hogy azon egyének, kiket a sors küldetések teljesítésére kiszemelt, gyakran épen azoknak kárhoztatásával találkozunk, kikért küzdöttek. Ez a küzdelmet keservesse, de dicsővé is teszi.
+Légy továbbra is kitartó — ne kövess te semmi mást, ne hajolj meg te semmi előtt, mint meggyőződésed szerint azelőtt, mit a hazai javára üdvösnek és helyesnek tartasz. Mi legyünk a küzdelemben újra társaid, vagy maradjunk ki a küzdelemből? — bizonyosan legjobb erőnkból követni fogunk. Kivánjuk, hogy — mit az Isten mennél továbbra háritson el, — ha egykor a te küzdelmednek is vége lesz, midőn fáradt szemeidet az örök álmra becsukod, lássa utolsó pillantásod boldog családot a boldog hazában; addig pedig az Isten éltessen — társaiddal együtt! (Hosszan tartó lelkes éljenzés.)
+Tisza Kálmán miniszterelnök így válaszolt:
+Tisztelt barátim! Midőn pár szóval válaszolok azon ékes beszédre, melyet barátunk hozzám s társaimhoz intézett, úgy mint máskor, most is a legelső kell hogy legyen a köszönet kifejezése irántatok, nemcsak saját nevemben, hanem — fájdalom, most legújabbban is megfoglyatkozott — társaim nevében is. Fogadjátok tiszta szívből jövő köszönetünket a támogatásért, a barátságért a multban, fogadjátok a köszönetet jelen szíves szavaitokért is.
+Amint a küzdelmeket, melyeken átestünk és a melyek talán reánk várnak, megbírtuk és megpróbálkoztunk már együtt sok nehéz kérdésben, hiszem, hogy Isten segítségével, ha összetartunk, megküzdünk a jövő nehézségeivel is. (Ugy van!)
+Egy ország, kormányja legjobb szándéka mellett is, semmi, ha a törvényhozás tagjai bizalommal nem viseltetnek iránta. A mi erőnk a ti bizalmatokban rejlett eddig, abban kell, hogy keressük ezentül is. Bizonyos az, hogy fontos reformkérdések maradtak még megoldatlanul; de bizonyos az is, hogy még nem átmeneti időkben élő államban is mindig kell megoldandó kérdéseknek maradni, mert a
+fejlődő élet teremt új kérdést akkor, midőn a régi létezni megszűnt (Ugy van!)
+A mi a főrendiház reformjának fontos kérdését illeti, méltóztattok tudni, hogy a mult ülásszak végén a törvényhozás főrendiházában ez iránt igéretet tettem és ezen igéretet a jelen ülásszak elején megújítottam. A törvényjavaslat készen van, minden percben a törvényhozás eléterjeszthető. De épen, mert engem is azon szempont vezérel, melyet tisztelt szónoktok felemlíteni szíves volt, t. i. hogy ha módosíthatik is a főrendiház az újabb viszonyok követelményei szerint, annak a magyar állameszme egyik biztosítékának kell maradnia: (Helyeslés. Ugy van!) ez szükségessé teszi, hogy a reform oly körülmények közt vétessék kézbe, midőn a törvényhozás két háza közt a jó viszony minden megzavartatástól meg van óva, (Ugy van!) mert csak ha nyugodtan mérlegeltetik a kérdés, csak akkor lehet remélni, hogy a cél, melyet a reformmal elérni kell, biztosan el is lesz érhető. — De remélem lehető lesz, mind e mellett is, még ezen ülásszakban ezt a kész javaslatot a törvényhozás elbírálása alá bocsátani.
+Az antiszemitizmusról nem szükséges szólnom, nézeteim ismeretesek. Most is azt mondom, a mit másutt mondtam: nem vezet engem a kérdésben első sorban sem rokonszenv, sem ellenszenv, de vezet Magyarország és a magyar nemzet jó hírneve s érdeke, (Helyeslés) melyet megbélyegeznetni engedni nem szabad. (Élénk helyeslés.)
+Hogy mit hoz a jövőndő, azt véges ember nem tudhatja. Látunk nehézségeket támadni, melyeknek indítói sokszor ellentétes szempontokból indulnak ki, de eredményeikben egyik a másikat akaratlanul is támogatja, és talán mindkét részről azok, kik ezen újabb irányzatoknak szolgálnak, egy harmadiknak hajtják malmára a vizet: azoknak, kik Magyarország mai rendezett állapotát elforgatni igyekeznek. (Ugy van! Ugy van! Tetszés.) Megteszszük, azt hiszem, együtt ez ellen is, ami emberileg tehető, megteszszük, mint kormány és többség, ha haszonnal lehet. De meg vagyok róla győződve, hogy ugyane célnak fogunk szolgálni, ha megszűnnénk is kormány és többség lenni; mert a kötelesség teljes
+Különben tisztelet a magyar hirlapkiadónak, hanem azok a szerkesztőségi helyiségek, melyeket ők nekünk berendeznek, valóságos oduk. Nem is lenne meg abban senki más, csak a hirlapíró. Az ő cynizmusa az ilyesmivel nem sokat törődik. Legfőlebb ha a rossz levegő és a megtorlott lámpagöz 8—10 évvel hamarabb kipusztítja a világból s ez nem olyan nagy dolog. Elvégre sem lehet mindenki püspök. Hosszu életre az igazi hirlapíró úgy sem aspirál.
+A hirlapíró világnak már meg is vannak az ilyetén alkalmazatlan, zajos és egészsgételen szerkesztőségi barlangokhoz mért szokásai. Például egymás iránti szíveségéből csupa finom és illatos szívert szívuink s egyszerre legfőlebb hat ember szokott beszélni, hogy ne legyen nagy zaj.
+Azután a rövidség okáért, mikor szolgálatban vagyunk, többnyire nem szoktunk köszönni egymásnak sem jövet, sem menet. Ez a szokásunk már hagyomány; az öregektől való.
+Egyeszer például idejött közibünk, fiatalok közé az öreg Pulszky, a ki csak nem rég adta rá a fejét a mi mesterségünkre. Mesélgetett jóizű olasz dolgokat Garibaldiáról, a mi turini nagy elődünkről. Hallgattuk, mint ahogy őknek hallgathatták a krónikás hegedősöket . . .
+Az öreg ur egyszerre csak feláll, fejébe nyomja a nagy kalabriai kalapot s ott hagy bennünket szó nélkül. Még csak azt sem mondta, „finita la comédia.” Manifestálta, hogy hirlapírónak érzi magát.
+Ilyen az, mikor nálunk szélcsönd vagyon.
+ +Kitőr például az utcán valami, mint ahogy augusztusban kitört.
+A szerkesztőség mozgósíthatik. Journalistica militans.
+A hirlapíróknak ott kell lennie, a hol legjobban kardlapoznak és lövöldöznek. Ez a kötelesség. És ott is van. A maroknyi csoport szétszóródik a tömegben s mindegyik gyűjti a maga anyagát. Egyik az eseményeket lesi, a másik a személyekről vesz fotográfiát a maga lelkébe, a harmadik a szavakra és kiáltásokra vigyáz, a negyedik a rendőrséggel konferál, az ötödik a tanulmányokat vonja le csöndes szívarszó mellett, bevezető cikknek, az utca-sarkon.
+Egy nagy háló az egész, melynek szálai késő éjjel a szerkesztőség tűzhelye körül húzódnak össze. A fogás pompás. Hanem azután tessék annyi halat megvakarni, fölhasítani, szétdarabolni, megsütni és feltalálni fél óra alatt. Mert a közönség nagyehető s hozzá inyenc.
+A journalistica militans leül és dolgozik. Egyet csavarint előbb a hangulatán lefelé. Mert iszonyu volna az, ha az izgató eseményeket úgy írná le, a mint azok a fölháborodás, a harag vagy az öröm első pillanatában agyvelejében megjelennek. A zsurnaliszta nem cselekedhetik ilyenkor úgy, mint a bíró, mikor ítél. Nincs ideje mérlegelni. Megrövidíti a dolgot s öntudatosan apáthiába ejti magát. Egy pillanat alatt másnap reggelre ébred és ír . . . Tessék az ilyet valakinek utána csinálni háromszor anélkül, hogy ki ne essék a fejből legalább is két kerék.
+A tollak percesznek, a hírnökök rohannak. Az u. n. tiszteletbeli, vagyis lógós-hirlapírók szörnyűköznek . . . s az igazi hirlapíró csak ír tovább. Neki ma már holnap van; kedélye lehült, fegyelmezett
+feje okoskodik, rendez, kivet, javít, tisztít, a keze meg gyorsan szánt végig a kutyanyelveken.
+Ez a mi heroizmusunk. Si fractus illabatur orbis . . . megírjuk másféleképen.
+Hirtelen beront egy elkésett munkatárs.
— Iszonyat; vér folyik, lönök . . . sebesülés, halál . . .
— Hányan estek el?
— Öten!!!
— Csak. Holnap reggelig föltámad valamennyi!
+És csakugyan. Másnap már bizonyos, hogy senki sem esett el.
+ +Némelykor besuhintja ide közénk a szárnyát az a ragadozó madár is, a minek párbaj a neve. Szerencsére a csőre szegénynek már meglehetősen elkopott.
+Milyen hajsza az, én istenem! Segédek rohánása, konferenciák, megnyult arcok, komoly baljós-latu megjegyzések. Üresen maradt iróasztalok. Idegen, soha nem látott alakok a „csöndes” tűzhelynél, orvos, komfortáblis, kardok, pisztolyok . . .
+És mindamellett mégis valami kedves, nagyon kedves vonás húzódik végig a komor készülődésekben. A hirlapírón t. i. csak ilyenkor látszik meg, hogy van szegénynek — szíve is. Jó szíve. Azok, akik bele vannak keveredve a dologba, akárha édes testvérei lennének a többinek. Mindenki a tenyerén hordozza őket. Kisérgeti, szaladgál helyette, elvégzi a dolgot, tanácsokat ad neki. Még a végrendeletét is megírná helyette, ha volna miről. Olyanforma ez, mint mikor a többi fecske körülröpködi azt, a melyiknek a lába cérnaszálba akadt.
+sítésének módja igen, de a köteleesség maga nem változik. (Ugyvan! Tetszés.)
+Ezeknek rövid megérintése után biztosíthatlak még arról, hogy én ugyan a magam részéről és biztosan hiszem, társaim részéről is mondhatom, elfáradni, kedvet veszteni addig, míg sikerrel biztosíthatjuk magunkat, nem fogunk. (Helyeslés. Tetszés.) Nem kedvesítésből, nem fáradtságból, de ha változtatnánk önkényt helyzetünkön, tennők ezt csak azért, ha arról győződünk meg, hogy adott percben másként használhatunk ott a közügynek. A magam részéről is csak azt kérem, hogy ti is, tisztelt barátaim, kedvet ne veszítsetek, ne fáradjatok el. Támogassuk egymást nem egymásért, de a közügyért, melynek szolgálói vagyunk. (Helyeslés. Tetszés.)
+Fogadjátok ismételve köszönetemet és ajánlom magamat és társaimat szíves jóindulatotokba. (Hosszas élénk éljenzés.)
+ +Az egybegyűltek ezután P é c h y Tamás, a képviselőház elnökének lakására mentek, kihez Falk Miksa a következő beszédet intézte.
+Mélyen tisztelt elnök ur! Kegyelmes urunk és barátunk! Midőn 3 évvel ezelőtt ugyancsak újév napján a szabadelvű párt előtt megjelent, hogy irántad való szeretetének és tiszteletének kifejezését adjon, akkor is én voltam oly szerencsés a párt ezen érzelmeinek tolmácsa lehetni. Akkoriban azt mondtam: „Morituri te salutant”, mert akkor is az országgyűlési ciklus vége felé járt, akkor is csak néhány hónap választott el bennünket az országgyűlési időszak végétől és közülünk senki sem tudta biztosan, vajon a választási csatából a paizsszal vagy a paizson fog-e haza jönni. De hozzátettem, akkor, hogy legfeljebb az egyének változhatnak, mi meg vagyunk győződve, hogy a szabadelvű párt maga mint egész erőben és számban meg nem fogyva fog ismét bevonulni a képviselőház termébe és a kiket a nemzet bizalma oda küld, azok közül a te általánosan tisztelt személyiséged nem fog hiányozni, valaminthogy az új képviselőház ismét a te ügyes, gyakorlott és szilárd kezébe fogja letenni tanácskozásainak vezetését. Néhány hónappal később a nemzet bizalma teljesítette mindazon reményeket, melyeknek akkor kifejezését adtam. Az új képviselőházban a legutolsó három esztendő alatt ismét a szabadelvű párt képezett imponáló többséget és a képviselőház mintegy kedves öröksége gyanánt átvéve elődétől az irántad való tiszteletet és szeretetet, ismét téged emelt az elnöki székebe. Midőn tehát ma a szabadelvű párt megtisztelő megbízásából ismét nekem jutott azon kedves köteleesség, hogy téged üdvözöljelek, üdvözöljelek úgy, mint a képviselőház-
+nak általánosan tisztelt elnökét, valamint egyszermind mint pártunknak egyik legrégebb, legjelesebb tagját, csak ismételhetem azt, a mit 3 évvel ezelőtt mondtam, mert a helyzet ugyanaz, irántad való érzelmeink ugyanazok, reményeink ugyanazok és ugyanaz abbéli erőss hitünk, hogy ezen remények kevés hónap mulva ép úgy teljesülni fognak, a mint teljesültek 3 évvel ezelőtt. De van mégis valami változás.
+Ha végig pillantasz sorainkon, nem találod meg egytől egyik mindazokat, a kik 3 évvel ezelőtt ujévi tisztelgésre nálad megjelentek. Némelyek más pályára léptek, mások azóta kikötöttek azon csendes parton, hová az élet hullámcsapásai többé el nem hatnak és a hol minden pálya végződik. Nevezetesen egyet nem tehetünk meg, a mit 3 évvel ezelőtt, fájdalom, utólszor teljesítettünk. Midőn elhangzottak volt azon lelkes éljének, melyekkel Téged mint elnökünket üdvözöltünk, elmentünk néhányan — nagyon kevesen, mindössze négyen voltunk — elmentünk ama csendes lipót-utcai hajlékba is halk léptekkel, nehogy a beteg nyugalmát zavarjuk, közeledtünk ama félhomályban derengő szoba felé, hol megtört testtel, de ép szellemmel és törhetetlen hazafiságtól ihletett szívvvel pamlagán nyugodva találtuk és oly reményt kifejezve, melyet magunk sem tápláltunk, a szabadelvű párt nevében üdvözöltük azon férfiut, a ki annyi éven át a párt buzgó, kitűnő, még ma is felelthetetlen elnöke volt. Ma már nem mehetünk hozzá, ma nem kereshetjük fel szerencsekivánatainkkal, mert ő már azokra nem szorul, ő már ott van, hol nincs kívánat, hanem csak teljesedés, nincs remény, hanem csak valóság, nincs többé fájdalom, hanem csak nyugalom.
+És mintha a sors nem akarná megengedni, hogy ezen sebek az idő enyhítő keze alatt legalább lassan behegedjenek, mielőtt az imént lefolyt év kapui bezáródtak, az utolsó pillanatban még egy súlyos csapást mért reánk, elragadván körünből a párt egyik legjelesebb tagját, egy nemes szívet, mely egész életén át hón dobogott hazájáért, nemzetéért, megbénítva az erős kezet, mely működésének rövid ideje alatt is kiválóan képesítettnek bizonyult hazai intézményeink egyik legbecsesebb-jének fentartására és felvirágoztatására. Ezen most megtört élet napja még alig volt a rózsás hajnalon túl, még nem érte el teljesen déli magasságát és mindenki azt várta és remélte, hogy ezen nap soká fog ott főnn tűndökölni, melegítve, éltetve, termékenyítve és hogy majd, de csak a távol jövőben, ezen delét követni fogja egy szép, hosszú, hazafias érdemektől körülugszározott alkonyat. S ime! egyszerre a látkör elsötétül, a nap letünik, rögtön és váratlanul beáll a zordon éj, eloltván reményeink minden csillagait és álmaink megvalósulása helyett nem hagyván fenn egyebet, mint a rideg koporsót, kétségbeesett nőt, zokogó gyermeket és a gyászba borult nemzetet, mely reszkető kézzel teszi le a hála és elismerés koszoruit egyik legjelesebb fiának sirhantjára.
+Bocsásd meg, tisztelt barátom, ezen fájdalmas visszaemlékezéseket, de nevezetesen mi idősebbek, valahányszor egy év bezáródik mögöttünk és főleg ily megdöbbentő veszteségekkel szemben, mi idősebbek ilyenkor élénkebben érezzük, mint máskor, hogy az ily veszteségek köre a természet törvényei szerint tulajdonképen soha sincs befejezve és hogy egymásután ma-holnap meg fognak ürülni azon helyek is, melyeket ma mi foglalunk el. De midőn aztán gyengülő kezünkben reszketni érezzük a zászlót és aggódva körültekintünk, kérdve a költő szavával:
+„Hol van, a ki tartsa vészek között, a kéz,
Hol van, ki védni bírja zászlónkat, a vitéz?”
akkor szemünk megnyugvással és büszkeséggel pi-hen azon fiatal nemzedéken, mely jelenleg a képviselőházban és főleg pártunkban oly nagy számmal van képviselve. Mi idősebbek pedig, ha aztán csakugyan kilépünk a küzdők sorából, el fogjuk mondhatni a halhatatlan költő szavaival: „... megnyugodva csukd be szemünk, mert zálogát jövőnknek jó kézbe tettük le.”
+És ha ezen várakozásunk teljesül, a mint erősen meg vagyunk győződve, hogy teljesülni fog — abban neked kiváló érdemed lesz. Mert ezen fiatal nemzedéknek az a szerencse jutott, hogy parlamenti iskoláját a te bölcs vezetésed alatt végezheti. Tőled tanulja — nem a hazaszeretetet, mert az velük született, ámbár ebben a tekintetben is fényes példával szolgálhatsz; de igenis tanulják azt, hogy hogyan kell állhatatosan, következetesen, de mégis óvatosan közeledni azon célok felé, a melyeket a hazaszeretet élénk tűzött; tőled fogják tanulni azt, hogy a parlamentarizmus biztosítékát nem a fejedelmi eskü, nem valamely írott törvény, hanem csak az képezi, ha a parlament maga képes megbecsültetni és megkedvelteni magát a nemzettel (Helyeslés és tetszés) megbecsültetni azon illedelmes hang által, mely a legviharossabb küzdelmek között is megállja helyét (Tetszés.) azon üdvös hatás által, melyet a törvényhozási alkotások a nemzet anyagi és szellemi jólétére gyakorolnak. (Élénk helyeslés és tetszés.)
+De még egyet fognak tőled tanulni, a mire éppen a mai időben igen nagy szükség van. Ma ugyanis majdnem divattá vált kicsinylőleg, lenézőleg, hogy ne mondjam megvetőleg szólni a szabadelvűségről, melynek zászlaja alatt e nemzet századokon át küzdött és diadalmaskodott. A mi egy óriási szellemnek szeszélyét, vagy tévedését képezi, annak utánzására jogosítottnak érzi magát a törpéknek egész serege (Élénk tetszés) meg nem gondolva, hogy ők ezzel tulajdonképen csak ama sváb fiu-nevetséges szerepet játszanak, a ki Donau-Eschingen mellett a Duna forrása elé oda téve a lábát, önelégült mosolylyal gondolta: hogyan fognak bámulni Pesten, ha nem lesz víz a Dunában. Pedig a Duna ennek dacára fenséges nyugalommal hömpölygette tovább is habjait. És az emberiség fejlődése, dacára e reakcionárius kísérleteknek, melyekben sohasem volt hiány, folytatja útját előre és mindig előre és sohasem hátrafelé. (Tetszés) Tudjuk tisztelt barátom és te is tudod, hogy a szabadság egymaga nem elegendő egy ország fentartására és felvirágoztatására. Tudjuk, hogy az nem kenyér, mely képes volna az állam testét táplálni, mert ezen táplálékot csak az értelmesség, a munka, a szorgalom képes ne gadni. De mégis a szabadság azon éltető friss levegő, a mely nélkül semmitféle testnek megerősödni, fejlődni, állandó egészségnek örvendeni nem lehet. Ezen hit az, mely téged fiatal korodtól kezdve a szabadelvű táborba vezetett, mely téged ott egész életeden át megtartott és melytől téged nem tántoríthatott el semmi, nem cim, nem rang, sem azon sok kitüntetés, melyben hol a fejedelem, hol a nemzet bizalmából részesültél. Te élő példája vagy annak, hogy férfias szilárdság, államférfiúi higgadtság és bölcsesség nem abban áll, hogy fiatalkori eszményeinket szegélyjük, vagy éppen lábbal tiporjuk (Ugy van!) te úgy tündökölz elöttünk, mint világítótorony, melynek környezete felett messzire kimagasló csúcsa egyaránt áraszt szét világosságot minden irányban jobbra és balra, mely megmutatja a helyes utat minden hajónak, akármely zászló alatt evezzen, de alapjában mégis csak azon talajhoz ragaszkodik, melyből kiemelkedett (Élénk tetszés). Ezek után tisztelt barátom tulajdonképen nincs más kívánatunk, mint hogy maradj olyan a milyen vagy: nekünk időseknek kipróbált kedves bajtárs, a fiataloknak élő mintaképe az öntetlen szabadelvű hazafinak. Viseld még sok-sok évig ép erőben egészségben diszes hivatalodat, élvezd örömeit és türd el férfias elszántással, önfeláldozással, ha kell önmegtagadással kellemetlenségeit. Hisz neked az
+— És milyen gaudium, mikor hazajön! De ez is csak félóráig. Akkor szétrebben mindenki, beleképzeli magát egyik palotába, másik kunyhóba, harmadik Boszniába, negyedik szerelembe, ötödik a miniszteri székebe, valamennyi pedig abba, hogy nincs adóssága és írja a — világörténelmet tovább.
+Megesik az is, hogy a maguk könnyűvérű népéből bomlik egymásba kettő. Ezt rendszeren házi-lag végezzük el. Van ilyenkor annak mindig egy kis komikus mellékzete is. Nouvelle á la main. Csak magunk élvezzük.
+Nem volna tőlem szép, ha anélkül fejezném be ezt a vázlatot, hogy meg ne haragítsak valakit. Ide írok hát egyet a sok közül.
+A nyáron is megesett egy ilyen páros viaskodás. A cinkotai nagy erdő szélén kellett volna fübe harapnia egyik hirlapíró urnak. Hosszas praeliminárék után a helyet, időt és feltételeket megállapították.
+— Tehát d. e. 11 órakor.
+— Ott leszünk.
+Jakab ur fölszerelte a maga költséges expedícióját. Bérkocsi, orvos, pisztolyok, segédek. Ott várták az erdő sarkán az ellenfelet, szakadó esőben, két óra hosszat, hiába. Alfréd ur nem jött.
+Jakab ur hazatért s véghetetlenül dühös volt. Negyven forint kiadás, hiába!
+Másnap betoppan megint Alfréd ur két vér-szomjas szekundása:
+— Urrram! Alfréd ur tegnap nem jelent meg a helyszínen . . .
+— Tudom.
+— Annál jobbb. De azt nem tudja ön, hogy miért nemm!
+— Az is tudom. Nem volt neki pénzé,
+— Csallódik. A dátumot tévesztettük el, a dáattuumot.
+— Hát mi tetszik? Kérem rövid az időm, cikket írok.
+— Kérrünk új dáattuumot.
+— Nem adok.
+— Nem á-á-d; urram . . .
+— Mondják meg kérem Alfréd urnak, hogy ő nem az én életemre szomjuhozik, hanem pénzügyileg akar engem ruinálni. Még egy ilyen expedíció és elvesztem. Ha a golyó meg nem öl, meghalok éhen. — Ajánlom magamat!
+*
+Hanem azért még sem reménytelen ez a mi „állapotunk.” Hála istennek, van már nekünk tőkénk is. Igazi tőkénk, pénzbén és elnyűhetetlen értékpapírosokban. Olyan tőke, melyet nem lehet elköltölni soha; a mi különben nagy szerencséje annak a tőkének.
+M. H. Ny. I. Ez a négy betű a mi örökké való tőkénk. „A magyar hirlapírók nyugdíjintézte.” Az egyetlen hitelezőnk, a kinek szívesen fizetünk s a ki nekünk is szívesen fog fizetni egykor. És sokat; — úgy hisszük. Allah növesztesse nagyra az ő árnyékát!
+Szinte megáll az ember esze, ha elgondolja, hogy milyen isten-csodája is lesz majd az a boldog ember, a ki elsőnek veszi föl a nagy történelmi címet:
+Nyugalmazott magyar hirlapíró!
+Kenedi Géza.
+uristen e kellemetlenségek ellen amugy is biztos menedéket adott. Ha a közélet viharai kifárasztanak, betérsz csendes házi kertembe, hol számadra a családi boldogság rózsái illatoznak, hol nőd, gyermekeid, unokáid szeméből egész menyország mosolyog feléd. Kivánjuk, maradjon így sokáig, mindvégig és most ugye tisztelt barátaim, nemcsak a magam, hanem mindnyájatok nevében szőlök, midőn igénytelen újévi üdvözletemet befejezem azzal a szívből fakadó ohajjal: Péchy Tamás elnökünket, tisztelt barátunkat az Uristen sokáig éltesse. (Hosszasan tartó élénk éljénzés.)
+Péchy Tamás: Tisztelt barátaim! Midőn előttem három évvel először volt szerencsém mint a képviselőház elnöke üdvözléseket átvenni, és elhangzott azon szép beszéd, melyet akkor is tisztelt barátunktól hallottunk, midőn eltávozottak tőlem, túndve gondolkoztam: vajon képes lesznek-e megfelelő mindannak, a miről tisztelt barátom szólt?
+Igaz, hogy a parlamenti élet terén nem voltam épen ujonc, de a parlamenti működés és az elnöki feladatok betöltése közt nagy a különbség. És éreztem, hogy nehéz lesz működésemmel meglegedést elérnem, hacsak erős támogatásban nem részesülök a ház tagjai részéről.
+És ha végig nézek ma, három év lefolyása után, pályámra, most is azt kell mondanom, hogy ha áll az — a mint legalább én hiszem — hogy a magyar parlament egyéb parlamentek közt még a legkevesebb viharnak van kitéve tanácskozásaiban, annak érdeme bizonyára nem az elnöknél tulajdonítható, hanem azon barátságának és jóindulatának, melyvel feladatomban mindig gyámulitottatok. Hogy most ismét szívesek voltatok eljőnni; hogy ismét oly meglehangu szónok tolmácsolta érzelmeket: zálogul szolgál nekem arra, hogy további működésemben is szerencsés lesznek rokonszenveteket megtarthatni. (Éljénzés.)
+Tapasztaltam ezen rokonszenvet csaknem minden nap. Tapasztaltam nemcsak azt, hogy a ház tagjainak legnagyobb része át van hatva attól, hogy a tanácskozások rendes menete mindnyájunk közös érdeke; hanem azt is, hogy gyengéim iránt elnézők voltak barátaim, tudva azt, hogy eljárásomban semmi egyéb nem vezethet, mint az ország érdeke.
+Most ismét a választások fognak következni. Én is azon meggyőződésben vagyok, hogy ha elfogulatlanul ítélem a nemzet és bírálatot fog tartani a pártok közt, a nemzet többsége ismét a szabadelvű párté lesz.
+Én azonban — nem tagadom — elnöki állásomban nem tartoztam egy párhoz sem, mert feladatombhoz képest tisztán a tanácskozások vezetéséhez szükségelt igazságosságot gyakoroltam. (Ugy van! Éljénzés.)
+Azt hiszem azonban, hogy a szabadelvű párt által létesített alkotásokat a nemzet saját alkotásainak ismeri el és én reám is jótékonyan fog hatni, annyiban, hogy a nemzet nekem is részt ad ezen alkotásokban, amennyit a tanácskozás vezetésével kiérdemelni szerencsés voltam. De bármilyen legyen is reám nézve a nemzet ítélete: nagyon köszönöm mindnyájatoknak azon szíves jó indulatát, melyvel azon magas állásra választottatok és a melyet irántam ezen állásomban is megtartottatok, mert ha éreztem volna, hogy bizalmatok irántam megszünt, bizonyára egy percig sem maradtam volna ott. Kérlek, tisztelt barátaim, hogy mindaddig, míg azon állásra érdemesnek fogtok tartani, méltóztatassatok feladatomban teljesítésében gyámulítani is, azon módon, a mint eddig gyámulitottatok. (Éljénzés.) Tartsatok meg tovább is azon szíves jóindulatban, mely egyik legfőbb büszkeségem volt a multban. (Hosszas élénk éljénzés.)
+rehozatalával könnyítsen a műsoron, s azt ez által változatosabbá is tegye. A kedvező fogadtatás, melyben ma a „Nürnbergi baba” részestült, ékkesszólóan tolmácsolta ez irányban a közönség hangulatát.
+Több mint harmine év mult el Adamnak ezen dalműve fölött, a nélkül, hogy azt megfosztotta volna érdekeességétől. Nem nagy igényű, de rendkívül kedves, fülbemászó a zenéje. Határozottan Delibes mesterére vall: igazi francia esprit szípkarkázik benne.
+A szöveg jóízű, helyenkint kissé vastag humorrall írt farsangi bohózat. Alapgondolatát megtaláljuk a „Coppelia” balletben, és „Hoffmann meséi”-ben, csak hogy más feldolgozásban.
+Cornelius babagyáros (Szekeres) művészi kitelítő babát készített, melybe Faust szellemidézése nyomán életet akar varázsolni, hogy azután nőül adja bamba fiához, Donathanhoz (Dalnok). Van Corneliusnak egy unokaöccse, és segéde, Henrik (Saxlehner Emma), a kit megfosztott örökségétől. Hushagyó kedd van. Cornelius bálba megy fiával, otthonhagyva Henriket. Ez azonban már odarendelte kedvesét Bertát (Kordin Mariska), hogy titokban együtt színtén elmenjenek a bálba. Henrik Mefisztónak öltözik, de Bertának nincs báli ruhája, mert keresményét (ő virágcsináló leány), melyen ruhát akart venni, egy koldussasszonynak adta. Henrik tehát azt tanácsolja kedvesének, hogy vegye magára Cornelius babájának ruháját. Mialatt Berta öltözködik, visszajön Cornelius fiával, mert hózivatar támadt és Faust könyve szerint ez a baba megelevenítésére alkalmas idő. Henriknek csak annyi ideje marad, hogy a kandallóba bujjék, a honnan azután hirtelen kiugrik, a mint Cornelius hozzáfog az ördög-idézéshez és felajánlja szolgálatát a megrémült babagyárosnak. Az ál-Mefisztó hívására bejön Berta gépies mozdulatokkal, majd mintha álból ébredne, megszólal. A vége az, hogy a baba mint valóságos kis ördög kezdi magát viselni, megexerciroztatja Cornelius és Donathant, azután mindent tör és zú, a mi keze ügyébe esik. Cornelius erre üldözőbe veszi Bertát, de a leány visszamenekül a baba szobájába, s onnan az ablakon kiugrik. Cornelius szekerét ragad, utána rohan a mellékszobába és az ott talált babát kettéhasítja. Ezalatt Henrik levetette álarcát és mintha a nagy zajra ébredt volna föl álmából, előjön szobájából. Tettett zavarral bevallja nagybátyjának, hogy ő a babát véletlenül összetörte és hogy Cornelius észre ne vegye, a baba ruhájában annak helyére kedvesét ültette. Cornelius kétségbe van esve, hogy gyilkosságot követett el, és hogy Henriket hallgatásra bírja, visszaadja neki elrablott örökségét. Most visszajön Berta és gunyolódvá meghívja a kijátszott öreget bamba fiával együtt megnyegzőjére, melyet Henrikkel megülni készül.
E röviden vázolt cselekmény illusztrációjául szolgál a partitura hét énekszámá. Egy-egy ária jut Corneliusnak, Henriknek és Bertának, van továbbá egy kettős Henrik és Berta, egy hármas Cornelius, Henrik és Donathan, egy másik hármas Berta, Cornelius és Donathan közt, végre van a finale, melyet a nemzeti színházban még megtoldottak egy betéttel Berta számára. A betét Chopin egyik Mazurkája, Garcia átiratában, melyvel Artot Désirée, kinek a mű ajánlva van, annak idején nagy sikereket arattott. — A szöveg többi része próza.
Mazurkájában zajos tapsokra ragadta a közönséget. E mellett értelmesen szavalt és ügyesen, elevenen játszott. Csak a rombolásban lehetett volna kimélettenebb. Miért nem szórták le azokat a babákat és egyéb játékszereket az állványról?
+A közönség észrevehetőleg jól mulatott az élénk, összevágó előadáson és meg vagyunk győződve, hogy a mostani szereposztás mellett az opera sokáig fenn fogja magát tartani a műsoron.
+— k. —
+* (Blaha Lujza asszonyt) külföldi útján, ha a szerződés közte és Glaser impresario közt létrejön, Schwarz Gyula ismert nevű karnagyunk fogja kísérni, illetőleg mikor operetteben lép föl, ő vezényli a zenekart. Bécsben, már régebb megállapodás szerint lesz ő a dirigens.
+* (Sziget József) vendégszereplése Debreccen rendkívüli érdeklődést kelt. Még eddig minden előadás zsufolt ház előtt folyt le, úgy hogy a zenekari helyeket is eladták. Szombaton a „Rantzauk”-ban legalább 15-ször kihívták, vasárnap pedig „Violá”-ban hasonló sikert arattott. Holnap a „Csizmadia mint kisérte” kerül színre, Szigetivel a címszerepben.
+* (A nemzeti muzeum képtárát) tegnap hosszabb időre bezárták a közönség látogatása elől, mert az ötvösmű-kiállításra érkezett és érkező becses műtárgyakat ott helyezik el és ott végzik a kiállítás rendezésének előmunkálatait is.
+* (A pozsonyi színházi bizottság) a huszékter kezdődő nyári idényre Krecsányi Ignác színtársulatát akarja meghívni Pozsonyba. Edig rendesen Mándoky színtársulata töltötte ott a nyarat.
+* (A bécsi operaszínházban) a jövő évi bérlet összege megközelíti a 260,000 frtot. Az igazgatóság felbuzdítva a siker által, melyet Marschnernek „A templárius és a zsidó” című dalműve arattott, elhatározta, hogy ugyanennek a szerzőnek „A vampyr” című operáját is föleleveníti. „Gioconda” február havában fog színre kerülni, Lucca Paulinával a címszerepben.
+ +Berlin, jan. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Vilmos császárnak teljes jó egészségben fogadta a tábornokok és diplomaták újévi tisztelgését. Jelen-többség nyilatkozatok azonban nem történtek.
+London, jan. 1. (A P. H. tudósítójának távirata.) Egyiptom aggasztó helyzete miatt Dufferin lord ismét Kairóba küldetik.
+Páris, jan. 1. (A P. H. tudósítójának távirata.) A monarchista lapok újévi vezércikkeiben a kormányelnök által bejelentett alkotmányrevízióval foglalkoznak, melytől sokat remélnek.
+Délelőtt 10 órakor megjelent a miniszterelnöknél Perczel Béla, a Kuria elnöke, ki a kuriai bírák nevében kifejezte legmelegebb üdv-kívánatait a kormány irányában.
+ + +(Vig opera egy felvonásban, szövegét írta Leuven és Beauplan, zenéjét szerette Adam Adolf. A nemzeti színházban új szereposztással először adták 1884. január 1-én.)
+A nemzeti színház az új évet Adam Adolf kedves vig dalművének, a „Nürnbergi baba”-nak fölelevenítésével nyitotta meg. Ha ezt annak előjelül vehetjük, hogy az igazgatóság ezentúl nagyobb figyelmet fog fordítani erre a műfajra: úgy őszintén üdvözöljük szándékáért. Operánk műsora — mint ezt már többször megjegyeztük, — túl van terhelve a modern nagy opera termékeivel, melyek a közönséget és a közreműködőket egyaránt kimerítik. Legfőbb ideje tehát, hogy az igazgatóság játék-operák szin-
+Az énekszámok valódi gyöngyei a francia vig dalmű-irodalomnak. Különösen bájos a Berta áriája (Es-dur): „Oh hol vagyok?” valamint a kettős Berta és Henrik között. Henrik szerepe eredetileg bariton-hangra van írva, de minálunk Saxlehner Emma asszonnyal énekeltek, valószínűleg mivel baritonistáink között nem találtak erre a könnyed, félig deklamáló, félig szavaló szerepre alkalmas személyesítőt. Saxlehner Emma asszony feladatát igen jól oldotta meg. Pompásan adta a pajzán, szerelmes fiút és csinosan énekelte szólamát. Szekeres az öreg Cornelius szerepében újabb bizonyítékát adta annak, hogy valamilyen kitűnő bassbuffót fogunk benne birni. Dalnok a bamba Donathánt ügyesen személyesítette. De a siker oroszlánrésze Kordin Mariska kisasszonyt illeti, a kiről mai szereplése után el merjük mondani, hogy a szubrett-szerepkörre nézve a nemzeti színháznál ez idő szerint ő a leghivatottabb utóda Nádayénak. Ő egyike a színtanoda azon kevés növendékeinek, a kik a hozzájuk fűzött reményeknek minden tekintetben megfelelték és Káldy Gyula ur joggal lehet büszke erre a tanítványára. Gyönyörűen iskolázott, üde hangjával, pattogó stakkatóival, gyöngyöző trillálával a Henrikkel való kettősben és az ébredési áriában, valamint a betétül énekel-
+ +Szeged, jan. 1. (A P. H. tudósítójának távirata.) Tisza Lajos kir. biztosnál ma délelőtt 11 órától kezdve tisztelegtek az összes hatóságok és testületek küldöttségei; első volt a kir. biztosság tisztikara, követték: a városi hatóság, törvényszék, közös hadsereg és honvédség, tantestületek, pénzügyzetek, jótékony egyesületek stb. küldöttségei. Az üdvözlő beszédre a távozó kir. biztos röviden válaszolt, szíves emlékébe ajánlva magát a szegedieknek.
+Félháromkor hajtattott ki a város fogatán, oldalán Pálffy polgármesterrel, az indulóházhoz, hol már nagy tömeg volt összegyülve; tűzoltók sorfalat képeztek s a polgári bandérium haladt a menet élén. Itt Tisza Lajos végső bucsut vett kísérőitől s a közönség lelkes élje-nei közt szállt a vonatra, mely őt Budapestre vitte.
+ +Zágráb, jan. 1. (A P. H. tudósítójának távirata.) A tartománygyűlés ma délelőtt ülése az elnök ama jelentését, hogy a bánt megszünt a határvidek királyi biztosra lenni, élénk zsiviókkal fogadták. Ezután biterjeszté az elnök az indennitásra vonatkozó, bizottságilag már letárgyalt törvényjavaslatot, mely a szerdai ülés napirendjére tűzetett ki.
+ +— (Személyi hír.) Gróf Andrásy Gyula tegnap este Terebesre utazott.
+— (Az udvarból.) A király tegnap Kál-noky gr. külügyminisztert, Lobkovitz hg tartományfőnököt, Lichnovszky herceg-priort, stb. fogadta. Vasárnap, dec. 30-án ebéd volt a Sándor-szobákban, melyen megjelentek: Sir Elliot brit nagykövet nejével, Creneville gr. tábornagy, Larisch-Mönnich gr. főudvarmester, Thurn-Taxis herceg, Goesz grófnő főudvarmesternő, Windischgraetz hg és neje, Hunyady gr. és neje stb stb.
+— (Rezső trónörökös) tegnap végezte Bécsben először szolgálatát mint a 25. gyalog-csapathadosztály parancsnoka. A trónörökös 11 órakor minden kiséret nélkül a Ferenc-József-kaszárnába hajtatott s egyenesen a hadosztályi irodába ment, hol a vezértörzskar s a csapat- és ezred-parancsnokok várakoztak rá. Megvizsgálta sorban a kaszárna helyiségeit s a hátsó kamrákat; ez mintegy két órát vett igénybe. Midőn 1 órakor az őség zeneszó mellett elhagyta a gyakorló tért, Rezső trónörökös is visszatért a Burgba.
+— (Budára) jól köszöntött be az új év csinosítási dolgában. A fővárosi tanács épen most irta ki az árlejtést egy csomó utca kövezésére és csatornázására. Az I. kerületben kiépítik a Szent-Gelérthegy oldalán tervezett utat, a mely a villákhoz vezet, több mint 12,000 forint költséggel. Ezenkívül makadámozzák a Czakó-utcat. A II. kerületben a Tükör- és Kut-utcat, az iskola-utcat makadámozzák s az Ilona-utca kiépítésére 14,000 forint van előirányozva. Elkészítik a Lukács-fürdői tó boltozatát s csatornázattják a téglá-utcat, reték-utcat, Rókus-utcat s hogy a III. kerület meg maradjon üres kézzel, a Zsigmond-utca is csatornázva lesz. Az ajánlatokat e munkákra január 11-ik napjáig kell benyújtani Kun Gyula tanácsnoknál.
+— (Ujévi tisztelgések Pest megyé-nél.) Pestmegye központi tisztikara Földváry Mihály alispánnal élén ma délelőtt 10 órakor új év napja alkalmából testületileg tisztelgett Szapáry István gróf főispánnal. A küldöttség szerencsekivávatát Földváry Mihály alispán tolmácsolta. A főispán szíves szavakkal köszönte meg a jókívánatot s beszédében kifejezést adott azon reményének is, hogy az újabb 6 évi időtartam alatt módját ejti annak is, hogy a vármegye tisztviselőinek nyugdíjkérdése megoldást nyerjen. Ezután a tisztikar Földváry alispán lakására ment, a hol Ilkey Sándor főjegyző az alispánt és családját üdvözölte.
+— (Villamos fényvel) világították meg tegnap Bécsben az augusztinusok templomát: a gyönyörű gót-stylű föltár fehér, arany és egyéb világosabb színekben tündöklött. A világosságot két reflektor vetette az oltárra, melyek sötét vörös függönyök mögött a templom hajó jobb és baloldalan voltak elhelyezve. A templomba óriási közönség özönlött.
+— (Tacitus szobra.) Tacitus szülőhelyének, Terni községnek tanácsa elhatározta, hogy a nagy történésznek méltó emlékszobrot állít. Terniben volt már egy időben Tacitus-szobor, mely néhány évszázadot látott maga fölött elvonulni, de ezt megsemmisítette részint az idő foga, részint kegyetlen emberi kéz.
+dozat, midőn a hohér nyakára tette a hurkot, csodálatos nyugalommal mondta: „Kérem, vigyázzon a szakállamra, össze ne kuszálja, az mindig kedves volt előttem.” Miután Mayer bakó az utolsó, Vécsey gróft is kivégezte, a négyszöget képező katonaság parancsnoka, Tichy horvát őrnagy elé lépett, szalutált és azt kérde: „Nemde őrnagy ur, jól teljesítettem köteleességemet?” — „Emberileg!” felelt az őrnagy fojtott hangon. A hohér még évek mulva is kérkedett e „nagyszerű végrehajtásával.” Mayer bakó később elvesztette brünni állomását (ekkor lett az utóda Bott) és nagyon szorult körülmények közé jutott. Segitendő magán, az ötvenes évek közepén elment Pozsonyba, hogy Pöltenberg Ernő, ott lakó testvérhugának eladja azt az aranygyűrűt, melyet a bitón függő tábornok újjáról huzott le. Csodálatos sejtelme a női léleknek, hogy midőn a bakó a ház felé közeledett, a vértanú nővére rosszul kezdett lenni s ájultan rogyott össze, midőn Mayer ajtaja kilincsére tette kezét. Az aradi vértanúk hohérjáról különben már nagyon sokszor irtak és mindig téves adatokat; így mikor 1868-ban Strasser Mátyás régi pesti hohér a kerepesi temetőben öngyilkos lett (felkötötte magát) a sajtó egyhangulag azt mondta, hogy Strasser hajtotta végre az aradi kivégzéseket. Az igazi: Mayer hohér elzülve, eliszákosodva a hatvanas évek közepén halt meg Olmützben.
+— (Budapesti munkáskör) cím alatt új egylet alakult meg a fővárosban. A mérsékeltség munkáspárt a mozgalmat a közművelődés terére vetette. Az első törekvés ily kör alakítására egy 1882. december 26-án tartott gyűlésen nyilvánult. Akkor az alapszabályokat elkészítették, de a kormány kétszer kifogást emelt s változtatásokat kelle eszközölni. Végre a mult november hó végén megerősítést nyertek az alapszabályok s ma megtarthatták az alakuló közgyűlést. A kör célja könyvtár szerzése és hirlapolvasás által, valamint felolvásások rendezésével a munkások értelmi színvonalát emelni, izléseket nemesíteni és a társas szellemet mulatságot, koncertek rendezése által fejleszteni. A kör választmányára így alakítottak meg: Ihringer Antal, Kirschner Jakab, dr. Csillag Zsigmond, Gombosy Béla, Fillkorn József, Preim Ferenc, Wittman Antal, Belőczy István, Bocher József, Riedl József, Endrődy Géza. A szervező bizottságnak, különösen elnökének Kirschner Jakabnak köszönetet szavaztak. A kör helyisége a király-utcai Nikoletti-kávéházban van egyelőre.
+— (A bécsi templomi botrányhoz.) A rendőri vizsgálat folyik, és Oholszky napszámost, Groullig szabóságéget és Stück asztaloslegényt már átadták a törvényszéknek. Az első két egyént a felbőszült tömeg még a botrány alkalmával fogta el. Tegnapi délután 4 órakor a sz.-János templom megint megnyílt, mert a botrány megszensztelenítésnek nem tekinthető. Hammerle páter évfázó prédikációt tartott, előbb azonban röviden befejezte azt is, melyben megakadályozták. A templom minden zugában megtelt és még látogatottabb volt, mint a tüntetés napján; a rendet mi sem zavarta meg. A rendőrség különben megtette az előkészületeket, az esetleges rendzavarás megátlására. Hammerle páter prédikációja végeztével, egyfogatúra ült s a városba hajtatott. Az egyik elfogott birtokában szociál-forradalmi nyomtatványokat találtak.
+nek komolyabb következménye, de pár hét előtt Grant nehezen hagyhatja el szobáját.
+— (Hajótörések a Quarneróban.) Fiuméből ismét kellemetlen hírek érkeznek. Csak imént jelentették, hogy az Adria társaság egyik rozzant hajóját, (kár is volt azt keresztselni Jókai nevére) Gibraltar mellett a magasán járó hullámok csúffá tették. Most meg a quarnerói vizeken történtek balesetek. A Marie nevű fiumei magyar bárka, mely a kikötőből fával megrakodva indult Algir felé, a Quarnero kijáratánál, nem messze Polától a Galivla szirtbe ütközött. A megfeneklett hajót súlyosan megsérülve vontatta Triton nevű vontató hadigőzös a polai kikötőbe. A Uran nevű két árbocos az Unio szigetnél a Quarneróban szintén törést szenvedett. Legénysége megmenekült. A afrikai partokon elsüllyedt Lealta nevű magyar hajó, kapitánya, kit a legénységgel együtt elvesztettek tartották, csodás módon megmenekült. Az 1883. év a magyar tengeri flotillából is kiszedte a maga áldozatait.
+— (Gyilkossági kísérlet egy ügyvéd ellen.) Szombaton Páris egyik legegészsőbb és élénkebb városrészében számos tanú jelenlétében gyilkossági kísérletet követtek el. Reggel fél 11 órakor egy öreg, katonás külsejű ur kopogtatott be Benviet-Lucy ügyvédnek a Ru de la Paix-n levő irodájába s a főnökkel akart beszélni. Bebecsátották az ügyvéd szobájába s nemsokára a mellékteremben levő irnokok heves szóváltást hallottak, melyet három revolverlövés követett. A szolgáló behajtott a szobába s kicsavarta a fegyvert a gyilkos kezéből. Az ügyvédet egy golyó fején és egy hátán érte, de még volt annyi ereje, hogy a házmaster páholyába fusson, hol eszméletlenül összerogyott. A gyorsan odahívott rendőrség a gyilkost letartóztatta; az illetőt Pagonak hívják s Páris mellett Passyban lakik, hol gondnok. A merénylet okát nem tudják, de azt hiszik, hogy üldözési mánia adta az öreg kezébe a fegyvert. Azt állítja, hogy az ügyvédek mindenféle prókátor-fogással és törvénycsavarással elámitották a bírakat s őt megkárosították. E miatt már több ízben botrányt provokált a törvényeszkéi palotában, a képviselőházat kérvénnyekkel halmazza el s nemrég az igazságügyminisztert a képviselőház karzatáról meginterpellálta.
+— (Tolvaj nihilista nő.) November hó elején az időközben Meranban elhunyt Willenszky asszonyt cselédje meglopta. A meráni kerületi törvényszék elrendelte a leány üldöztetését, ki Kottovits-Tersky Juliának nevezte magát s a kire határozott gyanú haramlik, hogy ő követte el a lopást. Vékony halvány arca, fekete kancsal nyugtalan tekintetű szemei, egyenes orra és nagyon kifejezett melle van. Urnőjétől 27—30,000 forintra szóló értékpapírt, nyolc vasuti részvény szelvényét, egy csomag aranyat, sok ékszert s vagy 3—4000 rubel készpénzt tolvajolt el. A leány, mint most kiszült, nihilista volt s valószínűleg már előre megállapított lopási terv miatt lépett Willenszkyné szolgálatába. Meranból Bécsbe utazott, itt férjhez ment s férjével együtt Párisba illant.
+— (Megbüntetett tartalékosok.) A fővárosi katonai nyilántartási hivatal a lefolyt december hóban a jelentkezési szabályok áthágása miatt 63 szabadságot és tartalékos katonát büntetett meg egytől három napig terjedő fogsággal.
+— (A tizenhárom aradi vértanú hohéra.) Említettük tegnap bécsi lapok nyomán, hogy Bott Ferenc, a most elhunyt brünni hohér végezte ki az aradi vértanukat. Az „Egyetértés” ma ezt megcáfolja. Nem Bott, hanem Mayer akkori brünni hohér végezte ezt a szomorú aktust. Nyolc tábornok gyalog ment a vesztőhelyre, csak a lábatörött Damjanicsot ültették egy parasztszekérre, melyen a hős mellett Szombati Balázs görög keleti lelkész és szemben vele Mayer hohér foglalt helyet vérévörös arany paszománttal díszített egyenruhában. Mayer hohér a „Honvédmenhál könyvé”ben a tizenhármak kivégeztetéséről megjelent kutffói becsű közlés szerint magas, szőke, mintegy 34 éves ember volt és ő az első hohér, aki a régi oszlapos akasztófák helyett az egyszerű, alacsony cölöp-bitőt használta. Az itélet végrehajtása előtt gróf Vécsey Károly tábornok, Sujánosky Eustách aradi minorita szerzeteshez, kisérőjéhez fordult, hogy kérje meg a bakót, hogy vélok emberileg bánják. Mayer hohér németül, [nyájasan válaszolt: „Euer Hochwürden, seien Sie versichert, Sie werden mit mir zufrieden sein.” (Főtisztelendő ur, biztosítom, meg lesz velem elégedve.) És valóban, rendkívüli ügyességgel végezte szörnyű köteleességét. Alig kötözte meg két szolgájával az elítéltek kezét és lábát, a zsámody egy zökkenése, egy huzás a lábkötelen — és a vértanúk kiszemvedtek. Damjanics tábornok, az utolsóelőtti ál-
+— (Az ügyvédi vizsgálat bizottság) tagjaiul az 1884. évre a budapesti ügyvédi kamara választmányára a következők ügyvédeket jelölte ki: dr. Beck Hugó, dr. Fayer László, dr. Friedmann Bernát, Gombár Tivadar, dr. Körneyi Ede, dr. Krajcsik Ferenc, dr. Králík Lajos, dr. Liedemann Károly, dr. Nagy Jenő, Rexa Pál, dr. Schreyer Jakab, Spett Vince, dr. Stiller Mór, Szitár Dénes, Sztehlo Kornél, dr. Schmiedl Ignác, Unger Alajos, dr. Tarnay János, Thuróczy György, dr. Tiring Lajos, Tóth Lajos, dr. Várady Béla, dr. Végth Arthur, Végth János, Weinek József.
+— (Kirándulás a korinthusi földszoroshoz.) A magyar mérnök és építészegylet kirándul a korinthusi földszoroshoz az építkezések megtekintésére. Veronán, Flórencen, Rómán, Nápolyon és Brindisin át utaznak oda s vissza Athenen Konstantinápolyon és Bukaresten át jönnek. Az egylet felhívja a kirándulásban résztvenni óhajtókat, hogy jan. 15-ig jelentkezzenek.
+— (Grant tábornok balesete.) New-Yorkból távirják december 27-ről: Mikor Grant tábornok mult hétfőn kocsijából ki akart szállni, megcsusszott s oly szerencsétlenül, hogy jobb lábcsontját, a csipő alatt jelentékenyen megsértette. A tábornoknak rögtön ágyba kelle fekvnie. Sérülése rendkívül fájdalmas; a tábornok állapota különben kielégítő. Egy főbb ideg is meg van ugyan sérte, de azt hiszik, hogy ennek dacára sem lesz a baleset-
+— (Rendőri hírek.) Wolf Hermin 19 éves hajadon varrónő a napokban gyufaoldatot ivott, de még idejekorán észrevették s megmentették. — Káfmelovszky János napszámoss tegnap Ujpesten pisztolyát nézegette s az e közben elsült és a golyó combjába furódott. Súlyosan megsérült. — A molnár-utcaiba tegnap délután kigyuladt egy jégverem, de eloltották. — Rumper Jánosné napszámoss asszony mester-utca 37. sz. lakása lépcséjén elcsusszott s kitörte lábát. — Az éjjelismeretlen tettesek feltörték Hecht testvérek üzletét s nagymennyiségű lószirt s egyéb tárgyat loptak el. — Egy dőbrentei-utcai vendéglőben Weisenberger Károly kőfaragósegéd egy vendég homlokához úgy vágott egy gyufatartót, hogy az összerogyott. — Zákó Irén varrónő egy ruhával telt ládát s egy bőröndöt szállíttatott Balaj Ferenc napszámossal, ki azonban a szállítmánnyal megszökött. — Tegnapi délután ismeretlen tettes a Gizella-téren egy uri hölgy zsebéből kilopta a tárcát, melyben azonban csak 7 forint volt.
+— (Időjárás.) Európában: A nagy légnyomás (781—785) az északkeleti Kárpátok szomszédságából kiterjed a kontinens többi részeire is (770). Az idő többnyire esendes, derült, fagyos, általában száraz. — Hazánkban: Többnyire északkeleties gyenge szelek mellett, a hideg keveset változott, a légnyomás kevésse még nagyobb lett. Az idő általában esendes, derült, fagyos. Az ország minden részében éjjeli fagygal, délnyugaton 3—5, északkeleten 10—15 foknyi éjjeli hideggel volt. — Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Általában esendes, derült, fagyos időt várhatni.
+(Magyar és osztrák főurak szövetsége Tisza ellen.)
+Jelezve volt lapunkban, hogy az arisztokrata világ mily elkeseredett harcra készül a keresztények és zsidók közötti házasságról szóló törvényjavaslat s vele a Tisza-kabinet megbuktatására. Két bécsi lapban olvasunk ma tudósítást, mely azt bizonyítja, hogy a magyar főrendek egy része formászerű szövetségére lépett az osztrák klerikális-feudális főurakkal csak hogy célját érje.
+A Neue Fr. Presse budapesti tudósítója a magyar arisztokracia egy kiváló tagjával e tárgyban folytatott beszélgetését következőkben ismerteti:
+A magyar kormányköröket még a horvát dolgoknál is inkább foglalkoztatja ma a szűkegbeli polgári házasságról szóló törvényjavaslat sorsa. Az e javaslat által felidézett harc sok gondolkozásra okot adó jelenséget idézett fel. Ugy látszik, mintha a N. Fr. Presse által képviselt eszme, hogy politikai áramlatokra nézve a Lajta nem képez választófelületet, előbb alaposnak bizonyulna, sem mint azt némely magyar patrioták szeretnék. Már a felsőházi vita elég világosan bizonyította, — jegyzé meg a N. Fr. Presse mágnása, — hogy a reakcionárius irányzat nálunk oly köröbe is elhatott, melyeket eddig egyáltalán nem lehetett vele gyanúba hozni. Igaz, hogy részben csak a kis okok és nagy okozatok historiája ismétlődött, de csak részben, mert a kisszerű klub-vizsályok magukban véve nem indíthatták arisztokraciánkat oly politikai ambíciók kifejtésére, minőktől eddigéle teljesen idegeneknek látszottak.
+Az ok mélyebben keresendő. Exempla trahunt. Ausztriában Taaffe-kormány uralkodik. Minél tovább marad ez a kabinet hivatalban, annál megközelíthetlenebb lesz politikai engedmények dolgában az egyes frakciókkal szemben s annál leplezetlenebbül fog tendenciája más téren is nyilvánulni. Ezeknek a köröknek irányzatoknak és szándékoknak a liberális Tisza Kálmán a maga, nem engedmények, hanem politikai program által összetartott szilárd többségével már régóta nagyon utjában áll, természetes tehát, hogy eltávolítására törektszenek.
+A horvát ügy és a felsőházzal való konfliktus kétségeltetlű kellemetlen zavarba hozzák Tisza kabinetjét; mi természetesebb hát, mint hogy ama reakcionárius körök ezt a zavart kiszámányolni s vele Tisza pozícióját megrendíteni igyekeznek.
+Ha talán kétkednek ön e felfogás helyességében, hát tudja meg, hogy mindazon osztrák feudális urak, — a Schwarzenberg, Lobkowitzok, Lichtenstein, Metternich, — kiknek ősei valamikor magyar indigenátust nyertek, lépéseket tettek, hogy királyi meghívó levelet kapjanak főrendiházunkba s így megjelenhessenek a polgári házasságról szóló javaslat tárgyalásán.
+Régente az ily indigenátust kitüntetés gyanánt osztogatták, tekintet nélkül arra, hogy a leginkább hadi ténnyekért kitüntetett egyen magyar születésű avagy magyar birtokos-e. Például a Schwarzenberg magyar mágnási méltóságot kaptak Györnek a török uralom alól felszabadításáért. Ez az örökölhető jog nem szűnik meg soha s az ily nemzetségek utódai a magyar törvény értelmében jogosítvák bármikor litterae regales (királyi meghívó levelek) kiállítását kénni maguk számára. Az ily kérvényeket elintéző bizottság elnöke Cziráky János gróf tárnokmester, a ki a főrendiház világi klerikális tagjainak vezére.
+De az osztrák feudálisoktól eltekintve, a magyar arisztokraták közt is nagyon kapós lett a meghívókért való verseny. Ily nagy küzdelemnek csekély dija volna a keresztények és zsidók közötti házasságról szóló javaslat. Nagyobb dologról van itt szó. Föl kell tennünk ultramontán mágnásainkról, hogy a támogatást Ausztriából nem kérték, hanem az önkényt ajánlkoztott; mert a magyar, ha még oly pápista is, mindig magyar hazafi első sorban, a ki feltékeny hazája önállóságára.
+Ellenben az osztrák feudálisok nem csak jámborak, hanem a dualizmus és a magyar állam esküdt ellenségei. Ha ezek az urak egyszer megvetik itt a lábukat, alig fognak meglegedni egy nélkülük is bukott javaslat agyonütésével; de legalább is kísérletet tesznek — a horvát ügyből kiindulva — hogy a monarchia magyar felét is belevigyék aféle föderatív politikába, a minő ma Ausztriában uralkodik.
+Alig tévedek, ha azt hiszem, hogy a kormány és feje már régóta pontosan értesülve vannak az aspirációk felől s mint az előrelátás férfiai előkészületeket is tettek a küzdelemre. A polgári házasságról szóló törvény sem a zsidóknak, sem a keresztényeknek, sem Haynaldnak, sem Andrassyak nem tetszik, legkevésbé tetszik pedig Tiszának. Lényegileg tehát nagyon mindegy, törvénynyé lesz-e a javaslat vagy sem.
+Egészen más szempontok alá esik azonban a kérdés a magyar minisztérium állását illetőleg. Ha a javaslat még egyszer elvettetik, könnyen megeshetik, hogy a kormány végre is levonja e szavazás konzekvenciáit; de mert a képviselőház összes pártjai elfogadták a törvényjavaslatot, Tisza az alkotmányos szokáshoz képest ez esetben csak Cziráky János grófot ajánlhatná a koronának utódjával.
+Belpolitikai helyzetünk tehát komoly fordulópont előtt áll s nagyon csalódnék politikai érzékem, ha e komolyság a holnapi újévi beszédekben kifejezésre nem jutna. A magyar hazafiak összetartása ma oly köteleesség, mint az októberi diploma elleni harcban. A történelem szereti magát ismételni.
+A N. Wiener Tagblatt az arisztokraták mozgalmáról vezércikket ír, keresztes hadjáratnak nevezve azt a keresztények és zsi-
+rányokat és füveket és melléje ült. Egy nagy, karcsu, sötétszemű ember.
+dók közötti házasság ellen. Elmondja, hogy Magyarország főpapjai és mágnásai elhatározták szilárdul megmaradni a törvény ellen foglalt álláspontjukon, nem törődve a javaslat elvetésének lehető következményeivel. Ellenállásukban odaig mennek, hogy elfogadják az osztrák főnemesség segítségét is. A magyar indigenátussal bíró osztrák főurak közül három, Lichtenstein hg, Trauttmansdorf Károly hg, Berchtold gróf, két Pallavicini örgróf, Schwarzenberg Adolf hg s még többen készülnek a magyar főrendiházban megjelenni, hogy részt vegyenek a keresztények és zsidók közötti házasságról szóló javaslat feletti szavazásban.
+A Tagblatt megjegyzi, hogy a nevezett osztrák főurak mozgalma jogi akadályokba ütközik; például a magyarok kifogásolhatják, hogy az osztrák urakházának tagja székkel és szavazattal birjon a magyar főrendiházban is. Csakhogy a kérdés eldöntése legfőképp Cziráky János kezében van, a ki bizonyosan az osztrák főnemességek javára döntené el azt. Tény, hogy a nevezettek nagyban készülnek a felsőházi szavazásra; persze a beszédtartásról le kell mondaniok, mert a magyar nyelvet nem lehet két három hét alatt elsajátítani; ellenben a szavazáshoz szükséges pár szót könnyen elsajátíthatják; bizonyosan magyar nemzeti ruhában fognak megjelenni, hogy legalább ezzel bizonyítsák külsőleg nemzeti jogosultságukat.
+ +Rémhírek szállingóznak a szabadelvű klubban. Minden ujonnan érkező emberrel valami szúrós légáramlat suhan be.
+— Mind behozzátok a hideget kívülről.
+Pedig csak híreket hoznak a főrendek készülődéseiről az új szavazásra. Minden sport háttérbe szorult most. Taliho! Ez az igazi rókavadászat!
+A societés föl van kavarva. A szenvedélyek folyton izóbbak.
+Jön néha lohasztó mozzanat is közbe:
+— Gály kilépett a kaszinóból. Kegyelmezzetek meg hát már most az országnak!
+Nem lehet többé. Késő. Ha a tigris kinyitotta a száját, most már okvetlenül harapnia kell.
+Nyíltan és titokban folynak a tárgyalások.
+— Össze kell szedni a mágnásokat mindennéppen.
+— Erdélyben van elég. Ki kell kéretni a meghívó leveleiket.
+— Hm. Csakhogy azoknak utiköltséget kell küldeni.
+— És szalonruhát csináltatni, hogy megjelenhessenek.
+— Hát csináltassunk! Küldjünk fel néhány szabót Erdélybe.
+— De mit Erdély! Hiszen ott van Bécs s benne a tömérdek „indigenák”, a Trauttmansdorfok, Lichtensteinok, Svarcenbergégek. Ezeket mind lehozzák. Egy nyelvmester már el is ment Bécsbe, hogy betanítsa őket a „nem”-re. Legalább nem fogják elté-
+— Nem vagyok oktalan, mondá Gilbert, a leány vállára téve a fehér shawlt; de azt gondoltam, eleget táncoltál Birmingham ural!
+ + +— Angol elbeszélése. —
+— Igazán különös! Valóban különös! mormogá Penroy Blanche és e mellett sötét piros ősi virágból font koszorút igazított kalapjára.
+Valóban csinos kép! Az ifjú leány gesztenyeshajával és ábrándos szemével, öleben páfránnyal és mindenféle virággal, a szindus ősi természet közepette. Egy levágott fatörzsön ül, piros shawl takarja el gyöngéd természetét és emeli ki átlátszó arcát.
+— Valóban nagyon különös! ismétli még egyszer. Oly kevésbé ismerem, csak tíz nap óta, és mégis, mikor arról beszélt, hogy elhagy bennünket, úgy tetszett, mintha az arany napsugár engedett volna.
+— Oh Blanche, te rossz, oktalan kis Blanche, lehetséges-e, hogy te e sötétszemű, karcsu emberbe szeress? Tíz nappal még előbb nem tudtam, hogy a világon van, és ma!
+Hogy elpirult a kis Blanche, mikor azt a kérdést tette föl magában, hogy vajon ő is úgy érez-e iránta?
+— Szeretném nagyon tudni, mormogá félhangosan.
+— Mit szeretne tudni? hallatszott mögötte, és Gilbert Evering nyugodtan félretolta a páf-
+Blanche pajkosan tekintett föl rája. Nem akarta, hogy rajtaérjék, és mintha nem hallotta volna kérdését, naivul kérdezé:
+— Gondolja, hogy elrontja holnap az eső piknikünket? Szeretném fehér ruhámat fölvenni.
+— Óh, a piknik! Egészen megfeledkeztem róla, mikor elutazásomat megállapítottam. Természetesen, jelenlétem, vagy távollétem egészen közönyös.
+Blanche hallgatott és tovább bibelődött koszorujával.
+— Blanche, menjek vagy maradjak.
+— A mint akarja, Evering ur.
+— Nem, amint más valaki akarja. Igen vagy nem? És figyelmeztetem önt, hogy az „igennek” nagyon sok jelentősége van.
+— Micsoda jelentősége van, Evering ur? kérdé Blanche szegénylősen és e mellett pajkosan.
+— Minden.
+— Akkor maradjon.
+— Óh kis Blancheom, kis virágom! És feje lehajlott a gyöngéd kezekre, melyek a levélkoszorút tartották. És Blanche úgy érezte, mintha ez októberi napon új tavaszi élet kezdődnek rá nézve. Oly boldog volt és úgy járt, mintha álom-ban járna, de a hol sok a nap, ott sok az árnyék is és másnap megjött az árnyék, a gonosz árnyék!
+Blanche úgy állt előtte a piknik zajában, mint egy rózsza, mely a kedvező napfényben teljes diszében fejlődött ki.
+— Már is feltékeny Gilbert? csipkedé Blanche, szépségének és sikerének tudatában.
+— Tehetsz természetesen mindent, a mit akarsz, válaszz köztém és Birmingham ur közt. Táncolj vele, de még egyszer mondom, választ-hatsz közte és köztém.
+Birmingham ur e pillanatban jelent meg.
+— Szabad egy polkára kérem? szólott. Blanche dacosan és büszkén mondá: igen!
+Eltűnt táncosa karján. Gilbernek nem volt oka ily oktalanak lenni.
+De mikor a leány visszatért helyére, megijedt Gilbert arcának kifejezésétől.
+— Gilbert, miért haragszol úgy?
+— Mert okom van rá. Sajnálom kisasszony, hogy kivánataimat figyelembe nem vette. Gilbertet büszke, lesújtó pillantás érte.
+— Ön korán kezd el parancsolni, uram.
+— Nincs rá jogom?
+— Nincs Evering ur.
+— Legyen, Blanche, felett a fiatal ember komolyan és szavának zöngésében. Erről a jogról többé nem mondom le.
+Blanche megijedt, akart valamit mondani, de Birmingham ur éppen odajött s a következő pillanatban már eltűnt.
+veszteni: mert csak ezt az egy szót tanulják meg magyarul.
+Mind ezek és még másféle hírek trémáztatják a mamelukokat.
+Tegnap az egyik elérzékenyülve mondta el-váláskor a miniszterelnöknek.
+— Adjon az isten boldog új esztendőt; az országnak több áldást és kevesebb grófot!
+— Nem félek a grófoktól — felelte Tisza és rejtelyesen pislogott.
+S reggelre csakugyan bebizonyította, hogy nem fél.
+... Megajándékozta magát még egy gróffal!
+ +Képviselőválasztási mozgalom. A rácalmási kerületben Tassy Béla volt képviselő helyére sokan pályáznak. A politikai pártok még nincsenek ugyan tisztában a saját jelölteikkel, de az már bizonyos, hogy az antiszemiták itt is kísérletet tesznek, még pedig Szalay Károly kaposvári ügyvéd-del. — A karcagi kerületben már a nyári általános választás esélyeit mérlegelik. A kerület mosztani képviselője, Sárközy Aurél nyilatkozatot tesz közzé, melyben alaptalannak jelenti ki azt a hirt, hogy a jövő képviselőválasztások alkalmával a maga helyébe Splényi Ödön bárót fogja ajánlani képviselőjelöltnek. Sárközy kijelenti, hogy ez a hír teljesen alaptalan, mert ha a választók bizalmukkal kitüntetik, jövőre is képviselni fogja a kerületet, s maga helyett egyáltalán nem szándékozik ajánlani senkit.
+A kir. folyamérnökök mint előadók részvételt és működési körét a közigazgatási bizottságokban, külön rendelettel szabályozza a közm. és közl. miniszter. A folyamérnökök ezentul mindenkör külön meghivandók a közigazg. bizottság azon üléseire, melyben a folyamérnökök hatáskörébe eső ügyek tárgyalatnak, esetleg az illető főnök előadásra saját kezdeményezéséből is jelenkezhetik, szavazat-tal azonban egyik esetben sem bír.
+Békésmegye dec. 29-én végbement tisztujitásán, mint lapunknak kiegészítéseképen jelentik, az oroszági járás szolgabírájává Eördögh Lajost választották meg.
+ +(Borzasztó hármas gyilkosság.)
+Pár hét előtt titokzatos hármas gyilkosság ejtette izgalomba Laconia, az Egyesült-Államok egyik városkájának lakosságát. E rémtett, melynek részleteit a „Police Gazette” legutóbbi számában olvassuk, sok tekintetben hasonlít a híres Troppmann gyilkosságához, mely miatt az az emberszörny a guillotine alatt lehelte ki bűnös életét.
+November hó 27-én éjjel — beszél a említett lap — Laconia egyik távolesó, elhagyatott részében, velótrázó sikoltások költötték fel álmukból egy Reddy nevű farmer szomszédjait. A sikoltás irányában szaladó emberek ott találták a ház ablak-
+ka előtt az időközben erőltlenül összerogyott mrs. Reddy-t, ki tátongó sebekkel borít a vértócsában fektűdt a földön. A szerencsétlen nő feje és egész teste össze-vissze volt vagdalva. A sebesültet rögtön orvoshoz szállították, hol rövid idő múlva anynyira magához tért, hogy előadhatta a véres tett részleteit.
+Vallomása szerint Samon Tamás, ki csak néhány nap óta lakott a Reddy-családnál, délután 1 órakor hazaérkezett egy ládával, melyet targoncán hozott és melyet szobájába zárt. Egész délután otthon maradt s a legnagyobb izgatottságban járkált fel és alá szobájában, éjjel pedig többször hagyta el azt. E nyugtalan magaviselet feltűnt mrs. Reddy-nek és felszólítására férje kiment Samon szobájába és beszélgetni kezdett vele. Néhány perc múlva heves szóváltást lehetett hallani, melyet rövid dula-kodás követett.
+A megijedt nő gyorsan felöltözött és kiment Samon szobájába, hol legnagyobb rémtetére férje élettelen testét pillantotta meg vértócsában elterülve a földön. Még alig tért magához az első ijedtségtől, már megragadta őt is a gyilkos és éles fejszével kezdte vagdalni fejét és karját. A szerencsétlen nő eszméletlenül földre rogyott, de az embertelen Samon még azután is folytatta gyilkos munkáját.
+E közben földbredt a hálózóban alvó kis gyermek. A gyilkos erre oda rohant a hálózobába, kiragadta a bölcséből az ártatlan kisdedet és két hatalmas fejszecsapást mérve nyakára, majdnem egészen elválasztotta fejét a törzstől. Azután oda vitte a kis holttestet saját szobájába és lefekette a földre a többiek mellé. Ez megtörténve, kihuzott egy nagy derékaljat az ágyból, ráterítette a földön heverő testekre, azután leöntötte olajjal és meggyújtotta. Egy darabig még benn maradt a szobában és nézte, míg égni kezdett mr. Reddy holtteste, azután gyorsan távozott az épületből. A nyaldosó lángok által okozott fájdalom visszaadta eszméletét a félig holtan ott heverő asszonynak, ki összeszedve minden erejét, fölmászott az ablakra és onnan kiugrott az utcára, hol javaveszkléseivel magára vonta a szomszédok figyelmét.
+Majdnem egyidejűleg a szomszédokkal odaérkeztek a házhoz a telefon útján előhívott Judkins rendőrhadnagy és egy orvos, kik fölemelték a folyton erősen vérző asszonyt. Azután befeztették Samon szobájának ajtaját és eloltván az időközben tovább harapózott tüzet, ott találták az apa és kis gyermekének tüztől eltorzított holttesteit.
+Egy mellékszobában megtalálták Samon ládáját is, melyet kinyitva, megpillantották az előttük jól ismert Ford asszony megcsontított holttestét. Egyik tagja egészen ki volt tépve és jobb lába leszakítva, hogy beférjen a test a rövid ládába. A két testrész zsineggel volt odakötve a törzshöz. A szobában lévő ágynemű a ládára volt fektetve és szintén olajjal megáztatva. Látszott, hogy ezt is meggyújtotta a gyilkos, de a tűz, még mielőtt láng-ra kaphatott volna, ismeretlen okból elaludt.
+az eltűnt Samon nyomozásához. Együttal konstatáltatott, hogy a gyilkos egyetlen fejszecsapással kettéhasította a nő altestét és így rögtöni halálát okozta.
+Még eddig nem sikerült kideríteni a gyilkosság indító okait, de igen jellemző, hogy elfogták a meggyilkolt Fordné férjét bűnrészesség gyanúja miatt. Igen valószínű, hogy Samon felszólította mr. Reddy-t, legyen segítségére a ládába zárt holttest titkos eltávolításában, mit azonban ez megtagadott s azért megölte őt is, valamint a tett színhelyére érkező nejét. Hogy azonban mi birta őt az ártatlan kisded kegyetlen meggyilkolására, azt még sejteni sem lehet.
+A „Police Gazette” legutóbbi értesülése szerint már sikerült elfogni a gyilkost, ki a laconiai börtönben várja érdemelt büntetését.
+ +— A védelem fölebbezési joga. A királyi Kuria büntető tanácsai a tegnap tartott ülésen többrendbeli elvi jelentőségű határozatot hitelesítettek. Ezek egyikében — ellentétben a kir. itélőtábla I. büntető tanácsának nemrég kimondott elvi megállapodásával — a kir. Kuria kijelenti, hogy a védő ügyvéd, védence érdekében akkor is élhet jogorvoslattal, ha a védenc a bírói határozatba kifejezetten belenyugodott. A kiindulási szempont ezen határozatnál az, hogy a bűnvádi ügyekben a védő nem csupán a vádlottat, hanem vádlottnak érdekében a törvényen alapuló jogot s így a közérdekét is képviseli; a védenc érdekében rejlő közérdeknek a védő által képviselte pedig abban találja alapját, hogy a büntetés nem lévén magánjogi egyszécségnék, vagyis vádlott részén a büntetés el-vagy el nem vállalásának, a közvándló részén pedig arról való lemondásnak tárgya, s alkalmazása a törvényben szorosan meghatározott esetekhez lévén kötve, az állam közérdeke nem csak az által szenvedhet, ha a büntetendő cselekmény elkövetője büntetlen marad, hanem azáltal is, ha oly egyén vettetik büntetés alá, a ki büntető cselekményt nem követett el, vagy a törvényesnél súlyosb büntetés alá vonatik. Másik döntő szempont volt, hogy a védő, hivatásának természete szerint, nem esik azon szempont alá, mint a félnek magánjogi megbízottja.
+— A kir. Kuria szokásos új évi üléset holnap, jan. 2-án tartja meg, melyen Percel Béla kuriai alelnök előterjesztést tesz a bankbíroság és sajtógyári tanács iránti intézkedés, a legfőbb királyi s országos fegyelmi bíróság kuriai tagjainak megállapítása iránt; továbbá az új tanácsbeosztás is ki fog hirdettetni s a bírói testület megválasztja a nagyobb és kisebb fegyelmi tanácsok, a képviselő választási felelősségre ügyek elbírálására hivatott két tanács s az alapítványi bizottság tagjait. — Azon-tul egy heti szünet lesz a kir. Kurián.
+— A Batthyány-Rosenberg párbaj miatt megindított bűnvádi vizsgálat dr. Rosenberg Gyula ellen jogerős vádhatározatokkal befejezetve, a temesvári kir. törvényszék jan. 22-én (és nem mint tegnap jelezték, jan. 10-én) tartja meg a végtárgya
+— Mit tettem? Ah, majd eszére tértem még! Lehetetlen, hogy ilyen bolondságért sokáig haragudjék.
+— Óh, kis Blanche, nem meggondolt szavak, hanem meggondolatlan apró szók okoznak annyi bajt a világon!
+— Ah, mily bájos nap volt Traine asszony, mondá Blanche, mikor visszajött örömsugárzó arccal a piknikről.
+— Ugy? szólt az öreg matróna. De miért utazott el oly hirtelen Evering ur? Mi birhatta rá?
+— Mi birhatta? ismétlé halkan a leányka.
+— Igen, az esti vonattal utazott el. Haza jött, és oly gyorsan szedte össze málhait, mint-ha parázs volna lába alatt. Igazán sajnálem, nagyon fogjuk érezni távollétét.
+Blanche lassan szobájába ment, az ablakhoz ült és merev szemmel kitekintett a szép tájképre; érzéketlenül és csöndesen. Csakugyan elment, és könnyelműsége által legnagyobb kincsét, Gilbert Evering szerelmét vesztette el.
+— És még nem is irhatok neki, mivel nem tudom címét.
+És összekulcsolta kezeit fájdalomában.
+— Megérdemeltem, mondá, és el kell viselnem szenvedésemet. Azt hiszem, vén leány maradok! Soha sem szerettem valakit úgy, mint Gilbertet — sohasem fogok mást annyira szeretni. Lesz macskám és zöld teát fogok inni. Ah istenem, az élet nem tart örökké!
+A hármas gyilkosság fölfedezése után rögtön 300 dollárt tüzték ki a gyilkos fejére és a titkos rendőrség dicséretre méltó erélyvel fogott hozzá a
+Mily gyönge vigasz egy tizenkilenc éves leánykának!
+Erélyesen csöngetett.
+— Nem jöttek levelek, Jakab?
+— Egy, Blanche kisasszony, az esti postával, éppen öt perccel előbb.
+— Gyujtsd meg a gázt és hozd ide!
+Blanche megfogta a lámpát és kinyitotta a levelet.
+— Fekete szegélyű, fekete pecsétű! Tehát végre meghalt a szegény Marchmont asszony.
+A végrendelet végrehajtója, Blanche egy távoli rokona irta; rövid hivatalos jelentés volt, mely tudatta, hogy Marchmont asszony néhány hónappal ezelőtt meghalt Nyugat-Indiában, mely szomorú hirt éppen most kapták.
+— Egy fiút hagyott hátra, mondá Blanche halkan, mialatt fejét tenyerébe horgasztá és az asztalon előtte fekvő halotti jelentésre mereszté szemét.
+— A szegény kis fiú! . . . Éppen oly egyedül kell magát éreznie, mint nekem. De nekem mégis jobb dolgom van, mert van földi javam, az árvának pedig semmije sincs. Ha jól emlékszem, Marchmontné elveszté jogát első férje vagyonára, mikor a szegény, beteges jegyzőhöz ment nőül. Szerelmi házasság volt és most egy fiuk maradt! Miért ne fogadnám magamhoz a szegény árvát és miért ne szerezzek gyönyört életemnek?
+És még egyszer erőlyesen csöngetett, arca izzott, szemében új boldogság sugara fénylett.
+— Jakab, hozz nekem írószereket és készülj, hogy azonnal a postára mehesz.
+Az öreg szolgálá bámult urnőjének a siet-ségén, de örült, hogy ismét mosolyogni látta őt.
+És lenn a lépcsőn azt mondá a gazdasszonynak:
+— Kisasszonyunk megint olyan, mint a milyen volt, szeretném, ha beleszeretne valami rendes emberbe, akkor nem volna a házunk olyan magányos és szomorú rá nézve.
+És a gazdasszony teljesen igazat adott neki s helyeslőleg bőlíntott nagy főkötőjével.
+Blanche megírta a levelet és rokonához, a végrendelet végrehajtójához címezte. Egyszerű levél volt, melyet szíve diktált neki:
+— Mivel sohasem fogok férjhez menni, köteleességemnek tartom, hogy a fiúról gondoskodjam. Azért az ön jóváhagyása mellett örökbé szeretném fogadni, hogy a mennyire gyönge erőmtől telik, pótoljam anyját. Ön talán azt fogja mondani, hogy fiatal vagyok tizenkilenc éves koromra s nem vállalhatok el ilyen felelősséget. De már a mult hónapban voltam tizenkilenc éves, és szívemben, meg lelkemben sokkal idősebb vagyok, mint éveimben. Természetesen a gyermek mindent örököl halálom után, a mit elhalt szüleim hagytak.
+Mikor Blanche átolvasta a levelet, összehajtotta és így szólt magában:
+— Remélem, hogy a végrendelet végrehajtói oly szeretetre méltó ügyvédek, a minőkről a regényekben van szó; fehér hajjal, barát-
+lást. Az eset rendkívüli volta kétségkívül e terembe vonzza a város és környék értelmiségét, sőt még a fővárosból is az érdekletteket és érdeklődőket. A hallgatóság azonban csak beléptijegyek fölmutatása mellett léphet be a terembe.
+ +— (Üdülőhely munkások számára.) London keleti részében üdülő csarnokot (Palace of Recreation) építenek a városrész nehéz munkával foglalkozó lakosai számára, hol a napi munka fáradtságát kipihenhetik s részben mulathatják is magukat. A csarnokban könyvtár és olvasószoba, tornaterem, hangversenyterem, társalgó szobák stb. lesznek, a mi csak a testi és lelki szórakozáshoz és a művelődéshez szükséges. A közönség részint díjtalanul, részint csekély beléptidij mellett látogathatja a csarnokot. Az építési és berendezési költségek 75,000 font sterlingre vannak előirányozva s közadakozás útján szerzik össze. Az ügyet bizottság vette kezébe s egy philanthrop ur már 12,000 font sterlinget bocsátott rendelkezésre.
+— (A tudatlan őrnagy.) Feri: Te mama, tegnap, mikor Babi elvitt engem és Mariskát sétálni, találkozunk az őrnagy ural; jaj mama az nagyon ostoba! — Mama: De Feri, hogy tudsz így beszélni? — Feri: Tudod, az nem is tud számolni. Mikor találkozunk vele, azt mondta Babinak a dajkának, hogy mi három csinos gyermekek vagyunk, — pedig csak ketten voltunk gyermekek!
+— (Naplopó logika.) Mindenki sztrájkol — csak én nem. Mert ha én sztrájkolnék, nekem — büntessen meg az isten! — dolgoznom kellene.
+— (A nagy csodadoktor.) Holloway, a kinek neve világszerte ismeretes szertekürtölt varázssos hatású orvosságairól, a múlt héten meghalt London közelében fekvő kastélyában. Óriási vagyont hagyott hátra, mely a Times szerint körülbelül öt millió fontra, tehát ötven millió frtra tehett. A legbámulatosabb módon használta fel a reklámat gyógyszerei mellett s mesés összeget költött évenként hirdetésekre. Nem volt Londonban tér, melyen óriási falragaszok folyton ne dicsőítették volna az ő keincseit és a világ összes lapjai hoztak piluláiról, porairól és az általa készített egyéb orvosságokról hirdetéseket. A világ minden részében elterjedtek gyógyszerei, melyek ha nem is birtak a mesés gyógyszerével, melyet a reklámok kiabáltak, legalább ártalmasaknak nem bizonyultak. Még a konkurrencia sem ártott neki. Morrison és Parr pilulái, a melyek szintén nagy elterjedésnek örvendtek, nem birták Holloway gyógyszereit kiszorítani s számos beteg ezen gyógyszerektől várt biztos javulást. De az a vagyon, melyet Holloway ez után szerzett, kétségételenül több fájdalmat enyhített, mint gyógyszerei, mert nem volt nyomor és szerencsétlenség, melyen ha tudomására jutott, ne igyekezett volna segíteni. E mellett már életében is nagyszerű alapítványok által tette emlékezetessé nevét. Eg-ham mellett egy óriási nőnevelő intézetet alapított, mely sokkal jobban van felszerelve s épü-
+lete sokkal szebb és nagyobb, mint Anglia bármely nőnevelőintézete. Nem messze ez intézettől egy óriási Sanatoriumot építtetett mindkét nembeli kedélybetegek számára. E két intézet megalapítása már az alapító életében belekerült körülbelül egy millió fontba. Mint mondják, végrendeletében vagyona legnagyobb részét szintén jótékony célokra hagyta. Nyolcvanhárom éves volt, midőn meghalt s mint maga mondá, a szerencse egész életében folytonosan üldözte.
+ +Kitüntetések. A király Marschalko Gyula Selmec és Bélabánya szab. kir. város törvényhatósági bizottsági tagjának és az ottani tüztoltó egyet parancsnokának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — A király Renner Endre alhói ágostai hitvallású evang. lelkész és kiérdemült esperesnek, az egyház és köznevelés terén kifejtett félészados sikeres működése elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet; Sas János csöngői ágostai hitvallású evang. tanítónak pedig, a népoktatás terén szintén ötven évi működése alatt szerzett érdemeiért, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — A király megengedte, hogy vezinovaci lovag Rukavina József nyugalmazott járási előjárónak, hosszas, hű és buzgó szolgálatáért elismerése nyilváníttassék. — A király megengedte, hogy lovag Repsky Frigyes, a fiumei m. kir. tengerészeti hatóságnál alkalmazva volt építési felügyelő, ezen címet az állami szolgálatból való kilépése után is viselhesse.
+Kinevezések. A király Mészáros Mihály végzett jogászt tiszteletbeli miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Papp-Szilágyi László segédfogalmazót a vezetésé alatt álló miniszteriumhoz fogalmazóvá, Guáry Imre és Peschke Jenő II. oszt. számtiszteket I. osztályú; továbbá Villis János és Manolák Dezső III. oszt. számtiszteket II. osztályú Bohn István és Csicsiry Zsimeond dijas számgyakornokokat III. osztályú számtisztekké; végre Szitányi Aladárt díjtalan számgyakornokká nevezte ki. Az igazságügyminiszter, Löffler Gyula kaposvári kir. törvényszéki gyakornokot ugyanazon kir. törvényszékhez, Fekete Gedeon halmii királyi járásbírósági irnok a szatmárnémeti kir. törvényszékhez aljegyzökké továbbá Kasza István szamosújvári kir. járásbírósági díjnokot a szilágy-csehi kir. járásbírósághoz, ifj. Péter Sándor oravicabányai kir. járásbírósági díjnokot az oravicabányai kir. járásbírósághoz irnokkává nevezte ki.
+A förendi ház elnöke b. Babarczy László förendiházi irodatisztet a förendiház terembiztosává nevezte ki. A szatmárnémeti tszék elnöke Szappanyos József ügyvédjelöltet a nagykárolyi jbirósághoz dijas joggyakornokká nevezte ki.
+állami elemi iskolai segédtanítót jelen állásában meg erősítette.
+Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Vajthó János kaposvári tszéki irnokot a csurgói járásbírósághoz, Bródy Henrik mező-csáti járásbírósági és Veres Károly debreceni tszéki irnokokat pedig kölcsönösen áthelyezte.
+Névváltoztatások. Klein Miksa nyiregházai lakos vezetéknévénél Kisvári-ra, Goldstein Adolf teplici lakos saját, valamint kiskoru Arthur, Irén és Miksa gyermekei vezetéknévénél Róna-i-ra és Lévi Márton szentesi lakos kiskoru Izidor fia vezetéknévénél Kápolna-i-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedett.
+Csőd. A bpesti keresk. és váltószéknel Ficscher M. L. budapesti kereskedő ellen (csb. Jókuthi Albert, tmgk Kraus Gyula, bejelentett határidő 1884. márc. 11.)
+Csőd megszüntetés. Brecska Gusztáv besztercebányai kereskedő csődje megszünt.
+Pályázatok. A m. kir. állami számvevőszéknel II. oszt. számtiszti állásra január végeig (361/83 sz.) A bpesti ker. orsz. tébolydában házi kőművesi állásra febr. 20-ig (8052/83 sz.) A battonyai jbiróságnál aljegyzői állásra 4 hét alatt (1791/83 sz.)
+ + +Regény.
+Irtá: Zola Emil.
+(Folytatás.)
+31)
+Végre elmondta, hogy a múlt éjjel óta Chanteaunének mind a két lába megdagadt, és hogy ezt nem volna szabad elmondania Lázárnak. A míg Veronika elbeszélte a részletet Paulinának, ennek arca elváltozott. Komor csüggedését nyugtalanság váltotta fel. Mindennek dacára, a mit hallott, megrettentette őt Chanteauné betegségének komoly tünete.
+— De hisz nem hagyhatjuk őt ilyen állapotban! monda. Fölkelvén. Veszedelemben van.
+— Ah, persze veszedelemben! kiáltá Veronika haragosan. Nem is olyan a formája, ő maga sem gondol veszedelemre. Különbén nem is foglalkoznék azzal, hogy rosszat beszéljen másra és úgy viselje magát ágyában, mint egy pasa... Most meg éppen alszik... várjunk holnapig. Holnap jön az orvos is Bonnevillebe.
+Másnap már lehetetlen volt eltitkolni Lázár előtt anyja állapotát. Paulina egész éjjel hallgatózott, óráról órára fölébredt, szüntelen azt hitte, hogy a padló alól Chanteauné jajgatását hallja. Azután oly mélyen elaludt, hogy mikor 9 órakor kopogtattak ajtaján, hirtelen felriadt. Mikor aztán lement, gyorsan magára kapván ruháját, hogy valami hirt halljon a beteg felől, az első emeleten éppen Lázárral találkozott, a ki a beteg szobájából jött ki.
+A dagadás már elérte Chanteauné hasát. Veronika végre eltökélte, hogy mégis értesíti a fiatal embert.
+ságos szemekkel. Ah, annyira kell valaki, a kit szeressek és akiért gondoskodhassam. Sejtelmem van, hogy fogadott fiam nyájas és kedves lesz. Azt gondolom, hogy néninek kell hivnia.
+Egy hét múlva jött egy levél Alias és Corpus uraktól, az ügyvédekétől, melyben tudatták, hogy nincs okuk Penroy Blanche kisasszony dicséretes szándékát meggátolni, azért Marchmont asszony gyermeke a jövő szombaton meg fog érkezni a kisasszony falusi jóságára.
+— Szombaton! és ma már péntek van! üjjongott Blanche. Ah, mily boldog leszek, Anna, mondd meg Braun asszonynak, hogy a kék szobát készítse el az ifju ur számára és ön maga fog holnap a vasutra menni, hogy a gyermeket elhozza.
+Elérkezett a szombat. Künn havazott és viharzott. Benn azonban a kandallóban barátságos tűz égett; a sötét-vörös függönyök be voltak húzva.
+Blanche a kandallónál állt és már hat-szor vette elő óráját s hallgatózott, nem jön-e egy kocsis?
+Világoskék kasmir-ruhát vett föl s a mint így a kandalló fényében áll, az öntudatlan szépség kecses képét látjuk benne.
+Es mikor az ajtó megnyílt, női szivének egész vágya e felkiáltásba tört ki: Óh, remélem, szeretni fog.
+— Itt van a fiatal ur! monda Jakab ravasz mosolyval.
+A hét-nyolc éves fiu helyett azonban egy
+Megerősítések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szomlóny Nándor szegedi polgári fiúiskolai rendes tanítót, és Luka Ilona maros-ujvári
+nagy ember lépett be, akinek fekete bajusza és sötét szeme volt.
+Az első pillanatban Blanche az ajtóra mereszté szemét, mintha nem hinne szemének, azután elröppent ajkáról az a név, mely szívében aludt:
+— Én vagyok — engem akart örökre fogadni — itt vagyok.
— De Gilbert, nem!
— De Blanche, igen!
— Hisz ön nem fia Marchmontnénak.
— De igen, első férjétől. És bár nem vagyok az a földhöz ragadt szegény fiu, a kit bennem gyánilottak, mert örökölem atyám vagyonát, mégis kész vagyok arra, hogy örökre fogadjon; annál inkább, mert nem felesége Birmingham Walternek.
Blanche sirt és kacagott egyszerre, de Gilbert keblére vonta őt.
+— Ha felfogadsz, Blanche, akkor egész életünkre kell felfogadnod! Ne habozzál; boldogságunkat egyszer már semmiért tedd kockára. Vissza akarod vonni ajánlatodat?
+— Ah, minden, a mit kívánok az, hogy legyen valakim, a kit szeressek, a kiről gondoskodhassam.
+— És én arra egészen képesnek érzem magamat — vagy?
+És Jakab, a ki az ajtónál hallgatózott, azt mondá a nagy fejkötős gazdasszonynak: Uj urat kapunk!
+És Jakabnak igaza volt. Gilbertet felfogadta Blanche egész életére.
+— Nos? kérdé Paulina.
+Lázár, igen halaványan, zavart arccal, kezdetben semmit sem felelt. Oly kézmozdulattal, mely szokása volt, görcsösen rángatózó ujjai közé fogta állát. És mikor el kezdett beszélni, alig hallhatólag nyögé e szavakat:
+— El van veszve.
+És rémült arccal ment föl szobájába. Paulina követé. Mikor együtt voltak a nagy másodemeleti szobában, a hová nem lépett be a leánya azóta, hogy Lujzát Lázárral meglepte, betette az ajtót s igyekezett összeszedni magát.
+— Lássuk csak, mondá, te még nem tudod, mi baja van. Várjuk meg legalább az orvost. A néni igen erős természetű; még mindig lehet remélnünk.
+De Lázár makacsul, mintegy meggyőződéssel verte mellét és folyton ismétlé.
+— El van veszve, el van veszve.
+Ez a csapat váratlanul sujtotta le őt. Mikor fölkelt, szokás szerint lement megnézni a tengert, mert szörnyen unatkozott és panaszkodott a lég nagy üressége miatt. Azután mikor meglátta anyjának feldagadt lábait, melyeket a vizkór oly nagyra felfújt s melyek holt törzseknek látszottak; elérzékenyült és félelemmel tölt el. Így jött egyik szerencsétlenség a másik után!
+Most, fenn a szobában, leülvén az asztal elé, nem merté sajátképen nevén megnevezni a betegséget, melyet mindjárt megismert. Mindig félt a sziv-vizenyőtől, épp úgy féltette magát, mint övét, a nélkül, hogy a két évi orvosi tanulmány meggyőződött volna arról, hogy a halálra nézve mindegy akármilyen betegség. Előtte lebegett a könyörtelen halál borzalmas képe, mely az élet székét, a szívet támadta meg.
+És ilyen halállal haljon meg édes anyja és talán ő maga is ilyen halál által veszzen el?
+— Minek vagy ilyen kétségbeesett? folytatá Paulina, vannak vízkárosok, a kik sokáig élnek. Emlékszel-e Simonnot asszonyra? Szívszélhűdés vetett későbbben véget életének.
+Lázár fejét rázta, nem volt ő gyermek, hogy ilyen módon lehetett volna megcsalni. Az asztalról leöggő lábai kalimpáltak a levegőben, testének rázkódása nem szűnt meg, míg merev szemével folyton az ablakra bámult, melynek eleven világa elvakította őt. Azután, szakitásuk óta most először csókolta meg homlokát, mint egykoron. Egymás mellett voltak most a szobában, a hol együtt növekedtek föl, minden boszankodásuk elenyészett a nagy bánatban, mely most őket fenyegette.
+Paulina letörlé szemeit. Lázár nem tudott sirni, csak gépiesen ismételtgette:
+— El van veszve, el van veszve.
+Tizenegy óra felé, mikor Cazenove orvos belépett, a mint rendszeren minden héten el szokott jönni Bonnevillebe, nagyon csodálkozott, hogy Chanteaunét ágyban találja.
+Mi baja van a jó asszonynak? És még maga is tréfált; az egész ház beteg, át kell alakítani kórházzá. De mikor megvizsgálta, megtapogatta a beteget, nagyon komoly lett; erős edzetségét kellett elővennie, hogy ne mutassa megijedését.
+Chanteaunénak azonban nem volt fogalma állapotának aggasztó volta felől.
+— Remélem, hogy ki fog e bajból rántani, orvos ur, mondá vidám hangon. Lássa, én nem félek semmit sem, csak hogy fullaszt ez a daganat és mindig főlebb száll.
+— Legyen nyugodt, nem emelkedik az olyan messze, felelt az orvos színtén nevetve. Majd meg tudjuk gátolni.
+Lázár, a ki a vizsgálat megtörtént után lépett be, reszketve hallgatá az orvost, azután igyekezett félrevonni őt, hogy kikérdezze és végre tudja az igazat.
+— Kedves asszonyság, biztata az orvos Chanteaunét, ne nyugtalanodjék; holnap majd visszajövök s akkor majd beszélgetünk egymással. A viszontlátásra! . . . Ott lenn majd írok valami orvosságot.
+Paulina, a ki lenn várta, nem engedte, hogy belépjen az ebédlőbe, mert Chanteau előtt mindég csak arról beszéltek, hogy egy kissé megficamodott neje lába. Már elkészítette a tintát meg a papirt, a konyha asztalán. Mikor az orvos látta, mennyire aggódnak mind a ketten, megvallotta, hogy csakugyan komoly a beteg állapot; de összebeszéltek mindenfélét, úgy hogy semmit sem érthettek meg belőle. Valóban ez a betegség, nagy csorbát ütött régi tapasztalatain, habozott határozott nyilatkozatot tenni.
+— Végre is el van veszve ugy-e? kiáltá Lázár ingerülten. A szívéig ért a baj, nemde?
+Paulina könyörgőleg tekintett rá, és az orvos megértette e pillantást.
+— A szívet? . . . Abban kételkedem, felelt az orvos. Különben ha nem is birna fölkelni, nagy kímélettel még sokáig elviheti.
+A fiatal ember vállát vonta, haraggal tekintett az orvosra, mint olyan gyermek, a kit már nem lehet elbolondítani.
+— És semmit sem látott előre orvos ur, mondá azután, mikor legutóbb gyógyította? . . . Mert az ilyen felpuffadás nem jön egyszerre. Semmit sem látott?
+— Igen, igen, mormogá az orvos, vettem észre valamit.
+S mikor Lázár megvetőleg nevetett, így szólt:
+— Hallja, kedves barátom, én azt hiszem, hogy kevésbé vagyok ostoba, mint más, és nem most először esik meg rajtam, hogy semmit sem láthattam előre; habozva kell megállnom egy betegség előtt. Ön azt képzi, hogy mindent kell az embernek tudnia, ha már az első sorokat végig betűzte, ebben a bonyodalmas emberi gépezetben.
+Haragudott; megirta a rendelvényt, ingerülten furva át többször a papirt a tollal. A
+tengerész- orvos nagy testének minden mozdulatában kitűnt. De mikor aztán felállt, a szelek által megbarázdált vén arca egyszerre szeliden kigömbölyödött, látván, hogy Lázár és Paulina fejüket lehorgasztva, kétségbeesetten állanak előtte.
+— Szegény gyermekeim, mondá, majd megteszünk minden lehetőt, hogy kirántsuk a bajból . . . Tudják, hogy nagy ember létemre nem akarok önökkel játszani. Nos, ősintén megvallom, semmit sem mondhatok. De úgy tetszik, hogy nincs semmi közvetlen veszély sem.
+És azután elment, meggyőződően arról, hogy Lázárnak van digitalis kivonata. A rendelvény egyszerűen azt rendelte, hogy a digitalis kivonattal gyöngén dörzsöljék a dagadt lábat s néhány cseppet cukros vízbe téve beadjanak a betegnek.
+Ez ez első pillanatban elég lesz, holnap majd hoz magával labdacsokat. Talán majd elhatározza magát holnapig, hogy eret vág rajta.
+Paulina leksírta az orvost kabrioletjéig, hogy megkérdezze tőle az igazat; de az igaz az volt, hogy az orvos nem mert semmit sem mondani.
+Mikor visszajött a konyhába, Lázár a rendelvényt olvasta. Az egyetlen digitalis szó is elsápasztotta.
+— Ne töprengjen annyira, szólt Veronika, a ki éppen burgonya hámozáshoz látott, hogy tovább hallgathassa, mit beszélnek. Az orvosok mindig ijesztgetnek. Mivel az nem tudja, mit mondjon, bizonyosan nem is lesz olyan nagy a baj. És egy kis tanács verődött össze a tál körül, melybe a szakácsnő a burgonyát hámozta. Paulina is nyugodtabbnak érzé magát. Reggel aggódva lépett be nagynénje szobájába és nagyon jó kedvben találta, ilyen vidám arccal nem szokott valaki meghalni. De Lázár némán forgatta tovább is lázas ujjai közt a rendelvényt. A digitalis szó égette; anyja el volt veszve.
+Felelős szerkesztő: dr. Kenedi Géza.
+ +könyvkiadóhivatalában Budapest, nádorutca 7
+megjelent naptárak az 1884-ik évre.
+ +Hasznos tudnivalókkal
+és mulattató tartalommal.
+ +MINDENKI SZÁMÁRA.
+Posta- és távirdai díjszabással, mérték- és bélyeg-táblázatokkal, sorsolási naptárral és számos más hasznos jegyzetekkel, valamint úrlapokkal az év minden napjára.
+Szerkeszti
+SCARRON.
+XI. évfolyam. Számos képpel.
+Ára 50 kr. Bérmentesen ajánlott átküldéssel 65 kr.
+ +Az országgyűlési függetlenségi kör megbízásából szerkesztette
+TÖRS KÁLMÁN.
+IV. évfolyam. Számos képpel. 4-rét.
+Ára 50 kr. Bérmentesen ajánlott átküldéssel 65 kr.
+ +PORTEMONNAIE-KALENDER.
+Aranymetszéssel, a magyarfőnemes-ségés művészvilág köréből választott két fényképezett hölgy-arczképpel. Hölgy - tárczákba való kedves kis naptárkák.
+Ára 20 kr. — Bőrbé kötte 40 kr.
+Angol vászonba kötve ára 1 frt 20 kr. Bérmentesen ajánlott átküldéssel 1 frt 35 kr.
+ +XI. évfolyam.
+Tartalmaz a szokott naptári részen kívül posta- és távirdai díjszabást, mértéktáblázatok, bélyegilletéki táblákat, budapesti utmutatót, sorsolási jegyzéket az 1884. évre, bel- és külföldi pénznemeket, valamint jegyzéklapokat az év minden hónapjára, úgy hogy a könyvecské segédeszközül szolgálhat mindenkinek.
+Ára 24 krajózar.
+Licensed for PressMint usage.
+A „Magyarország és a Nagyvilág” című nagy képes lappal együtt:
+Ész nélkül nem adatik.
+ +Pártvezető politikusok, ha szükségét látják a nyilatkozásnak, könnyen találnak arra módot és alkalmat a parlamenti rostrumon kívül is. Az angoloknál azonnal kéznél van valami meeting, a hol néha egy-egy szónok ajkairól több politikát hallani egy óra alatt, mint a parlamentben egy hó alatt.
+No de nálunk se hiányzik a titulus loquendi. Megmutatta azt Tisza Kálmán a mult nyáron is, a mikor nem ült együtt az országgyűlés s attól lehetett tartani, hogy a horvát zavargások oly ingerült hangulatot készítenek elő nálunk is, mely komoly bonyodalmakra vezethet, ha még idejekorán elejét nem sikerül venni egy nagyváradi dikkóval. A mi aztán tulnagyon is sikerült.
+Az újévi köszöntők a miniszterelnöknél és a képviselőház elnökénél is olyan parlamenten kívüli alkalmak a nyilatkozásra, de a melyeknek éppen rendesen előforduló természetüknel fogva a pusztá véletlen, vagy hajánál előrántott alkalmaknál inkább chablonszerű jellegük van.
+Szélcsendes időben, mikor a megszokott norma szerint őrliódik le egyik nap a másik után s a nemzet fölött a földi gondviselés szerepét játszó kormányzatnak nincs más teendője, mint nyugalmasan elintézni a folyó ügyeket: nem is szoktak lenni e gratulációk egyebek, mint pusztá formáságok, melyeknek megtartását az udvariasság megköveteli. Összeverődik egy csoport képviselő a többségből, kiválasztanak maguk közül egy élemedett férfit, hogy mondjon a felköszöntendő celebritásnak lekötelőző bókokat, biztosítsa őt mindnyájuk bizodalmáról és ragaszkodásáról s nyugtassa meg, hogy minden marad a régiben. A mire aztán az illető hasonló tenorban válaszol, gondja levén rá, hogy minél lekötelőzőbb modorban viszonozza a szépen csengő semmit.
+POLITIKAI NAPILAP.
+Ha egy ily gratuláció egyszer véletlenül elmaradna, az ép oly keveset változtatna a dolgok megszokott rendén, mint nem változtat az, hogy elmondatik.
+Másként áll azonban a dolog, ha hiba van a kréta körül. Ilyenkor a dikkózás nem pusztá udvariasságok és jó kívánatok kölcsönös kicserélése. Ily esetekben az üdvözlő beszédnek politikai magva van, kiadatik egy-egy jelszó, megjelöletik valamely irány, föllebbentetik a fátyol a kormány legközelebbi szándokairól s nem egyszer hallunk olyasmit is, a mi egész programmszerűen hangzik.
+Az ily alkalmi beszédek tartalmából vagy tartalmatlanságából tehát mindig biztos lehet következtetni a jövőndő politikai időjárásra. Ha a beszéd nem egyéb csengő-bongó szép szavak halmazánál, nyugodt, csendes idő lesz. De ha van benne valami egyéb is, el kell készülve lennünk, ha nem is mindjárt a földindulásra, de legalább egy kis zivatarra.
+A ki a szabadelvi párt tegnapi köszöntőjét a miniszterelnöknél és az erre kapott választ nem restelte elolvasni s esetleg még visszaemlékezett a korábbi hasonló alkalmakkor mondotakra, — lehetetlen volt észre nem vennie, hogy ez a mostani egészen más nóta, mint voltak az előbbiek. Bizonyos elegikus hang rezeg rajta végig, mely ez ideig nem volt tapasztalható s úgy szárnyhegygyel érintve vannak benne oly eshetőségek, a mikre annak előtte rá gondolni sem látszott szükségesnek.
+Gróf Bánffy Béla, az ezuttali szónok jónak látta köszöntője szövegét a párt elé terjeszteni, ami már egymaga is arra mutat, hogy a gratuláció nem kívánt megmaradni egyszerű gratulációnak, — mert hogy valaki mekkora virtuóz legyen az udvariassági szólamokban, az csak nem lehet értekezleti diszkusszió vagy jóváhagyás tárgya, s pusztán e tekintetben a párt talán legfőlebb az ellen tett volna észrevé-
+Szerkesztési iroda:
Budapesten, nádor-utca 7. sz., 1. emélynél.
hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő.
Bérmamentetlen levelek csak immar kezeltől fogadhatnak el.
Kéziratok vissza nem adhatók.
Kiadóhivatal:
Budapest, nádor-utca 7. szám.
hová az előfizetések és a lap szétköltözésére vonatkozó felszólalások intézendők.
Hirdetések
a kiadóhivatalban vételnek fel.
Franciáország részére pedig egyedül:
RUDOLF MOSSE-nél PÁRIS-ban,
40, Rue Notre-dame des Victoires.
telt, ha a szónok a miniszterelnököket esetleg versben kívánta volna felköszönteni, — hanem kívánt lenni politikai enunciació, mely a kormány részéről megfelelő enunciaciót provokál.
+Aminthogy az is volt.
+A párt köszöntvén föl a maga kebeléből alakult kabinet főnökét, természetes, hogy a felköszöntőben az erős pártszínezet nem hiányozhatott. Csak hogy itt e színezet már belejátszott a korteskedésbe, a mi mégis tán csökkentőleg hat az alkalom szolennitására. Mintha a többi pártok jóhiszeműleg előállottak volna fényes igéretekkel, melyeket a nemzet gyengeségének mérlegelése valósíthatatlanoknak bizonyít! Mintha a többi pártok szemét hunynának a nemzet helyzete előtt s nem éppen azok figyelmzetnek minduntalan a kormányt, vegye fontolóra az ország helyzetét akkor is, midőn tőle áldozatokat követel. Mintha bizony nem éppen a többségben levő párt áldozott volna föl sok elérhető jót, még csak nem is a lehető legjobbnak reményében, hanem minden legkisebb remény nélkül is. Mintha a nemzet nagyobb gazdasági és közigjogi önállása elérhetetlen ábránd volna, nem pedig oly aspiráció, a mire a hazafiasság kötelez; s mintha a többi pártok azt mondanák a nemzetnek: „ne dolgozz, tedd öledbe a kezdetet és várd be, míg mi majd neked jobblétet teremtünk!”
+A mi azonban Bánffy beszédét a hasonló beszédektől jelentékenyen elütővé teszi, az, hogy belemarkol a tényleges helyzetbe s annak konkrét tényezői közül kiemel kettőt, éppen azt, mely ma legélénkebben foglalkoztatja a közvéleményt.
+A reformok hátralevő hosszú sorában fölemlíti a törvényhozás egyik faktorának megújítását, mint a kor követelményét, úgy hogy az ország különböző hatalmi tényezői helyes arányban nyerjenek ott kifejezést, hogy erős támasza-
+ + +Az újabb történelem egyik legrettenetesebb alakjáról, Nana Sahibről, ki 1857-ben majdnem halálos döfést adott az angolok indiai uralmának, felláztatván a sipoikat, az angol szolgálatban álló ind katonákat, azután pedig nyomtalanul eltűnt s állítólag a madhi mellett volna Sudanban, érdekes lesz néhány adatot följegyeznünk, annál inkább, mert Párisban Richepin hasonlómi darabja nagy zajt keltett s ez még inkább ráfordítja a figyelmet az ujkorí történelem e mythikus alakjára.
+1857. június 30-án, az nap, hogy Havelock tábornok vette át az angol seregek fölötti parancsnokságot, az angol előhad, Renaud órnagy parancsnoksága alatt, megindult Hugh Wheeles megsabadítására, a ki hősiesen védelmezte magát Cawnporeban, melyet Nana Sahib ostromolt.
+Június 24-én délután Nana Sahib egy levele, melyet egy fogoly hozott, kapitulációt ajánlott Hugh Wheeles-nek. A föltételek egyszerűek voltak: Mindazok az angol katonák vagy brit magánszemélyek, a kik nem vettek részt Dalhousie lord munkájában és a kik leteszik fegyvereiket, megkiméltetnek és elküldetnek Allahabadba.
+A védelmi tanácsnak határoznia kellett e föltételek fölött; ha az angol tiszték tudták volna az eseményeket, melyek az elmúlt tizen-nyolc nap alatt Cawnporeon kívül lefolytak, bi-
+zonyosan visszautasítják a fölkelők vezérének föltételeit; de nem tudták a lefolyt eseményeket s nem akartak egyebet, mint elhárítani maguktól a fölkelők haragját.
+Ha nem ringatóztak volna abban a hitben, hogy meg lehet engesztelni Nana Sabibot, ha tudták volna, hogy például június 10-én Nana Sahib szemük előtt öletett meg egy szerencsétlen asszonyt, négy gyermekével együtt, 11-én királyi ajándékul elfogadta egy angolnak fejét, a kit a sipoik megöltek, 14-én végre tömegesen lődöztette agyon a szerencsétlennéket, a kik Futteguhrból menekültek: bizonyosan nem bocsátottak volna alkudozásba. Jobb lett volna, ha fegyverrel kezükben halnak meg, mint kiadni magukat életre-halálra egy vérengző vadnak, ki befertőzte magát honfitársaik vérével.
+Cawnpore ostromoltjai már nagy szükségét szenvedtek; élelmi szerekben szűkölködtek, a betegségek pedig rohamosan terjeszték ragályukat, a nők már félőrültek voltak a kétségbeeséstől. A közeledő esős időszak beállta még növelte az aggodalmat.
+Maga Moore is, a legrettentethetlenebb katon, mindent összevetvén, abban a véleményben volt, hogy alkudozásba kell bocsátkozni. Megbízák, hogy kösse meg a kapitulációt és Arimoollahhel együtt Nanához küldötték. Arimoollah, e ravasz mohamedán, angol nyelven akarta kezdeni a tárgyalást, de a szavák rákiáltottak, hogy beszéljen az ő nyelvükön, mindnyájan akarják hallani.
+A szerződést hindu nyelven megszerkeszt-
+tették. Megállapították, hogy a pénz az államé legyen, az ágyukat és a szertárat átadják Nanának, a ki viszont kötelezi magát, hogy valamennyi épségben hagyja és hajóra szállítva Allahabadba viteti őket. Ezt a szerződést Nana Sahib 1857. június 25-én esküvel pecsételte meg.
+Másnap 26-án, egy tisztekből álló bizottság ment ki, hogy megvizsgálja a felajánlott bárkák állapotát. Harmine volt; valamennyi jó állapotban. Másnap kellett megtörténni az utazásnak.
+Reggel 7 órakor szálltak hajóra. Az angol katonák magukkal vitték fegyvereiket és megakított tarisznájukat. Nana serege fegyverbe állva várta az elutazást. Megérkeztek a folyóhoz; semmi gyanus jel sem mutatkozott. Az angolok helyet foglaltak a bárkában, melyek fenékére puskáikat tevék. Néhányan még bele is ugrottak a vízbe, hogy megfürődjenek.
+Egyeszerre Nana-Sahib egy intésére két ágyut vonszoltak elő nagy robajjal, melyeket eddig a bokrok rejtettek. A bárkák fala egyszerre lángot vetett; a hajósok, a kik a bárkákat felgyújtották, beleugrottak a vízbe. Sortűz dörrent el egyszerre mindenfelől, a kelepcebe került angol katonákat halomszámbra lődözték le. A kiket nem a golyó ölt meg, azok a hullámokban lettek halálukat, néhányan kiusztak és kegyelemért esedeztek.
+Két bárka azonban elevezett. Egyet csak-hamar fenébe furtak a golyók. A másikon azonban mintegy száz ember megmenekült. A sipoik mindkét parton kísérték az uszó bárkát
+legyen nemzetünknek, de ne zárkózzék el a kor méltányos követelményei elől.
+A másik, a mit megérintett, az álürügyek és nevek alatt fölkorbácsolt szenvedélyek, melyek itt-ott gyalázatos kifejezést nyertek s isten nevében szenvedéseket okoztak az illetőknek maguknak és polgár-sembertársaiknak.
+Ez a kettő az, a mi az újévi beszédek magának tekinthető s a mire a miniszterelnök válasza a viszhangot mega dta.
+A főrendiház reformját jóformán kitűzte a jövő ülásszak napirendjére. De érezte, s ezt ki is fejezte, hogy a jelen hangulatot nem tartja alkalmasnak a nagyfontosságú kérdés mérlegelésére s noha a törvényjavaslat erre nézve kész s bármely percben benyújtható, szükségesnek véli bevárni, míg a törvényhozás két háza közti jó viszony minden megzavartatástól teljesen megőva lesz.
+Keztyűs kézzel nyul hozzá, kijelenti, hogy a főrendiháznak a magyar állameszme egyik biztosítékának kell maradnia — a mi az eddigi jogok lehető respectálását akarja jelenteni; — de még így is csak reményképen gondolja a javaslatot a törvényhozás elbírálása alá bocsátani.
+Ez jóval kevesebb a teljesen pozitív ígértnél. De ha még nem vehető bizonyosra a biterjesztés, ha még csak a remény stádiumában van: kérdés, ha vajon opportunus volt-e azt illyetén módon bizgatni s alkalmasnak látszik-e ez az eljárás annak a békés, higgadt hangulatnak előkészítésére, mely e javaslat törvényhozási elbírálásának szükségképeni feltétele s nem fogják-e ennek a történtek után ily előzetes hánytorgatását fenyegetődésnek tekinteni, a minek ez esetben egészen más a következése, mint a kívánt jó viszony helyreállítása?
+Ezt lett volna bölcs dolog komoly fontolóra venni, mert ily fontos reformnál, mely alkotmányos szervezetünkbe vag, nem lehet az jó politika, el nem venni minden ürügyet az olyatén magyarázatokra, mintha a reformot ez utal csak a rancune, a megtorlás, a boszankodás érzete hozta volna napirendre.
+Ha az antiszemitizmussal az életben is oly könnyen lehetne elbánni, mint a hogy azal a miniszterelnök válaszában elbánt, — nem volna akkor semmi könnyebb. „Magyarország jó hírnevét megbélyegeztetni engedni nem szabad.” Ennyit mondott. De hisz ezt régen tudja minden ember. De hát az után? Az ország s talán egy
+kicsit a külföld is, épen arra kíváncsi, a mit itt a kormányelnök elhallgatott.
+Van azonban a miniszterelnök beszédének egy misztikus része, melyre ráférne valamelyes magyarázat. Mint valami szomorú sejtelem előrevetett árnyéka, olyan fekete beszédében azok a passzusok, melyek ellenkező, de eredményeikben találkozó áramlatokról szólanak, mely áramlatok talán egy harmadiknak malmára hajtják a vizet, azoknak, „kik Magyarország már rendezett állapotát felforgatni akarják.”
+Micsoda kísértetek lehetnek ezek? honnan jönnek? Nem ártana, ha szemökbé tekinthetnénk. Mert ha csak kőd és pára, mint a legtöbb kísértet: akkor jó lesz erről meggyőződést szerezni, hogy ne ijedjünk meg minden árnyéktól. Ha pedig komoly veszedelmet hordozó szellemek: azt is jó lesz tudni, hogy ne csupán a kormány és többség, hanem minden létező párt, sőt a magyar nép minden gyermeke, maga az egységes nemzet készülhessen szembe szállani velők.
+Tisza Lajos grófsága, mint Bécsből jelentik a P. Ll.-nak, már három hónap óta volt elhatározott dolog. A legfelsőbb elhatározás a királyi szegedi látogatása alkalmával, vagyis 1883. okt. havában keletkezett. Közzétételével csak azért várakoztak, mert tudva volt, hogy a királyi bizottság az év végével lejár s két kitüntetés oly gyorsan egymásután szokatlan lett volna. Ő felsége tehát Szegedről elutazva az ismeretes meleg hangon tartott elismerő levelet bocsátotta ki, a nagyobb kitüntetést pedig föntartotta az év végére. Némi leg feltűnő a kir. kézirat azon tétele, ahol ő felsége a grófi címet Tisza Lajos „egyenese törvényes utódaira” is kiterjeszti: Tisza gróf nőtlén ember s ehez képest nincsenek utódai. E tekintetben kezdetben az a szándék volt meg, hogy leszármazók híján a grófi rang Tisza Lajos fivérének: Tisza Kálmánnak gyermekeire szálljon, miután a miniszterelnök neje egyébként is Dégenfeld grófnő. Tisza miniszterelnök mindazáltal melegen kérte, hogy e föltétel maradjon el s e kívánságnak, mely egyébként egyik minisztertanácsban is megfordult, helyt is adtak.
+A pénzügyi bíróság megalakulása tegnap ment végbe Marinovics, mint legidősebb bíró elnöklete alatt, akinek kezébe Madarassy Pál az elnöki esküt letette. Ezután a bíróság tagjai tették le a hivatalos esküt. Az új orsz. bíróság csak január közepén kezd meg működését, miután helyiségei még nincsenek berendezve. A bíróságnál két tanács fog elnökölni; egyiknek vezetője a bíróság elnöke, a másiké a rangban legidősebb bíró.
+sekkel kíséri az osztrák főurak inváziójáról szóló híreket: „Az ókonzervatívok (a magyarok) aligha fognak azon helyzetben lenni, hogy Tisza örökét átvéhessek. Legjobban ártana azonban prestige-üknek, ha igaz lenne, hogy osztrák gavrillórok, a kik magyar indigenattal birnak, bevétetnek a harci szövetségbe. Idegen intervenció magyar pártok küzdelmében ép oly végzetes lenne a magyar ókonzervatívokra nézve, mint a mily illetlen az osztrák gavrillórok részéről. Ép azért azon jelentés elé, a mely szerint egyes osztrák gavrillórok Budapestre készülnek sietni, hogy szavazatukat a polgári házasság ellen latba vessék, nagy kétkedéssel tekinthetünk. Amit az ókonzervatívok egyedül keresztülvinni nem képesek, azt osztrák gavrillórok se fogják előidézhetni, még ha csakugyan kedvük támadna is e sajátsgos vállalkozásra.”
+A horvát politikai helyzet felől meglehetőse sötét színekkel írt tudósítást hoz a N. Fr. Presse Budapestről. A tudósítás szerint a nemzeti párt nem elég erős arra, hogy az egyesült ellenzék ellen is keresztül birja vinni a budget-indemnítást s ez az oka, hogy a tartományi kormány a törvényjavaslat tárgyalását 1883-ról 1884-re volt kénytelen áttolni. Az elmúlt év utolsó napjainak benyomásai alatt közel állott az az eshetőség, hogy a tartományi gyűlés a budgetet meg nem szavazza s ekkor a bántavozása vagy egy új provizorium vált volna szükségessé. A szélső baloldallal egyenesen az anarchiára törekszik. — A bánt Budapesten levén, kimerítőleg megismertette az ünnepek alatt Tisza miniszterelnököt a helyzet nehézségeivel. A bánt maga a magyar kormány nézeteivel teljes összhangban cselekszik s mindenben ismeri az állásával járó kötelezettségeket. A horvátok alig ringathatják magukat illúziókban. Ha ezelőtt lehetett tartománygyűlés bánt nélkül, jövőre lehet bánt is tartománygyűlés nélkül. Az indemnity javaslat tárgyalása körülbelül a válság tetőpontját fogja képezni. Innét tul kiderül, hogy lehet-e Horvátországot az alkotmányos faktorkkal kormányozni, vagy más eszközökre van szükség.
+Trieszti állapotok. Az osztrák tengeri kikötőben nem jól kezdődött el az új esztendő. Tegnap ugyanis a trieszti német reáliskolai tanuló olasz tanulótársait nemzetiségük miatt nyílt utcán ganyolni kezdték, amiből meglehetősen élénk verekedés származott. Az egyik olasz tanuló kést rántott és súlyosan megsebesített egy német tanuló. A trieszti ifjuság úgy látszik csakugyan tanult az öregektől.
+Nagyszláv cselekedet. Zárából tegnap kelettel jelentik, hogy Castelvecchio közelében ismeretlen tettesek összerongálták amaz emléktáblát, melyet ott az uralkodó látogatásának emlékére 1875-ben emeltek. A táblán ő felsége arcképe is ki volt metszve domborműnek s ez sem kerülte el a rombolást.
+s folyton lövöldöztek rája. Mintegy hat mérföldnyire a bárka fennakadt egy zátonyon. A sipoik a vízbe ugrottak és uszva igyekeztek elérni a hajót; de az angol katonák vitézől visszaverték őket.
+A sipoik erre visszatértek Cawnporeba, ahol Nana Sahib két ezredet állított össze, melyeket a menekültek üldözésére küldött. A kedvező szél messze vitte az éjjelen át a bárkát. Mikor hajnalodott, Savragpoor előtt, Cawnpore-tól harminc mérföldnyire volt már; de a part tele volt sipoikkal s a bárka harmadszor akadt fenn.
+Elszánt tette volt szükség. A folytonos golyózáporban nem maradhattak tétlenek. Valahánszor egyik katonai kiugrott a vízbe, hogy odébb lője a bárkát, mindannyiszor harmincnyen golyó repült feléje.
+Ekkor tízennégy ember, kik kevésbé voltak kimerülve, arra vállalkozott, hogy feláldozza magát. Közük volt Delafosse hadnagy is, a legvitézebb katonák egyike. Moore kapitány súlyosan megsebesülve feküdt a bárkában.
+A tízennégy ember kiusszott a partra s lödözni kezdett az ellenségre. Bizonyosan messze mentek, mert a viszhang mindig gyöngébben hozta lövéseik zaját.
+Nemsokára azonban védekezésre kellett gondolniok. Cawnpore felől egy bárka közeledett sipoikkal. Este kedvező áramlat kapta meg a hajót vitte ismét lefelé. Ez volt a sors utolsó kedvezése. Három század katonai később körülfogta a bárkát, melyen már csak sebesültek és
+Osztrák főurak a magyar főrendiházban. A bécsi Fremdenblatt következő alapos megjegyzé-
+asszonyok voltak, rövid küzdelem után meg kellett magukat adniok a menekülőknek. Az elfogottakat a partra vitték, ahol talyigáakra rakva Cawnporeba vitték őket.
+A tízennégy katonai pedig, aki vakmerően partra szállt, oktalanul megtámadta és üldözni kezdé a nagyszámu ellenséget. Nemsokára azonban észrevették, hogy el vannak vágva a folyótól s felvén a körülkerítéstől, visszavonultak. Párhuzamosan haladtak a Gangessel, melyet lejjebb, mintegy ezer lépésnyire, el is értek. Már nem kelhetnek át. A parton nagyszámu sipoik várták őket.
+Minden remény elveszettnek látszott. A nagyszámu ellenség körbe fogta őket. Eközben megpillantottak egy kis épületet, mely a parttól nem messze állott. Sortűzet adtak. Egy pillanatra megígatta a sortűz az ellenséget s ők az épületbe menekültek. Egyet közülük lelőttek; egy másikat sebesülten vonzottak be a házba. Innen azután lelőttek minden hindut, a ki mutatkozni mert.
+A hinduk elbújtak a körüllevő erdőben és onnan lödözték az épüetre. A füst nemsokára kiállhatatlan lett. Az angolok, a kik már fulladoztak a nagy füstben, leveték felig ruháikat s futni kezdtek a folyó felé. Heten odaértek. A többi hat, a ki nem tudott uszni, az ellenségre veté magát és a golyók zaporában elhullott.
+A kik a Gangesse veték magukat, uszással igyekeztek menekülni. Kettőt azonnal lesújtottak az utánuk küldött golyók; egyik nagyon közel uszott a parthoz; ezt szigonyval verték
+agyon a sipoik. A többi négy, közöttük Delafosse hadnagy, többé-kevésbé megsebesülve, mintegy hat mérföldnyi uszás után egy az angolokkal barátságban élő rajah területén szerencsésen partra szállt. Elvezették őket a raiswarrai rajahhoz, a ki július 28-ig tartotta őket védelme alatt, mikor aztán egy angol csapathoz csatlakoztak.
+Száznyolevan asszony esett Nana Sahib kezébe, a ki egy kerti lakba záratta őket. E kerti lak, melynek homlokzatán három kapu nyílt s pilaszterekkel, verandával volt ellátva, Cawnpore közepén állott, közel ahhoz a hidhoz, honnan a birkákat szókták a folyóba bocsátani.
+Itt elég gondosan bántak a foglyokkal, élelmet osztottak ki közöttük, és a husz nap alatt, hogy fogva voltak, nem sértegették s bántották őket.
+Havelock július 7-én indult el seregével Allahabadból. 15-én Pandoo-Nuddeche ért, ahol találkozni remélt Nana-Sahib csapataival. A találkozás megtörtént és a győzelem az angolok kezében maradt.
+17-én az angol katonák egy félőrült embert találtak. Ez Shepherd városi irnok volt, az egyetlen európai ember, a ki Cawnporeban maradt. Áruhába öltözve bujkált a nagy városban Nana Sahib elől, és nagy szerencséje volt, hogy nem láttatta magát, különben ő is társainak sorára jutott volna.
+Az újév Németországban az egyházi-politikai ügyekben való békülékenység egy nevezetes tényével kezdődik: a kulmi, ermelendi és hildesheimi egyházmegyékre nézve megszüntették az állami pótlékok elvonására vonatkozó törvényes rendelkezést, mely még a kulturharc kezdetén mind a tizenkét porosz püspökségre kiterjesztetett. Azt a jogot, hogy az állami segélyt egyes egyházmegyéknek ismét megadhassa, a kormány az 1880-iki juliusi törvényben adatta magának; eddig azonban csak oly esetekben élt e jogával, mikor az egyházmegyék új, az állam által elismert főpásztorokat kaptak.
+Strassburgi jelentések szerint Elssass-Lotharingia helytartója, Manteuffel tbnok, állapota aggodalmakra szolgáltat okot. Berlini lapok azt is tudni vélik, hogy a tábornokot nem sokára fiatalabb erő fogja felváltani. A Kreuzzzeitung az Elssass-Lotharingiában folytatott politikáról cikkezve, megtámadja a Manteuffel által követett engesztelékenység és a nemességgel szemben tanúsított előzékenységi politikát, s a mellett kardoskodik, hogy a hivatalnoki sereg nagyobbítassék s inkább a közép és alsó osztályokra támaszkodják a hatalom:
+„A lakosság többsége — ugymond az idézett lap — magában véve kevésbé ellenszenves, mint a nemesség. Jó közigazgatást s lehető kevés adót kívánnak, gazdasági politikát, mely védi az ipart és munkát. Az elsassi józan és praktikus ember. Ha látja, hogy a nemesség által mitsem lehet elérni, ez elfogja veszíteni befolyását, a mely azokra fog átmenni, akikhez éppen fordulnia kell, ha valamit el akar érni t. i. a hivatalnokokra, akik Elssassban természetes hordozói a német gondolkodásnak és kultúrának. A hivatalnoki kar emelése minden tekintetben és tekintélyének fokozása a leghatalmasabb eszköz arra, hogy a nemesség befolyása megtöbbség. Föltehető, hogy az állam-elővigyázat döntő helyen szemügyre vette az engesztelékenység politikai meghasonlásának eshetőségét s meg fogja tenni a kellő intézkedéseket, hogy az ország számára nyugodt fejlődés föltételeit biztosítsa.”
+Az algériai telepítések céljaira a francia kormány ötven millió frankot kért a kamarától. A terv az volt, hogy a benschülött mohamedánok nagy tömegekben kisajátítassanak s helyükbe franciák telepíttessenek. A kamra azonban 38 szónyi többséggel elvetette a javaslatot. A Temps örömmel üdvözl a kamra határozatát s megjegyzi, hogy ez a terv az algéri kormányzat évek során át elkövetett tévedéseinek volt egyik következménye s azért a kamra szavazata nem is a miniszteriumot, csak az algéri adminisztrációt érinti.
+által reá rótt kötelezettséget s megjelenik az al-sóházban.
+A nyilatkozat erre vonatkozó része így hangzik:
+Választóim megvetették azon rágalmakat, melyeket ellenem szórtak. Ismerem ellenségeimet s csak azt mondom, hogy nem méltó egy nagy testülethez, hogy az erőszak fegyveréhez nyul egy magánosan álló ember ellen. Ellenem van Manning biborok; ellenem vannak a jezsuiták; ellenem vannak az állam-egyház katonái: de velem van a nép szíve. Northcote azt mondá, hogy két rendőr elég lesz, míg a regénynek e fejezete is véget ért. De én úgy látom, hogy Northcote ur nem tudja, hány fejezete van e történetnek és én 1884. február 5-én egyedül, fegyvertelenül, a választóim által adott jog alapján meg fogok ismét jelenni a ház asztalánál, kijelentve, hogy kész vagyok mindenben engedelmeskedni a törvénynek, de követelve azt is, hogy a törvény minden tekintetben végrehajtassék.
+A spanyol választófelirati bizottság ülésén tegnap hosszabb vita folyt. Sagasta kijelenté, hogy ő az általános szavazati jogot és az alkotmány reformját nem fogadja el. Ennek következtében mindennemű kiegyezési kísérlet meghiussult. Posada kiemelte, hogy a kormány megtette mindazon engedményeket, melyek politikai programjával összeegyeztethetőek voltak, így tehát a felelősséget a szakadásért elhárítja magáról.
+Szófiában mult csütörtökön reggel kormányválság támadt, mely az nap este már el volt intézve. Miért, — miért nem — az egész kabinet beadta lemondását; de a fejedelem személyes intervenciója folytán valamennyi miniszter még az nap visszavonta lemondását. Csak sejteni lehet, hogy a válság az új sajtótörvény publikálásával függött össze. E sajtótörvény értelmében mindazok a külföldi lapok és könyvek, melyek a törvénybe nem ütköznek, szabadon bevihetők Bulgáriába.
+Az orangisták (protestánsok) Írország északi részében azzal az eszmével foglalkoznak, hogy minden kerületben fegyveres önkéntes testületet szerveznek a nacionalisták propagandája ellen. Amit hatékonyabb eszköznek hisznek a meetingeknél. Az önkéntesek Snider-puskát kapnának lőszerrrel s piros karkötőt jelvényül. Nagy kérdés azonban, hogy a kormány a hazafias cél dacára jóvähagyja-e a tervet.
+A Temps ama feltűnést keltő nyilatkozata, melyben azzal fenyegeti Khinát, hogy Franciaország zálogot vesz tőle, ha Khina folytatja az ellenségeskedést, egész terjedelmében így hangzik:
+Tonking küszöbén fekszik Hainan sziget. A szárazföldtől tengerszoros választja el, a mely 20 kilométer széles. Területe 36,000 négyszög km. és körülbelül 2.300.000 lakosa van. A benschülöttek vadak és keveset közlekednek a khinaiakkal, akik eddig nem hatoltak be az erdőbe és hegyek közé. Hainan állítólag gazdag ércekben és terményekben. A partja azonban nem egészséges. A Khinával szemben fekvő Hoieon kikötő a külföldiek előtt megnyitottá közé tartozik; 1880-ban 13.000,000 frank értékű forgalma volt. A sziget többi kikötői ismeretlenek. Formosa a szigetet Fokien tengerszoros választja el Khinától; területe 38,000 négyszög km., lakosainak száma 3 millió, a kiknek egyrésze nem hódolt meg és örökös harcban áll a khinaiakkal. A sziget nagyon gazdag; az ott lakó khinaiak a legelőhaladottabbak honfitársaik közt. Kiviteli kereskedésük jelentékeny. Végre a Yank-Tse-Kiang torkolata előtt fekszenek a sziklás Susan szigetek, a melyeket az angolok 1841-ben az opiumháború idejében megszállottak és a Nanking elleni operációjuk alapjául használtak. E szigetek lakosságának száma egy millió. A nagy Susan sziget fővárosa Tinghai. Iparos város, jelentékeny kiviteli kereskedéssel. Hainan, Formosa és Susan az a három sziget, a melyeket valamely európai hatalom zálogul vehet a khinaiak ellenségeskedése esetében, a nélkül, hogy a khinai part ellen háborút viseljen és kárt tegyen a nemzetközi kereskedésnek. A vámot ezeken a szigetekeken könnyen be lehet szedni és biztosítani vele a hadi kárpótlást.
+lye s a legújabb merénylet következményei felől. Ez adatok szerint Sudejkin a nihilisták legtevékenyebb s legbátrabb ellenfele volt. Az a lakás, ahol meggyilkolták, saját legitikusabb lakása volt, a hol a kémek jelentéseit fogadta. Sudejkin kettős pánccélinget viselt, s mindig három töltött revolver volt nála. Mindig festette magát a számtalanszor átlötözött.
+A gyilkosságot csak egy beavatott egyén vihetette véghez, aki a jelet ismerte, melylyel a lakásba behatolni lehetett. A gyilkolás betörő vassal történt, melyet revolverlövés követett. A vele volt segédítiszetet ugyanazon betörő vassal súlyosan megsebesítették, úgy hogy a szerencsétlen rögtön eszméletét vesztette.
+Az állítólagos gyilkos, Jablonsky, kinek azonnossága azonban mindaddig nincs megállapítva, nihilistafőnök volt. Figyelemreméltó, hogy Jablonsky feladására 27 elfogatás történt. Jablonskyt több mint 400 rendőr és kém keresi. Sudejkin a lakásba esti 8 órákor lépett. Az utcán várakozó kémcsapat oda éjfélkor ment. Azt is mondják, hogy Sudejkintől előbb vallomásokat csikartak ki, mert a gyilkosságot az orvosok nézete szerint csak éjfélkor követték el. Sudejkin irományait elrabolták s a lakásból minden kompromittáló iratot eltávolítottak. Sudejkin egy nagy terrorista ügy nyomára jött, miért is a terroristák siettették meggyilkolását.
+Az udvari és hivatalnoki körök meg vannak rémülve. A gacsinai őrséget megőszörzötték. Cserevin azt a tervet, hogy a cári család Gacsinából titokban Peterhofba költözzék, fölöslegesnek jelenté ki, mivel kezeskedik a biztonságért Gacsinában. Cserevin, körülvéve a legbiztosabb személyektől, az őrzést személyesen vezeti. A cárhoz érkező minden jelentés előbb Cserevin kezén megy át.
+Péterváron több kihallgatást eszközöltek, de mindaddig kevés sikerrel. A vizsgálatot egészen titokban ezetik. A nagyhercegek, különösen Vladimir nagy herceg s az összes miniszterek szakadatlanul értesítettnek az eseményekről.
+Sudejkin kísérője már meghalt s dec. 31-én temették el. A vizsgálat alkalmával vérynomokat fődözték fel, a védelem közben megtámadott és megsebesült gyilkos vérynomait.
+A terroristák csalódtak abban a reményükben, hogy gyilkosságok által a Sudejkin-féle felfődözések Ariadne-fonalát megsemmisítik, mert az államrendőrség teljesen informálva van. Az elfogatások folytattatnak s az udvari körök nyugodtabbak. Hírszerűen katonai körökben arról beszélnek, hogy diktaturát fognak felállítani.
+ +— A budai szinkör fenmaradása a kérdésében szombat n. mondja ki döntő véleményét a színházvizsgáló bizottság. Egy albizottság, mely a tűzoltó főparancsnokból, a mérnöki hivatal egyik szakosztályvezetőjéből és a kerületi előljáróból állt, már kúnn járt a helyszínén s azon esetre, ha a szinkör fenntartása határozatnák el, több rendbeli propozíciót készített. Ebből azt lehet következtetni, hogy az építész urak talán megkegyelmeznek a budai arénának. Az albizottság ugyanis azt mondja, hogy átalakítások nem kellnek, csak szigorúan meg kell hagyni az igazgatónak, hogy a szinkörben álló jegyet egyáltalán nem szabad kiadni, különösen a földszinten nem, hol az álló publikum az ülő közönség menekülésének útjában volna. Ezenkívül a szinpad baloldalán levő folyosót meg kell tisztítani az ott felhalmozott anyagoktól, diszletektől. A legnagyobb súlyt azonban arra fektetik, hogy az előadásokat nem késő este, hanem már hat órákor kellene kezdeni nappali világossággal. A gáz meggyújtása ilyenformán csak az előadás vége felé volna szükséges, ami nagyon csökkent a tűzveszélyt. Hanem a volt bérlő szinigazgató Krecsányi a szinkör ablakait olajos festékek annyira bemázoltatta, hogy ily állapotban nemcsak az esti előadásokat, de még a nappali próbákat se lehet a szinkörben gázvilágítás nélkül tartani.
+Gambetta halálának évfordulóját azzal ülték meg hétfőn egykori barátai s az Union républicaine tagjai, hogy kimentek a ville d'avray-i házba, hol a nagy francia hazafi elhunyt s az itt felállított ravatal előtt, mely koszorukkal s egy trikolorral volt díszítve, Bert Pál beszédet tartott, melynek végén a zászlóra mutatva azt az óhaját fejezte ki, hogy legyen ez mielőbb győzelemre kibontva. A kabinet tagjai közül csak Waldeck-Rousseau jelent meg. Összesen vagy százan voltak az ünneplők. Felütné kellett a Freycinet fehér rózsákból álló szép koszoruja. A gambettista lapok mind vezércikkeket szentelnek Gambetta emlékének.
+Említettük, hogy Mancini olasz külügyminiszter a német trónörökös római látogatása alkalmából körlevelet intézett Olaszország külföldi képviselőihez. Míg egyik verzió szerint a körjegyzék csak utasításokat tartalmaz arra nézve, mily magatartást kövessenek a diplomáciai képviselők ez esemény megbeszélése esetén; a Pol. Corr. egész analzist közli a diplomáciai okiratnak. E szerint a körlevél előbb felsorolja a látogatás indokait, aztán kiterjeszkedik a fogadtatás részleteire, a barátságos nyilatkozatokra, melyek a két udvar részéről a látogatást megelőzték s végül kiemeli ez esemény jelentőségét Német- és Olaszország jelen és jövőbeli viszonyaira.
+A vatikáni félhivatalos szerint Jacobini biborok is intézett jegyzéket a nunciusokhoz; ennek a tartalmáról azonban még mi sem szivárgott ki.
+Bradlaugh, az ismert eskütagadó angol képviselő, megint beszédet magáról; nyílt levelet tett közzé, melyben ellenfeleit derekasan összeszédja s kijelenti, hogy a parlament összejövetele alkalmával teljesíteni fogja a mandátum
+ +(Ujabb részletek.)
+Ma már áldozatokról beszélhetünk, mert Pétervárról jövő sürgöny szerint a Sudejkint kísérő titkos rendőrhivatalnok is meghalt, a rajta ejtett súlyos sebek következtében.
+Ugyanezen pétervári sürgöny több érdekes részletet közöl a meggyilkolt rendőrfőnök szemé-
+— A zugligeti kocsiut, mely a Fácánig tavaly megnyílt, szükségessé tette, hogy a Fácán közelében bérkocsiállomás létesüljön. Kerestek hát neki helyet és a ker. előljáró, Thaisz főkapitány s mások jelenlétében találtak is kettőt. Egyik a Kluzeman-féle teleknél, a másik Hagenmacher Henrik telkeinél az Urányi telek és az árok között van. Az albizottság ez utóbbit fogadta el, mert Hagenmacher hajlandónak nyilatkozott az ezer négyszögöl területet 3 frtjával engedni át a városnak s kijelenté ezuttal, hogy a háromezer forint vételárat a várostól nem veszi föl, hanem a hajléktalanok menhelye javára adományozza. A kijelentést a bizottság éjenzés közt iktatta jegyzőkönyvbe.
+* (A nemzeti színházban) az új év Szigligeti vidám Mamája nyitotta meg, a legszellemebb modern francia vigjátékíró, Pailleron Szikrájával, miután tegnap az operának volt szerencsés bemutatója a kedves Eabagyróssal. A Mama, bármily hosszú idő után látjuk is viszont, soha sem öregszik, mindig ifju kedvre serkenti a közönséget. Az előadás jól perdült. Szatmárné hagyományos híru mamája két bájos leányával, Molnárné-val (Cili) s Palotay Piroskával (Eszti) hódított, a kikért a nézőket is magukkal ragadó tüzzel küzdöttek Náday (Ákos) és Mihályfi (Béla.) Vizvári jeles komornyikja és Ujházi peckes Szegfűi fiskálisa fejezték be a sort, melynek minden felvonás után ismételten meg kellett jelenni a közönség tapsainak fogadásáért. A Szikrában, melyet nem rég láttunk utoljára: Helvey Laura, Csillag Teréz és Benedek mulattattak.
+* (József főherceg arcképének leleplezése.) A nemzeti zenede fővédnöke József főherceg arcképének leleplezési ünnepélyét f. hó 6-án vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg a zenede helyiségében. Az ünnedélyes leleplezés első pontját egy karének fogja képezni, melynek szövegét dr. Várady Antal, zenéjét pedig Puks Ferenc tanár írta. Ezt követi az elnöki ünnepi beszéd, melyet Zichy Géza gróf fog tartani, azután az arckép leleplezése és végre Erkel Ferenc, „Hymnus”-ának eléneklése. A főherceg, ki az ünnepélyen személyesen nem jelenhet meg, adlátusa: Graef Ede lovassági tábornok fogja képviselni. — Ez alkalomból este 1/9 7 órakor a fővárosi Vigadó kis termében disz-hangverseny lesz, melyre az arisztokracia számos tagján kívül meghívtak az összes miniszterek, a főváros hatósága és a zeneintézetek. A hangverseny, melyen a zenede legkiválóbb növendékei működnek közre, föltötte érdekesnek igérkezik. A változatos műsort Liszt Ferenc, Volkmann Robert Grieg, Mozart, Spohr, Wieu temps, Erkel Ferenc és Huber Károly szerzeményeiből válogatták össze.
+* (A Volkmann-siremlék) bizottsága f. hó 4-én d. u. 5 órakor a főkapitányság hivatalos helyiségében ülést tart.
+* (A bécsi „Singverein” nem jön Budapestre.) Említettük, hogy a bécsi „Singverein” egész testülete a nagyhét folyamán lerándul Budapestre, hogy itt Berlioz requiemjét előadja. E nagyszabású hangverseny tervét a kezdeményező kénytelenek voltak elejteni, mert a vele járó költségek oly nagyok, hogy a vállalat a budapesti közönség érdeklődése mellett is okvetetlen deficittal végződnek.
+* (A kolozsvári nemzeti színházban) Petőfi születésének évfordulója alkalmából diszelőadást rendeztek. Színe került Egerváry Ödönnek „Petőfi élete és halála” című darabja, mely azonban csufosan megbukott. A kolozsvári lapok megbotránkozással szólnak a műről, mely az egyik odavaló lap szerint durva kegyetlenség a nagy költővel és szabadságharcunk nagy eseményeivel szemben. A M. P. szerint a darab Petőfit valóságos Hazafi Verai Jánosként mutatja be, és operette-komikummá súlyesztette a költő-óriás legszébb, legszárnyalóbb költeményeit.
+lyével. Suzette szeretője, Saturnin parasztlegény fedezi a misztifikációt kedvese előtt s viszont ők is jól megtromfolják az igazi marquist: ő női ruhába öltözötten ébred fel Suzette atyjának kunyhójában. Jönnek azon ezred katonái, a melyhez tartozik s Suzette csak jó borsos ár fejében menti ki őt szorult helyzetéből. E tréfás szöveg s a könnyed, behizelgő zene egyaránt megnyerték a közönség tetszését, legkivált pedig a kuplet-k, melyek egész sorát a francia aktualitásoknak felölelik.
+ +Bécs, jan. 2. (A P. H. tudósítójának távirata.) Tisza Kálmán min.-elnököt holnap ide várják a szombatig marad itt. A min.-elnök útjának nagy fontosságát tulajdonítanák.
+Bécs, jan. 2. (A P. H. eredeti távirata.) Rudolf trónörökös ma délelőtt a bécsi helyőrség összes törzstisztjeit kihallgatáson fogadta.
+Bécs, jan. 2. (A P. H. eredeti távirata.) Gerasanin, imént kinevezett szerb követ, ma ide érkezett.
+Berlin, jan. 2. (A P. H. tudósítójának távirata.) A Germania híre szerint Ferenc József Florencben vagy Nápolyban szándékozik az olasz királyt meglátogatni.
+Róma, jan. 1. A Stefani-ügyönkség jelentése szerint Mancini külügyminiszter és a francia nagykövet között dec. hó 29. és 30-án kicserélt jegyzékek nyomán, Olaszország és Franciaország közt a tunisí bíraskodás kérdésében egyezség jött létre.
+Róma, jan. 2. Az olasz udvar és a többi európai udvarok között tegnap üdvözlő táviratok válttak. Az angol, német és osztrák-magyar udvarok táviratai igen szivélyesek.
+Róma, jan. 2. Mancini külügyminiszter a kamara elé haladéktalanul törvényjavaslatot fog terjeszteni az olasz konzuláris bíraskodásnak Tunisban való megszüntetése tárgyában.
+London, jan. 2. A hivatalos lap királyi rendeletet közöl, mely az angol konzuláris bíraskodást Tunisban mátló kezdvé megszünteti.
+Madrid, jan. 1. Bilbao-ból jelentik, hogy Madridból oda érkezett parancs következtében a mult éjjelt több tiszta a laktanyában töltötte. A kormánypárti közlönyök e ténynek semmi jelentőséget sem tulajdonítanak.
+Pétervár, jan. 1. A cár ma Gacsinában Apert tábornok francia nagykövetet fogadta, ki megbízó levelét nyújtotta át.
+Szofia, jan. 2. (A P. H. eredeti távirata.) Az a hír, hogy a szultán kitüntetően fogadta a bolgár érseket s őt az Osmanje-rend első osztályával diszítette föl, egész Bulgáriában igen kedvező hatást tett. A nemzetgyűlés azt a kérést intézte a fejedelemhez, hogy fejezze ki a szultánnak a bolgár nemzet köszönetét. A fejedelem sietett ezt a szultán tudomására hozni.
+* (Halévy „Il Guitarreo”) című régi operáját fogják előadni a braunschweigi udvari színházban. Szövegét Scribe írta, és a szöveg szolgált a „Koldusdiák” című operette szövegének alapul.
+* (A párisi Operaszínházban) erősen folynak a próbák Gounod „Sapho”-jából; ezt fogja követni Salvayre „Egmont”-ja és Massenet „Cid”-je, később Saint-Saëns új dalmüve: „Arthur király”, melynek szövegét Louis Gallet írta, Dennery „Montalto”-ja nyomán. Litolfnak „A templáriusok” című operája is szóba került.
+* (Wagner „Lohengrin”-je) karácsony napján került először színe Parmában, még pedig óriási sikerrel. Az előadás minden tekintetben kitűnő volt. Elza szerepét Brethol Berta k. a. énekelte, a ki tavaly minálunk is vendégszerepelt.
+* (La dormeuse éveillée”) „A földbredt alvó” a címe Audran új vig operájának, mely mult szombaton a párisi „Bouffes” színházban először színe került. A szöveg, — Chivot és Duru műve — hasonlít az „Ezeregyéj” ama regéjéhez, melyben Harun-al-Rasid kalifa elaltatja a jó Abu-Hasszánt, aztán mint szultánt ébreszti fel a saját fényes palotájában. A párisi ujdonságban Suzette, egy fiatal parasztleány, ki minden áron férfi szeretne lenni, marquisnak ébred fel a fiatal Follebranche marquis palotájában, a ki mulatságból elaltatta a lányt álomital segé-
+Athen, jan. 2. A kamara mai ülésében a miniszterelnök, Sotiropulos szemrehányásaival szemben hangsúlyozta, hogy az ország pénzügyi helyzete soha sem volt jobb a mostaninál. A miniszterelnök megjegyezte továbbá, hogy ha a kényszerárfolyam megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése céljából kért kölcsön megszüntetése
+Minisztertanács. Ma este több órai minisztertanács tartatott.
+Országos kiállítás. Albrecht főherceg — a mint értesülünk — az orsz. kiállítási bizottság elnöksége kérelmének eleget téve, elrendelte, hogy magyarországi uradalmai az 1885-diki budapesti orsz. kiállításhoz a legmúltóbban részt vegyenek. Értesülésünk szerint Versec város a kiállítási céljaira 2000 forintot szavazott meg, mely összeg arra fog fordíttatni, hogy szegény sorsu iparosoknál megrendelések tétesenek és ilyképen ezeknek is mód nyujtassék a kiállításhoz leendő részvételre. Versec város határozata követésre méltó példa gyanánt szolgálhatna.
+ +Az esztergomi „Zeneikör” — mint levelezőnk írja — igen sikerült és kedélyes mulatságot rendezett Szylveszter estjén. A program 8 órakor vette kezdetét. Volt orchesterális zene, zongora, ének, melyben a következő hölgyek vettek részt: Prokopp Józefa, Takács Olga, Berényi Gyuláné, Kuzmics Etel, Palásthy nővérek, Zinnern kapitányné. A műsor legsikerültebb része „Bochevini V-ettje volt, melyben Prokopp Josefa k. a. működött közre, s Berényi Gyuláné szóló éneke. Ezt követte dr. Kőrösy László felolvasása, melynek végeztével tombola volt. Kellemes folytatása volt az estélynek a tánc, melyben a következő hölgyek vettek részt: Kádár Lujza, Szvoboda Irma, Rónay Gizella, Kuzmics Gizella, Szecskay Sárika, Taffner Mariska, Takács Olga, Ujlaki Erzsike, Palásthy nővérek, Wallfisch Klemi, Szecskay Kornélné, Meszena Kálmáné, Joanovics Béláné, Klinda Rezsőné, Rácz Pálné és Csebullné (Dorogról), Zinnern és Vidmann kapitánynék, Berényi Gyuláné, Rónay Gyuláné, Palkovics Károlyné, Szvoboda Románé, Bleszl Ferencné, Sternfeld Rezsőné stb. A négyeseket 30 pár táncolta. A kitűnően sikerült mulatság méltó befejezése volt az ő-s méltó megújítása az újévnek. A diszes kis társaság hajnalban oszlott szét.
+A farsang megnyitója. A magyar tisztviselők országos egyesülete az egyesületi övezgy- és árva-segélyalap javára 1884. évi január hó 5-én a fővárosi Vigadó melléktermeiben zártkörű táncestélyt tart. A rendező bizottság következőképpen alakult meg: Dr. Gerenday György elnök. Stesser József alelnök. Klinkárt Bódog pénztárnok. Jankovich István titkár. A táncestély 9 órakor kezdődik.
+Az ungvari ifjúság az ungvari közkörház javára január 12-én a „Korona” vendéglő nagy termében Bernáth Dezsőné és Schramm Hugóné urnok védnöksége alatt zártkörű táncvigalmat tart. Rendező bizottság: Petri József elnök, dr. Demkó Ágoston pénztárnok, Illiczky Mihály jegyző, Kaminszky Mihály ellenőr, Bánky Gyula, Doleschall Géza, Gelsei Gutmann Aladár, Várnay Ödön, Kemény Bertalan, Kozakievics Károly, Miskolczy László, dr. Oesterreicher Samu, Plathy István, Törzs István, Zubay Béla.
+meglátogatja a Rivierát s valószínűleg Bordigherában hosszabb ideig fog tartózkodni.
+— (Az új adótörvény) a pénzügyminiszterium, hogy az adózó közönség által olcsón megszerezhető legyen, külön lenyomatban kiadta. E példányok minden kir adóhivatalnál 10 krért megkaphatók.
+— (Könyvmozgatók.) Egy könyvmozgató lap a következőket írja: „A prostitúció ellen köztudomás szerint a rendőrség évek óta a legnagyobb erőlylyel küzd; megtisztította a kávéházakat, tánctermeiket s lelkiismeretessége annyira megy, hogy kóbor hölgyek a váci-utcán, a hatvani-utcán, sugárun soha se mernek mutatkozni. Mindez Thaisz Elek főkapitány ur elvéthetlen érdeme, miért neki a közönség hálával adózik. Feltűnést fog kelteni, hogy a fővárosi székaturája a rendőrség irányában mégis annyira megy, hogy a tanács legutóbbi üléséből kemény átiratban hívta föl figyelmét arra, hogy a sugárun sétálgató 12—13 éves leánykákat az esti lég elvezetéstől tiltsa el, mintha ily serdületlen gyermekekről tisztátalan szándékot csak feltételezni is lehetne.” Ugy látszik, a derék könyvmozgató gyulolódik.
+— (Jókai rutén nyelven.) A lemergi „Gyilo” c. rutén lap szépirodalmi melléklete közli Jókai Mór regényét, az „Arany embert.”
+— (Egy műegyetemi tanár halála.) A műegyetemnek gyásza van: egyik legrégebb tanára, Engerth Vilmos tegnap délelőtt hosszu szenvedés után elhunyt. Az új műegyetemről ma leng először gyászlobogó, tudatva az intézet veszteségét. Engert 35 éven át volt tanára a politechnikumon a technikai és ornamentális rajznak s az élők közül Sztoczek az egyetlen, ki 1849. óta, a midőn a József-műegyetemet megnyitották, ez intézetnek tanára volt. Engerth neve külföldön is imeretes volt s az egyetemi polgárok mindig a legnagyobb tisztelettel övezték körül az agg tanárt. Halláról a műegyetem rektora és tanácsa külön gyászjelentést adtak ki. A család gyászjelentése a következőleg hangzik: Engerth Vilmosné szül. Zankó Constantia és örökbefogadott leánya Engerth Paula az egész rokonság nevében, melyen szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen férjének, atyjának és szeretett rokonuknak Engerth Vilmosnak, a királyi József-műegyetemmel a műszaki és diszitményi rajz r. ny. tanárának, életem 66-ik, boldog házasságának 30-ik és állami szolgáltatásának 35-ik évében, üdült hurutus tüdőlobban, 1884. évi január hó 1-én délelőtt, történt elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei január hó 3-án délután 3 órakor, lakhelyén (IV. ker. Magyar-u., 42. sz. a.) fognak a róm. kath. szertartás szerint beszenteltetni és a kerepesi-uti sírkertbe örök nyugalomra helyezetni. Az engesztelő gyászsmise az egyetemi templomban f. hó 4-én pénteken d. e. 10 órakor fog megtartatni. Budapest, 1884. jan. 1-én. Örök béke kísérje hamvait.
+rót, Marceglia Antal budapesti kir. táblai bíró, dr. Plósz Sándor egyetemi tanárt, Puky Gyula kir. táblai pótbíró, dr. Suhay Imre kir. kuriai bíró, dr. Székely Ferenc kir. főügyész helyett, Tomcsányi Mór, Vaszilievits Vazul kir. táblai bírákat, dr. Wlassics Gyula igazságügyminisztériumhoz osztott budapesti kir. alügyészt; dr. Wekerle Sándor pénzügyminisztériumi osztálytanácsost, és Zubriczky József budapesti kir. táblai bírót. Együttal felhatalmazta az igazságügyminiszter dr. Suhay Imre és Halmossy Endre kuriai bírákat arra, hogy az ügyvédi vizsga szóbeli részénél szükség esetén az elnöki tisztelet gyakorolhassák. Manojlovics Emil kir. kuriai bíró, ki több éven keresztül működött mint másodelnök, fölmentetni kéri magát ezen tisztt alól és az igazságügyminiszter érdemteljes fáradozásaért elismerését és köszönetét fejezte ki.
+— (Véregző aggastyán.) Szilveszter estjén a prágai Bubencs külváros egyik házában egy 75 éves ács kegyetlen módon meggyilkolta nyolcvan éves feleségét, akivel már negyven év óta él házasságban. A tettes, Novák József, este 5 óra felé hazajött és marhahust kért a feleségétől, ki 38 éves leányának betegága mellett ült. Az öreg asszony nem teljesítette férje kívánságát, mert a házban nem volt főtt marhahus. Emiatt a két öreg civakodni kezdett. Az ács dühbe jött, az almáriom alól kirántotta a baltáját és több súlyos csapást mért felesége fejére, úgy hogy az iszonyu sikoltással, vértől elborítva, összerogyott. Az aggastyán vad dühvel ütötte tovább a szerencsétlen asszonyt. A beteg leány megrémülve, összeszedte minden erejét, kiugrott az ágyból és a baltát ki akarta ragadni apja kezéből. Kétségbeesett dulakodás támadt a beteg nő és az agg embertelen apa közt; végül a leány kirántotta a baltát apja kezéből, de azután kimerülten lerogyott, úgy, hogy testével eltakarta a baltát. Az aggastyán azonban még nem csillapodott le; elővett egy borotvát, ismét megrohanta a feleségét és annak nyakán hosszú, mély vágást ejtett. A leány újból feltámaszkodott, rávetette magát a dühöngő apára, kirántotta kezéből a borotvát és a kuczkóba dobta. A gyilkos megint felkapta a borotvát és elvágta a saját nyakát, úgy hogy vére patakezni kezdett. A leány segélykiáltásai folytán bejötték a szomszédok, a kik azután a két agg véres testét a kórházba szállították. Sem az ács, sem a felesége felgyógyulásához nincs remény.
+— (Egy hamisító banda elfogattása.) Lembergből írják: A helybeli rendőrségnek sikerült annak a roppant tevékeny hamisító bandának tagjait, mely az egész kontinensre kiterjesztette működését, elfogni. A messze szétagazó társaság kiválóan osztrák-magyar bankjegyek hamisításával foglalkozott és nem orosz papírrubelekével, mint eleinte hitték. A lemergi rendőrséghez Londonból feljelentés érkezett, hogy több hamisításra való kliché, melyek egy londoni litografusnál rendeltették meg, utban van Bobrkába. A hatóság távirati jelzésére, a krakkói pályaházban megvizsgálták a küldeményt s a feljelentés csak-ugyan alaposnak bizonyult. Hogy gyanút ne keltsenek, a csomagot pontosan átszolgáltatták Bobrkában Glanz Iszák címzettnek, kit aztán elfogtak. Társai Lembergben egy Wohl nevű egyén s egy ottani Katz nevű vendéglős fia, a ki a külföldön utazgatott a banda képviseletében.
+A kapcsolási népkönyvtár-egylet január 19-én bombolával egybekötöttött zártkörű táncestélyt tart, melynek rendezése az egylet tisztikara. Az egylet december 26-án tartotta évi közgyűlését, melyben újra a régi tisztikart választotta meg: Kutty Mátyás elnök, Krause Béla alelnök, Feitl Márton titkár, Krause Jakab pénztárnok és Győrfy Lajos könyvtárnok.
+A postagon az otthon időző alközeptanodai diákság dec. 30-án sikerült mulatságot rendezett a nagyvendéglő termében. Sok kis táncosnő vett benne részt.
+ +(Ujévi üdvözletek az udvarnál.) Deember 30 és 31-én adták át Bécsben üdvözletüket Hohenlohe főudvarmester és Goesz grófnő főudvarmesternőnél a tisztelgők a király és királyné számára. A Hohenlohe herceg család gyásza miatt nem volt személyes fogadtatás, hanem az Augarten-palota termébe ivet tettek a tisztelgők neveinek beírására. Goesz grófnőnél azonban volt fogadtatás s ott megjelentek az összes Bécsben tartózkodó nagykövetek, a diplomaciai testület összes tagjai, az udvari és állami méltóságok, a tábornoki kar s az arisztokracia tagjai. Ugyanezek a Hohenlohe hercegnél kitett üdvözlet-ivre is bejegyezték nevüket.
+— (Viktoria királynő) február hóban
+— (A baáni szolgabíró esetéhez.) A Preszb. Ztgnak írják Pöstyéből: Az a hír, hogy az eltűnt baáni szolgabíró, Brogyáni Árpád Trencsében agyonlötte magát, téves. Brogyáni két napig tartózkodott a pöstyéni nagy vendéglőben Horváth Ferenc álnév alatt. December 23-án esti 10 órakor elhagyta a szállodát, de előbb több levelet írt s kifizette számláját. Egyik levelében azt írta, hogy 10 órakor beugrik a Vágba. Találtak is a Vág partján fára szegezve egy tót nyelven írt levelet. A levélben Brogyáni arra kérte az embereket, hogy öngyilkosságáról tegyenek jelentést a trencséni főispánnál vagy baáni szolgabírósnál. Keresék holttestét, de mindaddig nem találták meg. Nejének zsebéből gyűrűit küldötte el s a mellékelt levélben bocsánatot kért tőle. Ezek dacára azonban nem valószínű, hogy Brogyáni öngyilkos lett. A szálloda cselédje észrevette ugyanis, hogy Brogyáni-nál nagy összeg pénz volt. Mivel azonban nejének kevés pénzt küldött, nem valószínűtlen, hogy Brogyáni csak félre akarta vezetni a világot az öngyilkossági előkészületekkel. Így könnyebben menekülhetett.
+— (Az ügyvédvizsgáló bizottság) tagjaivá — az igazságügyi miniszter a hivatalos lapban közzett elnökkel, Szabó Imre, Szentgyörgyi Imre kuriai bírákkal együtt a következő urakat nevezte ki az 1884. év tartamára; Andrásovits Béla kir. kuriai bíró, dr. Antal Gyula és dr. Apáthy István egyetemi tanárok, Béres János pestvidéki kir. törvényszéki bíró, Csathó Ferenc kir. táblai pótbíró, Czorda Bódog, Halmossy Endre kuriai bírákat, Havas Sándor nyug. helyettes államtitkár, dr. Herczeg Mihály egyetemi tanárt, dr. Imling Konrád kir. ítélő táblai pótbíró, Keresztszegi Lajos, dr. Kisely Tibor kir. táblai bírákat, dr. Lászy József budapesti kir. törvényszéki bi-
+— (Vérfürdő egy királyi udvarban.) Borzasztó helyzetben van egy idő óta az Asanti-birodalom. A nép meg van döbbenve, mert Koffi Kalkalli király családját majdnem teljesen lemészárolták, s azonkívül a király hiveit naponta tömegesen végzik ki. Százak vérezték már el s a hohérok nem pihennek. Koffi király hetven gyermeke közül hatvannyolcat megölték s csak egy fiút és egy leányt hagytak életben. Kokosu főnök, Kalkalli egyik hive, midőn értesült, hogy a király élete veszélyben van, kilencven harcost küldött védelmére Kumassziába. Az új király megtürte Koffi körül e testőrséget s néhány napig nem bántotta őket; midőn azonban ezek biztonságban érezték magukat és elmulasztották az örködést, egy éjszaka váratlanul rajtuk ütött s egy szálig levágtatta őket.
+— (A torokpenész ellen.) Lugosról írja nekünk egy tekintélyes polgár, hogy él ott egy Merle György nevű szegénysorsú, nagy családdal megáldott borhély, a ki a torokpenész (diphtheritis) ellen jeles hatása gyógyszert talált fel. Szavahihető levelezőnk szerint Merle vagy 50—60 gyermeket gyógyított meg, kikről az orvosok már lemondtak. Anélkül hogy Merle és gyógyszere iránt véleményt nyilvánítanánk, egyszerűen megemlíjük, hogy ő a gyógyszerrel, ha itthon nem értékesítheti, a párisi „academie de médecine”-nél a Saint-Paul házastársak által letételt 25.000 franknyi díjra fog pályázni.
+— (A párisi tanulók tüntetése.) A párisi Cri du Peuple, melynek szerkesztője a megsértett tanulók két képviselőjének kihívását nem fogadta el, felvilágosításul a következő nyilatkozatot tette közé: A mit a Cri du Peuple szerkesztősége és a jeneusse des ecoles közti viszállyanak neveznék, csak egyik epizódja a néposztályok közti ama harcnak, mely 1848-ban kezdődött s 1871-ben ismét megindult, s a melynek harctere nem a menzura, hanem az utcák. Ott és csak ott egyedül találkoztunk quatier latini ellenségeinkkel, de felteszszük, hogy ők, mint tizenhárom évvel ezelőtt, nem fognak arra szorítkozni, hogy a tért katonai csapatoknak engedjék át. — A tanulók december 29-én este a Salle d'Eramitageben gyűlést tartottak, mely hallatlanul botrányos folyamat volt. Nemesek tanulók, hanem a Cri du Peuple anarchista barátai is megjelentek s a két fél a legrémitőbb gorombaságokkal traktálta egymást. Az eredetileg alakított elnökség a botrányok miatt visszalépett. Clovis Hugues képviselő, ki ugyanaz nap a kamrában nagy botrányt keltett, óvációval tisztelték meg. De mikor beszélni kezdett, őt is lehurogatták. A zaj végül oly mérveteket öltött, hogy a vendéglős kioltotta a gázlámpákat, mire a tanulók eltávoztak. De az anarchisták ott maradtak s heves viták után a következő napirendet fogadták el: A Salle d'Eremitageban dec. 24-én tartott gyűlés meghallgatva mindkét fél fejtegetéseit, üdvözlő a Cri du Peuplet s felhívja, hogy folytassa az általa kezdett társadalmi háborút.
+— (Öngyilkos gróf.) Csernoviczből jelentik, hogy Attems Károly gróf, joghallgató az ottani egyetemen, tegnap reggel ittas állapotban főbe lötte magát. A tett indoka ismeretlen. Az öngyilkos 24 éves volt s egyetlen fia Attems Frigyes gróf, Grácban lakó kamarásnak.
+— (Megugrott tőzsde ügynök.) Bécsben egy Tritsch Leó nevű eperjesi születésű tőzsdeügynök megszökött. Tritsch azon vád alatt áll, hogy 19,608 frtot sikkasztott el, s ezért ellene a törvényszék nyomozó levelet adott ki. Tritschnek eddig az Alsergrundon, a Kolingasszében volt irodája s már több hete eltűnt Bécsből, a nélkül, hogy nyomára tudtak volna jönni. Megszökése után közvetlenül jelentkeztek a törvényszéknél egyének, a kik bejelenték, hogy Tritsch mint megbízott őket a fentemlített összeg erejéig megkárosította s a törvényszék azonnal el is rendelte Tritsch elfogását. Midőn azonban a hatósági közegek megjelentek a bíróság rendeletének eleget teendő, már türesem találták a lakást. Tritsch levelet hagyott hátra, melyben kijelenti, hogy életének véget vet. Hogy eddig végrehajtotta-e szándékát, nem tudják; valószínű, hogy külföldre szökött.
+— (A párisi városi tanács) az utóbbi napokban éjjeli üléseket is tartott, hogy budgetjét letárgyalhassa. Több egyházi épület fentartására való tétele törölt, ellenben elfogadott egy 300,000 frankos tétele a népopera és a löversenydíjak javára. Jellemző Jobbé-Duval azon kívánsága, hogy a kormány tegye át székhelyét másová, mert Páris semmi hasznot sem huz abból, hogy főváros. Sokkal jobb lenne, ha önállóan kormányozná magát, mint az országnak akármelyik kis városa.
+kező invokáció szurassék be: Regina sacratissimi rosarii, ora pro nobis! (A szent rózsafüzér királynéja, könyörgj érettünk!) Az idézett lap azt jegyzi meg e hír kapcsán: „Hogyan bámul erre a liberális világ! Majd meg fogja érteni.” Hát mi liberálisok vagyunk és sem nem bámulunk, sem érthetetlen dolgot a pápai brevében föl nem birtunk fődözni.
+— (A kivándorlás Amerikába) ugy látszik egyre kisebbodó mérvekben történik. Mult évben a világ minden részéből 400,447 bevándorló érkezett New-Yorkba, holott az előző évben 445,480-ra rugott a számuk.
+— (Merénylet a vasuton.) Wissau, bajor vasuti állomás közelében mult hó 23-ika és 24-ike közti éjjel oly rablótámadás következett el, mely vakmerőség tekintetében ritkítja párját. Müller, tetscheni kerületi kapitány leánya, ki Münchenben festészetet tanul, a mondott napon Éger városába utazott egy családozh látogatásba. Wiesau állomásig egy ur volt vele a koupéban, de az Wiesauban kiszállt s a nő egyedül maradt. Egyszerre egy csavargó a sebesen haladó vonat lépcsődeszkájára ugrott, kinyitotta a koupé ajtaját, nyakon ragadta a nő és lerántotta a vonatról, úgy, hogy mindketten a vágányok mellé estek. A csavargó ezután a nő életveszélyes fenyegetések közben kirabolta és csak akkor bocsátotta el, mikor a leány segélykiáltásai folytán egy pályaőr közeledett. A nő visszament Wiesaubába és ott jelentést tett. Leírása nyomán a gyanú Fuchs József nevű egyénre irányult, a kit más rablásért köröznek és Wiesauból megszökött. Mult hétfőn Matzelbachban sikerült Fuchst el fogni. A rablót ki fogják szolgáltatni a bajor bíróságoknak.
+— (Verekések katonák és civilek közt.) Az éjjel a király-utcai Roth-féle kávéházban Nagy Pál szekerész katonai és Pityi Ferenc tiszt szolgai összeverekedtek Verebi József és Boros László kocsisokkal. A harcban az utóbbiak lettek győztesek, mert a katonákat kiszorították a kávéházból. A kocsisokat a rendőrség elé vitték s igazolásuk után szabaddábra helyezték őket. — Egy másik összekoccanás a muzeum körül 2. szám alatti korcsmában történt, hol két train-ezredbeli katonai kezdett verekedni. Itt sem történt nagyobb baj, mert a katonákat még idejekorán eltávolította a rendőrség s át adta őket az őráratnak.
+— (Időjárás.) Európában: A nagy légnyomás (775—780) az Alpések és Kárpátok között, a kontinens középtájáról kiterjed annak többi részére is (770.) Az idő általában csendes, derült, fagyos. A hideg a legnagyobb a Kárpátok táján, helyenkint reggeli 16—18 foknyi fagygal. — Hazánkban: Északkeleties és északi gyenge szelek mellett, a hideg keveset változott, a légnyomás északkeleten kisebbedett. Az idő csendes, száraz. derült. A hideg északkeleten 12—18 foknyi, délnyugaton 4—7 foknyi volt. — Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Többször derült, csendes, száraz, fagyos időt várhatni, délnyugaton helyenkint felhőzessel.
+ +— Zsarnay Győző rendőrkapitány fenytő ügyében a vizsgálat befejeztetvén az iratok ez idő szerint indítványozás végett Soós Kálmán kir. alügyésznel vannak. Az alügyészi indítványt holnap terjesztik a törvényszék elé.
+— May Vilma váltóhamisítási bűnügyében még folyton érkeznék a hamis váltók a vizsgáloibíróhoz. Ma délelőtt 5 drb gróf Szapáry Ivánuéra hamisított összesen 800 frtről szóló váltót adtak át Benke vizsgáló bíróknak. Ezenkívül még számos kisebb hamisítványok is érkeztek. Ezzel a vizsgálat befejezettnek látszik s az iratok legközelebb belesznek mutatva a törvényszéknél.
+— Megszűnt sajtóper. Gergelyi Kálmán ügyvéd és földbirtokosnak a Magyar Hiradó ellen indított sajtóperét a budapesti sajtóügyi vizsgáloibíró beszüntette, miután panaszos vádlevelét a törvényes határidő alatt be nem adta.
+— Majláth gyilkosairól. A fogházfelügyelőség a Fortunában nem győzi eleget dicsérni azt a példás magaviseletet, melyet ez idő szerint legnagyobb bűnösei, Spanga, Pitély és Berecz tanúsítanak. Mind a három nyugodtan várja a harmadbíró-sági ítéletet. Berecz még meg van győződve, hogy ez az ítélet reá nézve csak felmentő lehet. Ő, a ki a vizsgálo bíró előtt töredelmesen bevallotta bűnét, a végtárgyalás óta annyira hangoztatja teljes ártatlanságát, hogy az már szinte rögeszméjévé vált. Egészen más meggyőződésben él Spanga. Tudja, hogy a legsúlyosabb bűntettet követve el s már megbarátkozott a kötél gondolatával. Sorsa ellen nem zúgolódik s olyan jámbor a börtönben, mint egy bárány. Csak azt hajtja egyre a felügyelő előtt, hogy bár már tulesnék a „bajon.” Pitély folyton a vig fickót játsza. Dalol, füttyürész a börtönben s vágyainak ne továbbja a kettős menázsi. Jó étvágya van s oly nyugodtan alszik, mint a legjobb lelkiismeretű ember. Nem fél, hogy felakasztják. El van tőkéve, hogy új vizsgálatot kér, ha rosszul ütne ki az ítélet. „Mert — ugymond — sokat kell abból kiigazítani, a mit a Pali mondott.”
+ +N a p t á r. Csütörtök, január 3. R. kath.: Genovéva szűz. Prot Enok. Görög-orosz (dec. 22.) Neszte. — Zsidó (feb. 5.) Ezekias. — Nap két 7 ó. 50 p., nyug. 4 ó. 19 p. — Hold két 10 ó. 11 p. d. e., nyug. 10 ó. 8 p. este. — Horvát miniszter fogad d. e. 10—d. u. 2. — A magyar történelmi társulat közgyűlése d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében. Értekeznek Ballagi Aladár és Mailáth Béla. — Az országos méhészeti egyesület méhészeti estélye d. u. 5 órakor a Köztelken. — Karácsonyi és újévi kiállítás a műcsarnokban d. e. 9—d. u. 4. Beléptidij 20 kr. — Iparművészeti muzeumban d. e. 9—d. u. 1. — Állandó gyümölcskiállítás, gazdasági és tanszermuzeumban d. e. 10—12 és d. u. 2—4. — Technológiai muzeumban a kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9—d. u. 1 és d. u. 3—7. — Egyetemi fűvészket az üllői-uton d. e. 8—12 és d. u. 2—4. — Muzeumban: term. rajz és népismétár d. e. 9—d. u. 1. — Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. — Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. — Muzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. — Állatkert nyitva egész nap.
+— (Kalifornia volt helytartója), mr. L. Stanford, ma reggel 6 óra 55 perckor, kíséretével együtt az osztrák-magyar államvaspályán Szegedre utazott, hogy a várost megtekintse. Stanford különös érdeklődéssel viseltetik Szeged iránt és pedig azon oknál fogva, hogy a Szegedet ért vész alkalmával ő mint Kalifornia helytartója tekintélyes összeget gyűjtött az árvíz által sujtott szegediek számára. Szegeden az amerikai nábób egy napot tölt s onnan egyenesen Bukarestbe, majd Konstantinápolyba utazik, hol 8 napig szándékozik időzni. Innen Athénbe, majd Olaszországon keresztül Párisba megy, végül Londont látogatja meg és csak április 3-án ül ismét hajóra, hogy az Atlanti okeánon át állandó lakhelyére, San-Franciskóba utazzék. Mr. Stanford San-Franciskóból a mult év május havának 24-én indult el, s már beutazta Európa nagyobb részét, mindenütt vele megy neje, egyetlen 15 éves fia és nagyszámu szolgaszemélyzete. Budapest rendkívül tetszett neki s minden egyes nevezetességét megtekintette; a többek közt tegnap az akadémia palotájában az Eszterházy-képtárt is meglátogatta. Mr. Stanford vagyonát 40 millió dollárra mondják e ő a világ legnagyobb-szerű vasutjának, a „Pacific-Railway-Compagnie”-nak elnöke.
+— (A lorettói litánia kibővítése.) XIII. Leo pápa, mint a M. Államban olvassuk, dec. 25-én kelt brevéjében elrendelte, hogy a lorettói letenyébe a IX. Pius által beszurt „Regina sine la- be concepta, ora pro nobis” invokáció után követ-
+— (Elhaltak névsora Budapesten január 1-én.) Engert Vilmos 61 é. műegyetemi tanár IV. ker. magyar-utca 42. tüdőglob. — Lettner Károly 6 é. ékszerész fia IV. k. Petőfi-utca 3. croup. — Szikonya Márton 41 é. kocsis VII. ker. Rottenbiller-utca 13. tüdővész. — Windt József 26 é. cipész VII. ker. akácfá-utca 5. tüdővész. — Hallay Julia 53 é. napszámos neje VIII. ker. Mária-utca 20. gyomorbaj. — Petykó János 35 é. napszámos VII. ker. szövetség-utca 6. tüdővész. — Fél Eszter 29 é. cseléd VII. ker. népszínház-utca 43. tüdővész. — Cservenik Zsófia 35 éves napszámos neje VII. ker. dohány-utca 26. tüdővész. — Kalina Zsuzsána 60 é. szakácsnő V. ker. Dorottya-utca 8. aggkór. — Majercsák Mária 43 é. munkás neje V. ker. k. váci-ut 1391. tüdővész. — Krósz Ádám 50 éves kávé VII. ker. százház-utca 30. tüdővész. — Bogya János 45 é. napszámos VII. ker. király-utca 15. agyburollob. — Krsák Ignác 47 é. napszámos VIII. ker. fecske-utca 27. tüdővész. — Réti Jozefa 73 é. napszámos neje IX. ker. tűzoltó-utca 16. aggkór. — Gaszner Teréz 49 é. cseléd VII. ker. Erdélyi-utca 4. tüdővész. — Kurisch András 37 é. napszámos VII. ker. kertész-utca 15. hirtelen halál. — Woduschek Ferenc 68 é. hordár VII. ker. Izabella-utca 8. tüdővész. — Pollák Dávid 62 é. kereskedő VII. ker. hársfa-utca 40. tüdővész. — Verstandig Laura 39 é. szabó neje VII. ker. Rombach-utca 14. kimerülés. — Vosatka Ferenc 49 é. díjnok III. fő-tér 2. tüdőgümő. — Schanzer Sámuel 63 é. házaló III. ker. Lajos-utca 145. tüdőgümő. — Kratky Tivadar 35 éves lakatos VIII. ker. Madách-utca 13. tüdővész. — Klein Ilka 1 é. ügynök leánya VIII. ker. tavaszmező-utca 12. gümő. — Schulmeister Matild 51 é. cseléd VIII. ker. Mátyás-tér 3. gyomorbaj. — Massa Katalin 20 é. cseléd VIII. ker. óriás-utca 12. gümő. — Simon György 3 éves napszámos fia VI. ker. gyár-utca 23. gégelob. — Grünfeld József 2 é. munkás fia VII. ker. kertész-utca 7. hörglob. — Gerenday Petrosavics Janke 54 é. magánzó IV. ker. Lipót-utca 44. kimerülés. — Nagel Mark 90 é. VI. ker. szerecsen-utca 15. aggkór. — Báron Aron 35 é. sugó VII. ker. holló-utca 14. veselob.
+(Hirek folytatása a mellékleten.)
+ +Nemzeti színház.
Csütörtök, január 3-án.
Wiltné assz., csász. kir. udvari és kamara-énekesnő első vendégjátékával:
Barca. A spanyol eredetiből fordította Győry V.
Személyek:
II Falóp Don Lopo de Fl-gueros Don Alvaro de Ataide Ormester Cid-pa Rebolledó Pedro Orespo Juan Izabel Inez Don Mendo Nuno
Egressy Bercsóczy Horváth Kő János V. váriné Hetényi Ujházi Benedek Pál Sa Adorján B. Földenyi Viváriné
Kezdete 7 órakor.
Norma.
Opera 2 felvonásban.
Irtai Romani. Zenéjét szerette Bellini. Fordította Szerdahelyi.
Személyek:
Sevir Flavius Oroveso Norma Ad. Iglik Clotilde Hajós Kés Ney Wiltné Maleckyné Doppier I,
Kezdete 7 órakor.
Népszínház.
Csütörtök, január 3-án.
Rip van Winkle.
Regényes operette 3 felvonásban 4 képben.
Zenéjét szerette Robert Planquette.
Holnap
Péntek, január 4-én.
A szép Armand.
Színmű 3 felvonásban.
Irtai Jauner Viktor.
Ezzel:
Személyek:
Derriok Adrien Rip van Winkle Alice, leánya ) Lushet, felesége ) Vin der Bilt Katrina Joan Charlotte
Solymosi Szabó V. dor Pálmai Ilka Kassai Sándor Ujvári Sik G
Kezdete 7 órakor.
Holnap
Péntek, január 5-én.
Ugyanez.
A kölcsönkért feleség.
Vigjáték 2 felv. Irtai Desvalliers Móríc.
Várszínház.
Csütörtök, január 3-án.
A zalaméai bíró.
Színmű 3 felv. Irtai Dön Pedro Calderon de la
A tenyésztés tudománya abban áll, hogy a gazda a céljának leginkább megfelelő alakú és tulajdonsága állatokat képes tenyészteni.
+Az állatok képesek életükben bizonyos tulajdonságokra szert tenni; képesek továbbá e tulajdonságokat át is örökíteni. Az átorökítés annál biztosabb, minél hosszabb idő óta él az állat egy és ugyanazon viszonyok között és minél erősebbek és tartósabbak azon okok, melyek e tulajdonságokat létrehozták. Ha a viszonyok változnak, ha az éghajlat, a talaj és az életmód más leend, akkor eltűnnek az utódokban az egyik-másik tényező által létrehozott látható tulajdonok; azt mondhatni, hogy ezek az állatok lappangva (elrejtvé) maradnak. Csakis a hajlam örökítik át, de kifejlődésre nem jutnak e tulajdonságok. Ha ismét oly viszonyok közé jut az állat, a melyek az illető tulajdonságok kifejlődésére kedvezők, vagy ha a párosodásnál a másik félben is nagy mértékben vannak meg ezen lappangó tulajdonságok, szemmel láthatólag tűnnek fel e tulajdonok az utódokban.
+A visszaütésekkel is oly tulajdonok mutatkoznak az utódokban, a melyek a szülőknél nem voltak észrevehetőek. A visszaütések leggyakoribbak az unokáról az öreg apára vagy anyára; azonban ismerünk eseteket, hogy ivadékokon keresztül elveszettnek vélt tulajdonság ismét megjelenik, különösen, ha az állatok keresztezéséből származnak. Ritkábban fordul elő a visszaütés a tiszta tenyésztésnél; habár itt is megtörténik, hogy bizonyos tulajdonságok föllépnek, a melyek sok évvel ezelőtt az illető fajtára jellegzők voltak. Ide tartozik különösen az ivadéknak a szülő-állatok színétől eltérő színe, ez többnyire csakis visszaütésre vezethető vissza.
+Az utóbb mondottak megvilágítására egy érdekes példát közlünk; megelőzőleg szükséges, hogy a mezőhegyesi Nonius-törzs megalapításáról emlékezzünk meg röviden.
+A világospej Nonius sen. mén, amelyre az egész törzs visszavezethető, 1810-ben Normandiában ellett; előbb Zweibrückenbe, majd Mezőhegyesre került. A Nonius-törzs megalapítása 68 évvel ezelőtt (1815) történt. 1881-ig ezen törzsből a mezőhegyesi ménesben 84 mén került hágatásra, melyek — mint az a méneskönyvekből kitűnik — valamennyien pejszínűek voltak. A beháásra — amennyiben a törzs fejlesztéséről volt szó — majd kizárólag csak pejkancákat használtak; a méneskönyvekből legalább az tűnik ki, hogy az első 4—5 évtől eltekintve, a kancák színe megegyező volt a ménékével.
+Miután oly sok éven át csakis pejszínű lovak használtattak a párosításra: azt lehetne gondolni, hogy a csikók közt pejnel egyéb nem fordul elő. Azt hitetnünk, hogy a pejszín e törzs egyik legállandóbb jellege. Mindazáltal még most is előfordul, hogy a mintegy 150 kanca közül, mely évente beháásra kerül, 1—2 nem pej, hanem egyéb színű csikók, rendszeres sárgát elliik. A sárga csikók pedig sohasem használtattak a Nonius-törzsnél tenyésztésre, hanem vagy kimustráltattak, vagy angol fél-vértenyésztésre használtattak.
+nos, hogy a törzskönyvezés, mely ezt lehetővé teszi, még mindig nincs általánosan alkalmazásban.
+— A kassa-oderbergi vasut élénk forgalmáról ad tanuságot az, hogy mint halljuk járműveit ismét 300 darabbal akarja szaporítani. A közlekedési miniszter az engedélyt megadta s jól esik följegyeznünk, hogy ez alkalomból a vasuttársulatnak meghagyta, mikép a magyarországi iparvállalatoknak a kérdéssel jármű szállításokban való részeltetése, azon költségarányt, mely a magyar vonalrész terhére lesz viselendő, lehetőleg megközelítse.
+— Tévedni emberi dolog. Egyes ember bonthatják többször is, testületnek ritkán nézhetjük el; az olyannak ellenben, a melyikre az erkölcsi élet, a jó hír, a hitel van bizva, annak nem szabad tévednie. A budapesti hitelezői védegylet most kijelentetni kéri, hogy a Kanitzer Rezső szegedi kereskedő fizetésképtelenségéről közzétett híre valótlan. Honnan meríti hát hireit ez az egylet, hogy ilyen könnyedén bánik egy-egy ember reputációjával? Szabad ilyen egyletnek kósza hírek után indulva valakit a lapok hasábjain végig hurcoltatni? Nincs módjában, hogy mindegyik alkalommal, ha valamely cégre nézve fizetésképtelenséget jelentenek neki, alapos értesülést szerezzen? Olyan nagy dolog ez mai napság, a táviró korszakában? Akárhogy forgassuk a dolgot, mi az ilyen eljárásra nem találunk mentseget s úgy véljük, hogy biztosíthatjuk a hitelezői védegyletet, mikép a sajtó, ha ily esetek ismétlődnek, nem fog segédkezet nyújtani egyes ártatlan és védtelen kereskedők megrontására. A lapok a hitelezői védegylet jelentéseit az általa képviselt érdek ügyében előzékeny készséggel közlik, de e készség véleményünk szerint nyomban meg fog szűnni, a mint bizonyossá válik, hogy az egylet nem jár el értesítéseinél a legnagyobb lelkiismeretességgel s a magára vállalt feladat horderejének teljes tudatával.
+— A brod-sunja és vinkovce-mitrovicai vonalakat, a magyar kormány kiépíttetni szándékoztván, a közlekedési miniszter e vonalak előtanulmányozását elrendelte.
+— Bratiano az osztrák-magyar-romániai kereskedelmi szerződésről. Említettük röviden a választ, melyet a romániai miniszterelnök Jepurescu képviselőnek interpellációjára adott. Most előttünk e beszéd egész szövege. Elégge érdekes arra, hogy közlöjük: Midőn Jepurescu ur az Ausztria-Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést védelmezte, mi azt megtámadtuk. Ki ismerhetné jobban a szerződés hibáit mint mi, akik kénytelenek vagyunk azt naponkint alkalmazni. De senki sem hiheti, még Jepurescu ur maga sem, hogy mi ily életkérdésben közönyösek vagyunk. A képviselő ur ürügyet talál szónoki képességének kifejtésére, de mikép tételezheti fel rólunk, hogy mi a szerződést, ha lejár, saját szántunkból megújítjuk? Eltekintve attól, hogy őknek bizalmatlanságot szavaznának nekünk, egész multunkat kellene meghazudtolnunk. Az új képviselő választásokat katonaság segélyével kellene keresztülvinnünk, ha arról lenne szó, hogy e szerződés megújíttassék vita és alapos vizsgálat nélkül s anélkül, hogy megkísértenők érdekeinket minden telhető módon megvni. (Tetszés.) Enqueteről beszélnek. Azt akarja Jepurescu ur, hogy köteleességünk teljesítésével hivatkodjunk? En ezt sohasem tettem, bár ilyen hatásszerzéssel minden megnyerhető, koromban pedig ilyesmit már nem tanul meg az ember. Az enquete régen összehivatott, de a folytonos interpellációk annyira igénybe vették időnket, hogy az enquete nem dolgozhatott. Őnök munkálkodni akarának? Nos hát beszéljenek kevesebb! (Zaj.) Bocsánat, maím, még egy szót. Azt hiszik, hogy csak ők kivánják e szerződés módosítását? Az osztrák-magyar kormány is akarja, talán azzal a szándékkal, hogy azt a maga részére javítja, a minthogy mi is meg akarjuk változtatni abban a reményben, hogy mi nyerünk általa.
+meg. Emlitést érdemel e tárgyban, hogy az Egyesült-Államok elnökének a kongresszushoz mult hóban küldött izenete a lapok közlése szerint egy passzusz tartalmaz, mely szerint foglalkozni kell azal, hogy Németország ellen e tilalom miatt nem kell-e visszatörő intézkedéseket tenni. E szavak benn voltak a sajtóval közölt szövegben, de a kongresszushoz küldött izenetből hiányzottak. Az izenet megállapítása s felolvasása közti lefolyt idő alatt ugyanis Németország kijelentette, hogy kész új tárgyalásokba bocsátkozni.
+— Phylloxera-ügy. Miután az 1883. évi XVII. t. cz. 8 §-a értelmében a phylloxera pusztításai folytán kiírtott szőlő csak addig adómentes, míg valami más mivelés alá nem vétetik, esetleg még a 6 év le nem telik, a pénzügyminiszter legújabban kelt rendelete szerint, az e címen járó ideiglenes és a maximalis 6 éven belül előre nem látható időre terjedhető adómentesség kataszteri uton nem érvenyeshető, hanem az abbéli folyamodványok az adófelügyelőnél bejelentendők, vagy ha a kataszteri igazgatóságnál nyújtatnának be, az adófelügyelőhöz teendők. Az utóbbi a szőlő kiírtását megállapítván, a kiírtásra következő évre első földadót az 1876. XV. t. c. 49—50 §§-ban előírt módon elami csapás címen hozza leírásba. Ez az eljárás és pedig mindig az illető birtokos vagy község kérvénye alapján évről évre addig folytatandó, míg az illető terület más mivelési ág alá nem vétetik, illetve a törvényben engedélyezett 6 év le nem telik. A mennyiben pedig az ily kiírtott szőlőterületek az 1880. évi XVII. t. c. 7. §-a értelmében nyert engedély alapján újra szőlővel ültetettnek be, azokra nézve az 1875. évi VII. t. c. 6. §-nak e) pontja lesz alkalmazandó.
+— A váltók fölülbélyegzésével a pénzügyminiszter legújabban az ujpesti, oszlányi és zay-ugróci m. kir. postahivatalokat bizta meg.
+— A vetéseket Franciaországban a mosztani enyhe időjárás és esőzes komolyan veszélyezteti. A szántóföldek túl vannak telítve nedességgel és ha a hideg idő hirtelen be nem következik, vízáradásoktól lehet főlni.
+— A török dohány-bérlo társaság, mely a tavasszal kezdi meg működését, Samsunban, Smyrnában, Szalonikiban és Drinápolyban fog gyárakat felállítani.
+— A magyar jelzáloghitelbank 51/2\% és 5\%-os zálogleveleinek évi rendszeres kiszorolása f. évi január hó 15-én d. e. 10 órakor fog a bank helyiségeiben megtartatni.
+— A fővárosi kölcsönök kötvényei közül a mai sorsolásnál következők huzattak ki. Három milliós kölcsön (27 huzás) 100 frtos: 252 362 537 563; 500 frtos: 24 101; 1000 frtos: 61 125 128 217 223 270 572 573 589 692 807 819 865 959 966 1099 1342 1363 1531 1612 1858 1879 1904 1992 2185 2191 2492 2770 2800 2820 2828. Öt milliós kölcsön (66 huzás) 100 frtos: 92 110 158 181 223 282 296 301 322 366 368 687 762 765 914 3301 1336 1354 1493 1520 1550 1625 1673 1803 1953 2072 2089 2274 2277 2382 2501 2536 2569 2641 2741 2764 2944 2955 2990 3000 3116 3126 3264 3458 3492 3805 3874 3875 3888 4104 4173 4187 4427 4552 4729 4830 4934 4963; 500 frtos: 1 41 191 393 397 408 478 531 633 670 681 692 1029 1036 1203 1283 1370 1464 1551 2014 2118 2237 2297 2377 2404 2409 2433 2462 2574 2629 2643; 1000 frtos: 2 68 218 313 450 497 534 662 804 851 878 939 965 1159 1248 1472 1587 1623 1785 1843 2084 2157 2158 2324 2335 2457 2624 2745 2746 2753 2853.
+Ha a Nonius-törzs ivadékainak leszármazását csak a törzs megalapítójaig ismernők, akkor nem igen volnánk hajlandók a sárgaszínű csikók előfordulását e törzsben visszaütésnek tekinteni; de így a meglevő adatok segélyével be lehet bizonyítani, hogy itt csakis visszaütésről lehet szó egy oly tulajdonságra, mely régebben az ősökben megvolt.
+Eltekintve e specialis példától, általánosságban azt mondhatjuk, hogy az oly tulajdonságok, a melyek házi állatainkban egyszer megvoltak, de a tenyésztés által vagy egyéb módon eltűntek, annál gyakoribban föllépnek az utódokban, — vagyis a visszaütés annál gyakoribb, minél kevesebb idő telt el ezen tulajdonság eltűnése óta. A legkisebb változás az életföltételekben sokszor elegendő ily visszaütések előidézésére.
+Az elmondottakból kitűnik, hogy mily veszélyes dolog saját tenyészanyagunk feljavítására vagy tenyésztésre egyáltalában oly állatokat beszerezni, a melyeknek kiváló tulajdonságai újabb keletűek és nem váltak még állandóvá azon tenyészben, amelyből a beszerezett állatok származnak. Részbeni biztosítást legalább visszaütések ellen csakis azáltal szerezhetünk, hogy beható vizsgálat tárgyává teszzük a tenyésztésre használandó állatok leszármazását általában véve, s azon tulajdonságát, amely végezt az állatot tenyésztésre szántuk.
+A tenyészállatok leszármazásának megállapítása az állattenyésztés elmaradhatatlan kelléke. Saj-
+— A vasárnapi munka. Zemplénmegyei levelezőink azon komikus esetről értesít bennünket, hogy a Vidrányi görög kath. lelkész panaszt emelt néhány hónappal ezelőtt az első gácsországi vasuttársulatnak ama néhány alkalmazottja ellen, hogy azok a forgalom követelményei szerint vasárnap is merészeltek dolgozni. Panasza folytán odaig is vitte azután a dolgot, hogy a palotai közszégi bíró mindegyik panaszlottat 2 frt bíróságban elmarasztalván, azt rajtuk meg is vette. A társulat természetesen felszólalt, a megye alispánja azután okosabb levén a palotai bírónál és a vidrányi görög lelkésznél, a kérdésben forgó itéletet megsemmisítette s az illetőktől behajtott bírósági összeget azoknak visszaadatta.
+— Az amerikai disznóhus beviteli tilalmának megszüntetése ügyében az Egyesült-Államok és Németország között új tárgyalások kezdettek
+— Külföldi csődök. A budapesti kereskedelmi és iparkamara hivatalból következő csődök illetve fizetésbeszüntetésekéről értesítettet: Fizetései beszüntették: Konstantinápolyban John Rowell angol kőszénkereskedő és a görög kézművű-kereskedő cég Georgiadis Frères; Widdinben a vegyesáru kereskedő Demeter Z. Nejof; ez utóbbi — törvényen kívül — azon faradozik, hogy hitelezőinél két évi prolongációt eszközöljön ki. Továbbá a bukaresti kereskedelmi tribunális részéről M. Lewinson bukott cég hitelezőinek egybehívása 1883. dec. 28-tól számítandó 20 napon belül elrendeltetett, miről az érdekeltek körök ezennel értesíttetnek.
+(E rovat folytatása a mellékleten.)
+ +A legnagyobb választék mindennemű kész asztalos kárpitos és esztergályos butorokból olcsóbb árak mellett mint bárhol is. Miután mi mindent magunk készítünk, s a nyers anyagnak készpénz mellettbevásárlása mellett több száztoni árleengedésben részesülünk, annál fogva azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy t. ez. megbízóinknak olcsóbb árak mellett szolgálhatunk szilárd jó munkával, s így ezen javadalmazás csakis t. ez. megbízóink javára szolgál, mire ezennel tisztelettel bátorkodunk becses figyelmüket felhívni.
+Egy palack ára 60 kr.
+Egy palack ára 60 kr.
+Beiktatási díj minden szóért 2 krajónk.
+Butorozott szoba
kerestetik egy fiatal ember részére. Főképen csendes, nyugalmas lakás kívánta tük. Ajánlatok B. Sz. alatt e lap kiadóhivatalába intézendők. 4182
Egy angol tanítónő
még néhány lecke-órát elfogadni hajlandó. Cím: Miss B. váci-körút 21, III. emelet 12. sz. 4125
kerestetik
jntányos ároni megvétel végett egy 0—2 cassa. Ajánlatok O. B. alatt a kiadóhivatalba intézendők.
Egy keresk. akademikus szépírési leckéket kíván adni. — Bővebbet a kiadóhivatalban. 4170
+200 szobára való szekrények, ezüstszekrények, salon asztalok, kihuzó asztalok, kanapé asztalok, tea asztalok, varró asztalok, olvasó asztalok, pipere asztalok, konzolasztalok tükkörrel, állótükrök, pipatartók, etaqueurek, kárpitozott garnitúrák 6 támlánnyal, pamlag 8 tabouret, pamlag 6 szék, ottománok, balzakok, és pamlagok, jutte szövet, crep, rips, selyem, buret, atlasz és bársonnyal bevonva. A legfinomabb háló, éttermi butorzatok tölgyfa vagy díófából. Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek meg. Vidéki megrendelések 10%-li előleg mellett pontosan teljesíttetnek. Csomagolás 4 száztoni.
+Üres telek
550 81 VIII. ker. el-
adandó.
Bővebbet a kiadóhivatal. 4168
Egy főv. tanítónő,
ki a magyar, német és francia nyelvvel tökéletesen beszél, úgy e nyelvekből, valamint az elemi és poligári iskolai tantárgyakból magánórákat óhajtana adni mérsékelt feltételek mellett. Szíves megkeresések „Magánórákat” cím alatt e lap kiadóhivatalába intézendők. 3885
Első belföldi kárpitos és asztalos butor-gyár.
Budapest IV., rostély-utcza, Károlylaktanya 11. sz. b. a főposta és megyeház közelében.
Egy művelt fiatal ember alkalmazást óhajt kapni ügyvédi irodában vagy valamely kereskedelmi házbán mint levelező vagy ehhez hasonló minőségben. Megkeresések Z. betű alatt a kiadóhivatalba. 4123
+ +Butorozott szoba.
Egy vagy két ur számára külön bejárattal egy, esetleg két egymásba nyíló butorozott szoba kiadó. A címet a kiadóhivatal adja meg. 4167
Légrédy testvérek
Budapest, nádor-utca 7
kapható
LEVÉLPAPIR
(legelegánsabb, bordált).
A cs. kir. egyetemi országos vegyműhely által Bécsben, a magyar kir. országos vegyműhely részéről Budapesten és prof. dr. Liebemann által vegyelemzett, ugyszintén hatóságilag is megvizsgált és minden ártalmas ércertartalomtól mentek talált
+a) Juno-Crème, az arc- és kézborjéles fentartási szere, kitűnő sikerrel használtatik széplő, napégés, foltok, bőrtisztálanságok és kiütések ellen. Ártatlan anyagoknak sikerült vegyülékét képezi. — Egy nagy tégyel ára 1 frt 50 kr., egy kis tégyel ára 75 kr.
+100 db levélpapír 100 borítékkal
M 0 sz.1.65 kr.
M I1.75
M II1.55
M III1.25
M IV1.05
100 monogrammért 70 kr. külön.
b) Juno-pasta, csodálatos, láthatlan nőszépítő szernek is nevezetik. Ezen arcpasta egy pillanat alatt az archörnek vakító fehér színt ad. E szerint a legerősebb szemnek sem lehetséges felfedezni, hogy az archör praeparálva van s mégis ifjú, rózsás, természetes színel bír. — Egy nagy tégyel ára 2 frt, egy kis tégyel ára 1 frt.
+kapható
+Kaufman Jakab
+Elárusítókat
kerestünk lapunk részére oly nagyobb községk vagy városokban, a hol eddig elárusítók nem volt. Ajánlatok a kiadóhivatalba intézendők.
Jauluszises „Juno-Puder”, mely minden ércertartalomtól ment, elismert kitűnő minőségénél fogva. Kapható fehér-, rózsás- és crème-színen. 1 carton 60 kr. Valódi minőségben egyes-egyedül nálam kapható. JAULUSZ REGINA, orvos leánya, Budapest, VII., Izabella-utca 31., I. em. 21. ajtó. Szállítás minden irányban utánvétele mellett, pontosan eszközöletnek.
+Elárusítók engedményben részesülnek.
+liqueur gyárosnál
Budapest, VIII. kerepesi út 55.
valamint minden jelentéke-
nyebb fűszerkereskedésben
Vidéki megrendelések leg-
pontosabban eszközöletnek.
Maculatura-papír
méter-másza 13. rtért kapható. Bővebbet a kiadóhivatalban.
100 darab litográfrozott látogató-jegy legfinomabb elefántcsont-papíron:
egy soros 1.20 kr., két soros 1.50 kr., három soros forint.
könyvkiadóhivatalában
+Budapest, V., nádor-utca 7. sz. megjelent:
+ +Bátkorkodom ezennel szteletteljesen közzétenni, hogy a Wertheim M.-féle üzlethelyiségét az „arany csizmához” Károlykaszánya, Károly-körút átvettem, és valamint a Károlykaszánya 17. sz. alatt létező cipőüzletet, szintén a „Párizsi cipőhöz” címzve fogom tovább vezetni. A bennem 18 év óta helyezett bizalomért hálás köszönetemet kifejezve, kérem, azt irányomban továbbra is fentartani, és én azon leszek, hogy azt minden iránybani szolidóság által megérdemeljem. Tisztelettel
+Szerkeszti:
BOROSTYÁNI NÁNDOR.
A mintegy tizenöt ivnyi tartalmú naptár szerföltött díszes kiállításhoz, illusztrációkkal és dús szépirodalmi és humoros tartalommal kívül először (ezen évfolyamban) politikai részszel jelenik meg, hű krónikáját adva az év minden napján történt politikai eseményeknek, miáltal nélkülözhetetlen közkönyvvé válik politikusok, hirlapolvasók stb. számára.
+ +Naptári rész.
SZÉPIRODALMI RÉSZ.
Külvárosi élevezetek. Irtá Borostyáni Nándor.
Régi szerelem. (Költemény.) Irtá Csáktornyai Lajos.
A kézelők. (Apróság Halmi vándorszinész korából.) Irtá Sebők Zsigmond.
A százfögu szörnyeteg. Irtá Várady Antal.
A két szomszéd. (Képek szöveg nélkül.)
A gumilasztí zsinór. Irtá Scarron.
Éjjel is volt riadó. (Egy hadnagy szomorú esete.) Murai Károlytől.
A közös ideál. (Karr Alfonz beszélye.)
Mátyás király lakomái. Irtá Bazsányi Miksa.
Első kedvesem.
Párisi zsarnokok. (Nagy és kis urak cselédjei.)
A reklám mint gyilkos. (Moreau ur ürmöse.)
A legszebb. (Yankee történet.)
Furcsaságok.
Egy év történetéből. (A bel- és külföldi politikai események krónikája.)
Ő cs. és kir. apostoli Felsége udvara.
Cs. és kir. közös kormány.
Magyar kir. kormány.
A vadászok védszentje. (Szent Hubert napjáról.)
Magyar lovaregylet.
A magyar atletikai club
Balaton-egylet.
A nemzeti kaszinó tagjai.
+ +A tengeri rák. (Tragikomikus történet.)
Kabát báránybór-béléssel.
Úrlapok az év minden napjára.
+Károlykörút, a Rcsner-féle kávéház mellett
ajánlja gazdagon főszerelt cipő gyári raktárat nagyban és kicsinyben, saját készítménye által legjobb és legolcsóbb árúak elismertetett, alapíttatott 1866. évben
Comod cipő finom nemezébőlfrt 1.20-tólfrt 1.40-ig
Zug-cipő erős dupla talppalfrt 3.50-tőlfrt 3.80-ig
Finom vikesbőr zug-cipő erős dupla talppalfrt 4.00-tőlfrt 4.50-ig
gondolt legjobb fajta
Finom posztó-cipő vikesbőrrel vagy bagáriávalfrt 4.50-tőlfrt 5.00-ig
borítva
Ugyanaz orosz lakkal borítvafrt 5.00-tőlfrt 5.50-ig
Salon lak cipő nagyon finomfrt 4.50-tőlfrt 5.00-ig
„ ” igen elegánsfrt 4.50-tőlfrt 5.00-ig
Valódi orosz bagaria csizma egy darabból, viz-frt 9.00-tőlfrt 11.00-ig
mentes, igen tartós
Házi cipő finom nemezéből sarokkalfrt 1.00-tőlfrt 1.20-ig
Nemez comod cipő hajtókkal igen elegáns fin-
nagy csokorralfrt 1.80-tólfrt 2.20-ig
Nemez sáta cipő kötni vagy zuggal két oldalánfrt 2.00-tőlfrt 2.50-ig
Finom bőr zug-cipő, 16 cm. magas, nemezbelés, dupla talp, a legjobb szeg-, chagrin- vagy borjubórfrt 3.50-tőlfrt 3.80-ig
Legfinomabb női posztó-cipő 16 cm. magas, szeg- vagy borjubórrel borítvafrt 3.80-tólfrt 4.00-ig
Ugyanaz orosz lakkal fejelvefrt 4.00-tőlfrt 4.50-ig
Legfinomabb bundacipő, kötni, báránybőrrel bé-
lelve, brabant díszítés, bőr. bársony v. posztófrt 4.50-tőlfrt 5.00-ig
Legnagy. választ. bálacipőekben színes szatintólfrt 1.80-tólfrt 2.50-ig
Minden fentnevezettek előálló varrott talppal párra 50
krall drágábbak, továbbá nagy raktár leány-, fiú és gyer-
nekezipőkből a legolcsóbb árakon. Megbízások a vidék-
ről utánvéttelletl pontosan és lelkiismeretesen eszközölet-
nek. Nem illők késszéggel kicseréltetnek.
Ára pompás díszkötésben arany metszéssel frt 1.80 — Bérmentes ajánlott átküldéssel frt 1.55.
+Képes árjegyzékek bérmentve.
+közelet Szabadkán. Hatalmas pártok mérkőznek itt a hatalomért. 1869 óta a Mukits-párt uralja a helyzetet, melyet a Lénárd Máté főispán elleni animozitás vezetett és mely akkoriban a balközép népszerű jelszavait írta zászlajára. Óriási agitációval, a pártvezérek finansialis romlása áráan megbuktatá az akkori földbirtokosok és honoráriorokból álló Deák-pártot az országgyűlési képviselőválasztásnál és 1872-ben magához ragadta a hatalmat a tisztujításnál. Az uri osztály és a honoráriorok zöme több, mindig sikertelen kísérlet után az uralomért, átment a fuzió után is a közjogi ellenzék terén megmarad Mukits, pártra, míg a szorosan vett polgárság egy töredéke, élen almási Antunovits Mátyas kir. közjegyzővel, makacsul opponál a Mukitsoknak és mindaddig eredménytelenül, míg ez a Mamuzsicsok-kal szövetkezve, a függetlenségek zömét képező bunyevácokat ezek által magához nem hódítá, miáltal sikerült a függetlenségi Varga Károly ellenében 1881-ben Mamuzsics Lázár szabadelvű pártit a II. választókerületben országgyűlési képviselővé megválasztani.
+ +— jan. 1.
+Mint az egész országban, úgy Bácsmegyében is élénk érdeklődés mellett folyt le a tisztujítás. A tisztviselők kevés kivétellel a régi-giek maradtak, mi azt bizonyítja, hogy a megye a tisztikar működésével meg van elégedve. És csakugyan a közigazgatás Bácsmegyében eléggé gyors és pontos, annak élen oly férfiú állván, mint az erélyes Schmausz Endre alispán, néhai Lovászynak méltó utóda.
+Egy sajtóságos jelenség azonban a viszonyokban beavatott szemlélő figyelmét nem kerülhette ki. A bácsmegyei uri osztálynak visszavonulása a megyei köztevékenység és hivataloskodás teréről. Maga az alispán polgári származású, úgy a központi tisztviselők tulnyomó része. Csak a szolgabírák közt vannak három az uri osztályból. Ezen más vármegyékkal ellentétes abstinenciát annak kell tulajdonítanunk, hogy a bácskai urak a tisztviselősködés modern követelményeivel megbirkózni nagyon kényelmesek és birtokaikon élve Horaczsal tartanak: „beatus ille qui procul negotiis” stb.
+Nagy csapat volt a szabadkai ellenzékre az általánosan s a nép által rajongásig szerezett Mukits Aurél és a pártszervezésben megbecsülhetetlen ügyességű és circumspectus Szekenderovics János halála, kiknek helyét a párt ifjabb tagjai nem pótolhatják. Hozzájárult a függetlenségi párt megingatásához a Mukits-párthoz tartozó tisztviselők ellen, Jankovich Aurél főispán erélye folytán kiderített több rendbeli szabálytalanság, mulasztás, mely a közgyám, árva-pénztárnok és legújabb egy számvizsgáló felügyesítését vonta maga után. Nagyon természetes tehát, hogy ily körülmények között megcsökkennén az ellenzék iránti bizalom, a törvényhatósági biz. tagoknak f. hó 20-án történt választásánál nagy többséggel a szabadelvű-párti jelöltek választattak meg.
+Bácsmegyében még a harmincas és negyvenes évek reform mozgalmaiban sem foglalkoztak a „magas politikával” oly szenvedélyel, mint más megyékben. Ma a parlamentáris rendszer idejében, annál kevésbé. Egyedül és helyesen, az önkormányzati teendőkre szorítkozik a megye, melynek közigazgatása ellen panasz alig volt hallható.
+Sajnos azonban, hogy a közművelődés társadalmi uton való terjesztése iránt nagyon kevés érdeklődést mutat Bácsmegye közönsége. Pedig e téren sok volna a teendő. Bácsmegyében nagyszámu a nemzetiségi elem. — Igaz, hogy az államellenes agitáció a kormány erélyes fellépése folytán nagyon lelohadt; Miletics és Politék már nem átkozódnak oly eszevesztűl, a többi nemzetiségek részéről pedig államellenes tendenciákat nem tapasztaltunk. — De a ki visszaemlékezik úgy a szabadságharc, mint az újabb alkotmányosság első éveiben e megyében folytatott nemzetiségi üzelmekre s a ki felfogni tudja, hogy a magyar állam konszolidációjának egyik lényeges feltétele az állam megmagyarosodása: az be fogja látni, hogy Bácsmegyében egy a felvidéken alakult egyeték mintájára szervezendő „közművelődési egyeték”-re égető szükség forog fenn. Bácsmegye közönsége és különösen ti vagyonos és tekintélyes bácskai nagy urak szervezettek egy megyei közművelődési egyeték!
+Mindezek dacára a törvényhatósági bizottságban a virilisták által a Mukitsok egynehány szavazattal többségben vannak. De ezen többség nagyon ingatag, és máris egy tekintélyes párttöredék készül átmenni a szabadelvűek táborába és a fuzió bizonyára megtörténik, mielőtt a tisztujítást illetőleg a jelöltek személyére nézve a megállapodás létre jön.
+A társadalmi élet azonban e hosszas s újabbban féktelenül dühöngő pártoskodás folytán teljesen fel van dulva. A guelfek és ghibellinek közti harc véresebb volt ugyan, de aligha elkeseredettebb. Kivánatos, hogy e hazafias és gazdag városban a helyhatósági közérdek, a csendes munkálkodás, s ez által a haladás érvényesüljön a pártok féktelen szenvedélyei felett.
+Élénk, sőt szenvedélyes a törvényhatósági
+hogy pedig alapjában véve jó férj és családapá, magával viszi ezekbe a füstös helyiségekbe feleségét és gyermekeit is, a kiknek izlése azután ott megromlik.
+és bennünket azon remény kecsgetet, hogy a f. hó 20-án megejtett s a pártok arányát megváltoztató választás által ez állapot mihamarabb be fog következni.
+ +A nihilista mozgalom kezdete óta Oroszországban következő fontosabb politikai merényletek és gyilkosságok történtek:
+1. Karakasoff nihilista merényletet követ el II. Sándor cár élete ellen 1866. ápril 16-án Péterváron.
+2. Tavlejeff kémet meggyilkolták Odeszszában 1876. szept. 17-én.
+3. Saraskin kémet meggyilkolják 1877-ben Péterváron.
+4. Gorinovicz áruló élete ellen merényletet intéznek Odeszszában 1878. január havában.
+5. Finogeroff kémet meggyilkolták ugyanazon évben Péterváron.
+6. Nikonoff rendőrfügynököt a Don mellett Rostovban (Dél-Oroszország) meggyilkolják 1878. febr. 13-án.
+7. Sassulics Vera nihilistánő merényletet követ el Trepoff tbnok, pétervári városkapitány élete ellen, 1878. febr. 5-én.
+8) Ossinski nihilista merényletet intéz Kotliarewski államügyész ellen Kievbén 1878. március 7-én.
+9. Wittenberg nihilista és társai merényletet készítenek elő II. Sándor cár élete ellen Nikolajevben (Dél-Oroszország) 1878-ban.
+10. Heyking csendőrkapitányt meggyilkolják Kievbén 1878. május 6-án.
+11. Mezenceff tábornok csendőrfőnököt meggyilkolják Péterváron 1878. aug. 16-án.
+12. Krapotkin hg charkovi kormánzzót meggyilkolják Charkovban 1879. febr. 21-én.
+13. Reinstein kémet meggyilkolják Moszkvában 1879. márc. 10-én.
+14. Mirski nihilista merényletet intéz Drentelen tbnok csendőrfőnök élete ellen Péterváron 1879. márc 25-én.
+15. Solovjeff nihilista merényletet követ el II. Sándor cár élete ellen Péterváron 1879. április 14-én.
+16. Baranovski kémet meggyilkolják Kievbén, 1879. ápril 12-én.
+17. II. Sándor cár élete ellen merényletet intéznek a losovo-sebastopoli vasuton (Dél-Oroszország) 1879. nov. 30-án.
+18. A II. Sándor cárt vivő vasutvonat ellen akna-merénylet történik Moszkva mellett 1889. december 1-én.
+19. A téli palotában Péterváron robbantás ál-
+báb-bódékban látható fejedelemnőkhöz. Néme-lyiknek az arcán a hajdani pikáns szépség nyomai látszanak.
+ + +Nem haladhatunk husz lépésnyire Páris bármelyik városnegyedében, a nélkül, hogy a legszerényebb bormérés vagy a legszegényesebb sörház ajtaja fölött ne olvasnánk hirdetve valamely „rendkívüli előadás”-t. A francia főváros, melynek alig van husz színháza, ez időszerint legalább kétszáz olyan helyiséggel bír, a hol bor vagy sör mellett hallgatja a közönség az éneket, a „chansonette”-et. A baj tűrhető volna, ha az előadott művek zenéje és szövege majdnem kivétel nélkül nem állana ellentétben a művészettel és a józan észszel. Azok az idők elmúltak, a midőn Béranger, Nadaud és Dupont dalai uralkodtak. Az imént elhunyt Darcierrel úgy látszik sirba szálltak az utolsó igazi dallamok és szivhez szóló versszakok.
+És ez a lesújtó ítélet épen úgy szól az elsőrangú ilyenmű vállalatoknak, — a melynek a „Alcazar”, a „Scala”, az „Eldorado” és a „Concert Parisien” — mint a számtalan külvárosi lebuinak. Kivételt képeznek az olyan énekesek és énekesnők, mint Theresa, Perzin, Gail-lard. De ezek mellett az elsőrendű csillagok mellett hányan vannak, a kiknek minden „művészetők” abból áll, hogy iszonyu torzképeket vágnak, vagy félremagyarázhatatlan taglejtésekkel kísérik előadásukat.
+Ez azonban még nem minden. A kavéházi hangversenyek határozottan akadályozzák a színművészet terjedését, mert elvonják tőle az olcsóbb helyek közönségét. Az természetes, hogy a munkás ott telepedik le, a hol dohányozhat és ihatik, miáltal a színi előadást élvezi. Mint-
+Nem fogok a legalsóbb rangú hangverseny-kavéházakkal foglalkozni, a melyek berendezésükkel és személyzetükkel fogva a legérdekesebbek. Többnyire egyetlen alacsony helyiségből állnak, melynek egyik végében van az emelvény és az elmaradhatatlan zongora. Alkohol-szag vegyül mocskos pipák bűzébe; a füsttel telített levegőn, mint sűrű ködpárán szűrődik át a pislogó lámpák halvány világa. A mint egy előadó az emelvényen megjelenik, ünnepélyes esend áll be. De alig hangzik el a darab utolsó versszaka, kitör a tetszés vihara, még pedig olyan felkiáltásokba, a melyeket magyarul — és nyomtatásban visszaadni nem lehet, különösen azokat nem, amelyek a szoknyás előadókra vonatkoznak.
+Ezekben a kavéházakban nem lévén elkülönített hely a közreműködők számára, azok, míg a sor reájuk kerül, a teremben foglalnak helyett, bámulóik között és velők poharaznak, pajtáskodnak. A tartózkodóbb nők egy sarokba ülnek és — harisnyát kötnek, míg az ő „számmuk” következik.
+A társaság rendszerint egy tenoristából, egy alt- és egy szoprán-énekesnőből és a zongorából áll. A tenorista azáltal tűnik ki, hogy nagyon vigyáz a keztyűjére, — melyet az üzlet-tulajdonos szolgáltat, — mert a következő számnál már az altistáné kezen fog ugyanazon keztyű fehérleni. Az énekesnők kopott selyem szoknyáikban, melyek tollakkal és csínált virágokkal tul vannak terhelve, hasonlítanak a vásári viasz-
+Legnagyobb részük nappal dolgozik. Az egyik a Marais-negyed valamelyik épületében portás. A másik valamely biztosító társulat hivatalos helyiségeit söpri. Az egyik szülésznő, a másik . . . egyéb. Van olyan, a ki hajdan valamely kisebb szinpadon, vagy a Vig Opera énekkarában működött, és a ki művészetéhez méltatlannak tartja, hogy kézi munkával foglalkozzék. Az ilyen éhen hal, ha torka felmondja a szolgálatot.
+Érdekes dolog meglátogatni egy olyan helyiséget is, a hol ezeket a kavéházi művészeket és művésznöket elszerzik. Egy sötét, hideg terem, rozoga puhafa-iróasztal, füstölgő kályha: ebből áll az iroda. Nehány sovány, rosszul öltözött alak ögeleg a teremben. Halvány, mely barázdás arcuk átvirrasztott és hajlék nélkül töltött éjjelekről tesz tanúságot.
+Az ügnök valamennyit személyesen ismeri.
+— Jó napot Adél . . . Jó napot Klára . . . Hát te, vén Filidórom, még mindig alkalmazást keressz? Lássuk csak gyermekeim, — így folytatja, miközben felüt egy könyvet . . . Keresnek egy tenoristát la Villettebe.
+— Mi a fizetés? — kérdi egy hatvan éves aggastyán.
+— Három frank és előadás után egy adag káposzta disznóhussal.
+— Köszönöm szépen! Három frank nagyon kevés.
+— Igen, de a káposzta!
+— Nem birom megemészteni.
+tal merénylet történik II. Sándor cár élete ellen 1880. febr. 17-én.
+20. Az áruló Sarkoffot meggyilkolják Péterváron 1880. febr. 17-én.
+21. Mlodezki nihilista merényletet követ el Loris Melikoff belügyminiszter élete ellen Péterváron 1880. márc. 4-én.
+22. Polikarpoff nihilista merényletet intéz Zabramski rendőrügynök élete ellen Kievenben, 1880. márc. 16-án.
+23. II. Sándor cárt vetőbombával meggyilkolják Péterváron 1881. márc. 13-án.
+24. Prim kémet meggyilkolják a pétervári Smolenskij-temetőben 1881. július 10-én.
+25. Neumann kémet meggyilkolják Varsoóban, 1881-ben.
+26. Sankovski nihilista merényletet intéz a belügyminiszter segédje (Cserevin) élete ellen, Péterváron 1881. nov. 25-én.
+27. Strelnikoff államügyészt meggyilkolják Odesszában 1882. márc. 30-án.
+28. Kutitonskaja nihilista nő Csitában merényletet intéz Iljasevics tábornok szibériai kormányzó élete ellen 1882. szept. 28-án.
+29. Sudejkin alezredest, a titkos rendőrség főnökét és segédjét, egy titkos rendőrt, meggyilkolják Péterváron 1883. dec. 28-án.
+ +A tisztujítások szerb világitásban. Az újvidéki Zasztava a megyei tisztujítások jelentőségével és fontosságával foglalkozván, konstatálja, hogy a mostani választások az egész országban „a magyarok” javára dölték el. A vegesajku megyékben is vagy tiszta magyarok választottak meg, vagy pedig olyanok, akiknek csak nevük és származásuk nem magyar, de lelkük szivük az. A magyar táborban nagy az öröm a siker fölött! De ez öröm — a Zasztava szerint — csak külsőlegesnek tekinthető, mert a győzelem nem sikert jelent, hanem reakció. A kivívott győzelem nemzetiségi szempontból tekintve, nem az ellentétes érdekek kiegyenlítéséből, nem a nemzeti érdekek kielégítéséből, hanem a jogosult kívánatok elnyomásából származott: s ez még nagyobb elkeseredésnek lesz szülőanyja. Tizenegy millió lelket számlálnak azon népek, melyek a kivívott győzelemben igazságtalan vereségüket találják. A megyei választások alkalmából elért győzelem, nem az öntudatosság, a kulturális fölény, s a természetszerű asszimilációnak a győzelme, hanem a törvény részrehajlóságának s a nyersen végrehajtott erőszakoskodásnak eredménye. A ki az ilyen győzelemnek is örül, ám örüljön neki!
+A tótok ujesztendeje. A turóc-szent-mártoni Narodnie Noviny a következő visszapillantásokba ereszkedik: „A tót nemzetiség az egész mult éven
+— Térjünk át tehát egy másikra. . . . Jó énekesnőre van szükségem a „Nagy kavics”-hoz címzett kávéház számára.
+át zsarnokilag maradt elnyomva; érette s a tót népért a kormány semmit sem tett! A tót vidékeknek szolgáló vágyölgyi vasút kiépítése nem képez jótéteményt a tót népre nézve mindaddig, míg a nép szellemi és anyagi nyomorban sinlódik. A vasutak az öntudatos, viszonylag éber és művelt népek valók; (ez igaz! A szerk.) de a kormány, a képviselők s az összes közigazgatási hivatalok a nép öntudatlansága és művelődése ellen működnek. A fájához hű intelligenciában összpontosult tót nemzet nem vesztette el lélekjelenlétét s lehetőség szerint mozgott. A nemzeti áldozatkészség nem lankadt: befolytak a tót tanuló ifjuság segélyezésére fordíttatni szokott adományok; a nemzet szobrokat emelt kitűnőbb halottjainak stb. A tót lap ezután mint rendesen, az iskolák ellen panaszkodik s a mult évben napvilágra lépett panszláv törekvéseket ünnepl.
+A krassó-szörényi választást fájalja a brassói „Gazeta Transzilvaniei.” A román nemzeti-ségi párt — ugymond — vereséget szenvedett, de ezért el nem csügged ez eredmény miatt, mert ezen vereségben is a román nemzetiségi párt erkölcsi győzelmét látja. Sőt ezen lap más helyen ugyancsak a tisztujitási mozgalmakról írván, azon véleményének ad kifejezést, hogy a románok nemcsak hogy el nem csüggedtek az eredmény miatt, de még csak ezentül fogják megkezdni a harcot a nagyszabadsági konferenciákon megállapított politikai programm mellett.
+Pestmegye közigazgatási bizottsága, jan. 10-én (csütörtökön) tartja meg rendes havi ülést, melyen a lefolyt év második feléről szóló közigazgatási bizottsági jelentés fog előterjeszteni.
+ +Megdöböntő a véres büntények szaporodása szerte az országban. Ma annyiról érkezett hír, hogy följegyzésükre külön rovatot kellett nyitnunk. Szomorúan illusztrálja e sötét krónika közbiztonsági és közérdekléségi viszonyaink sivárságát.
+(Rablógyilkosság a szegedi felső-tanyán.) A szatymazi tanyák közelében, a Szeged-felé vezető ut mentén, szombaton hajnalban egy haldokló embert találtak vérében a hetivásárra igyekvő tanyaiak. Fölemelték s a szűrkülletben a jelenlevők közül többen megdöböntve Hegedűs János fiatal tanyai gazdát ismerték fel a meggyilkolt szerencsétlen emberben. Nem messze fekvő a végzetes helytől a Hegedűsék tanyája, ahol már fönt voltak a házbeliek, mikor a meggyilkolt gazdával hazaértek, ki meghalt a nélkül, hogy megnevezhette volna gyilkosát. Csak anyit tudhat-tak meg nyomban, hogy rablógyilkosság áldozata lett a fiatal gazda, mert a zsebéből 120 frt-tal tömött tárcája hiányzott. Reggel jelentést tettek a pusztai kapitánynál, aki nem késett a vizsgálat megindításával. Mig a holttestet beszállították a kórházba, addig jegyzőkönyvbe vették a házbeliek vallomását. Hegedűs felesége azt beszéli, hogy férje a városba már a végzetes regg előtti este készülődött. Mondta is, hogy a hetivásárra megy sertést eladni s 120 frtot vitt magával. Hajnalban 3 óra után kelt utra s a tanyához közeleső harmadik dülönlél talál-ták meg beszakított fejjel. Az orvosrendőri vizsgálat is megejtetett. A holttest fején 3 centiméter hosszaságu mély sebnyílás találtatott, melynek alakja fokos ütésre következtet. A jobb szemét vastag vér lepte, mely sérülés tompa eszközzel ejtetett. A gyilkosság híre nagy fölháborodást idézett elő a felső tanyákon, melynek közbiztonsága nagyon szomorú labon áll.
+(Agyonverték a legszebb legényt.) A borsod-aranyosi legények híresek arról, hogy nem igen engednek egymásnak s ünnep, nem ünnep, véresre festik a korcsma földjét. Így történt az a legközelebbi vasárnapon is, midőn is az ünnep tisztességre templom helyett a korcsmába gyűltek táncra. A falu legényei csoportban állottak s a nyalka csoportban legfeltűnőbb volt Kovács Józsi. Tetszett is a fehér népségnek a legény, de ez meg a legényeknek nem volt inyére. S éppen ez volt Kovács Józsinak a halálos veszedeleme. Tancközben összeszólkozott a cimborákkal, a szóváltásból perpatvar, majd verekedés lett. Négyen-öten rohantak a szegény áldozatra s Kovács Józsi a szörnyű fokoscsapások sulya alatt eszméletlenül rogyott a földre s hétfőn délben meghalt. A boncolást dr. Kun Tamás törvényszéki orvos teljesítette, ki a halott fején 14 nagyobb sebet konstatált, melyek előidézői voltak a fiatal legény halálának. A verekedők közül négy legényt elfogtak.
+(Gyilkosság mulatság közben.) Veszprémmegye Vinár községében véres jelenetnek volt színhelye a korcsma. Föcsén István és Herics Orbán paraszt legények egy leánynak tették a sertét s ez okból engesztelhetlen gyűlöléssel viseltettek egymás iránt. A karácsonyi mulatság alkalmával összeakadt valahogy a tengelyük és Föcsén István Herics Orbánt úgy szurta nyakon bicskájával, hogy az még a nap folyamán meghalt.
+(Meggyilkolt csendőr.) Még csak a napokban vonult be híres Veszprémmegyebe a csendőrség és már is van egy áldozata. Várpalotán egy m. kir. csendőrt meggyilkoltak. Hoszter gyilkossága óta ez az első gyilkosság ismét a városkában. A részletekről hiányzanak közelebbi adataink. Veszprémből Kleczár Ferenc szolgabíró, Papp Gyula segédszolgabíró és Sárközy csendőrhadnagy mentek a helyszínére a vizsgálat és nyomozás megindítására.
+(Cigánymartyr.) Peredről írnak: Vasárnap este 7 és 8 óra között a Deákiba (Pozsonym.) vezető úton halálos kimenetelű verekedés történt. Három peredi suhanc Deákiból jövet, találkozott három itteni cigánnyal, kiket rövid szóvita után löccsel kezdték verni. A cigányok ketteje érezve a helyzet törhetetlenségét, azonnal kereket oldott, míg társuk a parasztok dühének esett áldozatul. Ezek oly baromilag ütötték a szegény cigányt, hogy a fején több mély sebből vérezve, halva rogyott össze. Arcát oly éktelenre törték, hogy javajó ismerősei sem voltak képesek rá ismerni. — A gyilkosok vérszomjas vakmerősége annyira terjedt, hogy az ép akkor arra haladó két urhölgy kocsiját is megtámadták. A tettesek már a galántai szolgabíroság börtönében várják méltó büntetésüket. A hivatalos boncolás ma történik meg.
+— Mit fizetnek? Kérdezi egy magas szőke nő, vászonfejkötővel, vörös kezeit egy kopott karmantyuba rejtve.
+— Öt frankot.
+— Zut!
+Eszembe jut egy megindító és egyuttal mulatságos jelenet, melynek valamikor tanuja voltam a Lune-utca egyik café chantant-jában.
+A primadonna éppen a „Sorrentói szűz” című dalt énekelte, mely telve volt ártatlan epedéssel, midőn egy csecsemő sírása hangzott fel a teremben. Általános zavar, kérdezősködés, kiabálás. Egy erőteljes férfi, ki a gyermeket karján hintázta (az apja volt), hiába igyekezett a kis sírót csitítani.
+— Uraim és hölgyeim, — szólt hirtelen félbeszakítva magát az énekesnő — megvallom önknek: ez az én gyermekem, és én táplálok, ha most meg nem szoptatom, vége van az egész estének.
+Ezzel leszállt az emelvényről, odaszaladt a csecsemőhöz, fölkapta, ismét az emelvényre lépett, felgombolta ruháját, odanyújtotta mellét a kis éhezőnek, és jelt adva a kisérőnek, mintha semmi sem történt volna, folytatta a dalt:
+Je suis la vierge de Sorrente
Une rose dans mes cheveux,
L'azur de la mer sous mes yeux
Et soudain me voilà contente!
(Én vagyok a sorrentói szűz, rózsá van a hajamban, a tenger azurja szemem előtt, nem kívánok egyebet.)
+A kis baba pedig tovább szoptott.
+André Marx.
+(Rablás Szántódon.) Szántódi levelezőnk írja január elsői kelettel: A mult éjjel Weisz A. budapesti önkörkereskedő, az 1 óra 27 perckor Budáról érkező vonatról leszállt, hogy a félórai távolságban fekvő faluba bemegy és az ottani uraságnál megvásárolt ökröket átveszi. Alig hagyta el azonban az állomást, az országuton két egyén utját állta és őt a 6000 forintnyi készpénzétől megfosztotta. Weisz a történtek után begyalogolt a faluba — Kőröshegyre — hol egy polgári házban kért menhelyet, s ott azon idő óta folyton lázban s magánkívül fekszik. Vallomásaiból még mindeddig nem volt kivehető, hogy megveretett-e, csak annyival volt képes a vizsgálat megkezdéséhez hozzájárulni, hogy pénzt egy urias kabátú, erős fekete bajuszu egyén vette el s ezen gyanú leginkább az éjjeli vonatokhoz járó postaküldőncöt terheli, ki már a Kőröshegyen állomásozó csendőrök által el is fogatott.
+(Borzasztó rablógyilkosság.) Mundra oláh községben (Fogaras mellett) dec. 14. 15-ike közti éjjel egy ottani lakos két sertését elopták a cigányok. A tulajdonos hamarabb értesült a lopásról, mielőtt azt kivitték és a tolvajokra lesett. Mikor a cigányok a sertéseket el akarták hajtani, füttykőssel fogadta őket. A négy cigány azonban az oláhra vetette magát, agyonverték, levágták a fejét és két kezét s a megcsontított holttestet a kert kerítésén átdobták. A borzasztó tett elkövetése után a két sertéssel együtt ellantak. Másnap reggel a gazda testét a falu kutyai által félig már szétmarcangolva találták meg. A tettesek kettejét már elfogták s átszolgáltatták a törvényszéknél.
+(Egy földbirtokos kiraboltatása.) Egész Zalamegyét megdöböntette az a vakmerőség, melyvel a rablók Csorich Morvaországból nemrég Zala-Alsó-Csánra költözött földbirtokossal m. hó 18-án elbántak. Este 5 órakor egy sereg nyakig fegyverzett rabló lépett be az udvarba. Első teendőjük az volt, hogy az udvarban 17-et löttek; aztán a még épülőfelben levő kastély urának két puskát irányoztak mellére s azt mondták neki: Ide hamar a sok pénzzel. Csorich azt felelte, hogy mindent odaad, csak életének kegyelmezzenek, azt azonban kénytelen megvallja, hogy az építkezések sok pénzt vettek igénybe s jelenleg kevés van nála. Jöjjenek az „urak” másnap, akkora eljő anyja, ki 2000 frtot hoz neki. Az egyik rabló durván felkiáltott: „Lőjétek föbe, ha nem adja a pénzt!” A szegény ember térdre hullva kért életének kegyelmet. A rablók megmottozták összes szekrényeit s mivel a talált zsákmány nem elégitette ki őket, Csoricht megkötözték, fejét és arcát kendővel leborították s nyakánál oly szorosan kötötték
+össze a végeket, hogy majd megfuladt; orrát fogó közé csípték, s aztán mikor a szerencsétlen így sem vallott, hosszú szakálánál fogva vonzották a földön. Végül összevissza verték, míg eszméletét nem vesztette s ekkor azon hiszemben, hogy meghalt, ott hagyták. A szérükben és a faluban e közben összegyült a nép, Csorich csőse rá is lőtt a rablókra, a harangokat félreverték, de közeledni senki se mert s a rablók a falu közepén bántatlanul mentek, miközben folyton lövöldöztek. Csorich anyja az nap érkezett volna meg Morvaországból Csánra, de szerencsére elhalasztotta utazását. A legérdekesebb azonban az, hogy ez ügyben még egy lépést sem tett a hatóság. (Alig hihető.)
+ +— (A budai honvédelmékszoborra) újabb adakoztak: A váci takarékpénztár 10 frt, a nagybányai városi takarékpénztár 10 frt, a miskolci takarékegyelet 5 frt, a kassai műalmi részvénytársaság 10 frt, a nagytapolcsányi takarékpénztári egyelet 10 frt, a kis-kun-majsaí gőzmalom részvénytársulat 3 frt, a borsod-miskolci gőzmalom részvénytársaság 5 frt, az ujvidéki első gőzhajózási részvénytársulat 10 frt, összesen 63 frt, hozzáadva az eddigi gyűjtések összegét takarékpénztári könyvek szerint 14,987 frt 10 kr, főttszeg 15050 frt 10 kr.
+— (A legidősebb magyar prépost.) A szegedi belvárosi plébános f. hó 21-én ünnepélyesen fogja megünnepelni 80-ik születésnapját. Érdekesnek tartjuk ez alkalomból közölni az érdemekben megőszült hívei által szeretett főpap életéből a következő adatokat: Dr. Kreminger Antal c. prépost belvárosi plébános született 1804. január 21-én Szegeden. Édes atyját, Kreminger Györgyöt az egész város közönsége a „Herr Vater névvel nevezte. Édes anyja Peszvár Franciska volt. Szegeden kitűnő eredménnyel végezve elemi és gimnázialis iskoláit, 1822. évben Kőszeghy László csanádi püspök a pesti m. egyetemhez a központi papnövelődébe küldötte. 1826. évben lelkészsze szenteltet és október 26-án a szeged-palánki szent dömötöri róm. kath. templomban mondotta első miséjét. Ugyanezen évben a püspök udvarában a megyei hivatalnál, később a csanádi papnövelődében tanárként működött. E minőségben a tudománynak a keleti nyelvek kivételével minden ágazatát előadta. 1830-ban a theologia tudori koszorúját nyerte. 1831-ben a csanádi püspöki szentszéknek ülnöke lett. 1833-ban jött Szegedre az akkor már betegeskedő testvéréhez Kreminger György esperes-lelkészhez segédplébánosnak és 1835-ben Szeged szab. királyi város kegyuri jogainál fogva a belvárosi parochiára rendes lelkésznek megválasztotta. Az oktatás terén és az iskolák felállítása ügyében is igen sok buzgalmat fejtett ki, jó példával járván elől 1837-ben Zabolcsánál és Nagyszékesosnál tanyai iskolákat állított fel, melyeket saját erősenéből segélyezett. Mórán, Tabán, Alvégen, Rózsken és Uj-Szegeden az ugynevezett ingyen iskolák létrehozatalában kiváló erélyt és tevékenységet fejtett ki. 1840-ben V-dik Ferdinánd király az egyházi téren szerzett érdemei elismeréséül a csöppöfői prépostsággal ajándékozta meg s így jelenleg a legidősebb prépostja a magyar hazának. 1844-ben a szegedi kir. tanítóképzde lón igazgatására bizva. 1866. okt. 26-án tartá a secundiciális aranymisét a belvárosi szent-dömötöri kath. templomban.
+— (A pozsonyi postaigazgatóság) hivatalos kimutatása szerint az 1883-ik évben a Nyitramegye területén levő postahivatalokhoz kézbesítés végett érkezett összesen 1957 magyar, 1495 német és 547 tót nyelvű lap. Érdekesek ezen kimutatásból a „Felvid. Nemzetőr által kiszemelt következő adatok: Nyitra város 283 példányban járat magyar lapokat, 157 németet és 7-ben tót lapot. Utána Privigye olvas legtöbb magyar lapot: 91 példányban, 34 németet és 20 tótot, Pöstyén (fürdőhely) 89 magyar és 73 német lapot. Érsekujvár 79 magyar és 74 német lapot. Vágsellye 71 magyar és 26 német lapot. A kimutatott 85 község között olyan község nincs, melyben német lapot ne járatnának, de csak 19 oly község van, melybe tót lap nem jár. Több német mint magyar lap jár 26 községbe, több tót lapot olvasnak mint magyart 12 községben és több magyar lapot, mint mást olvasnak a kimutatásba foglalt 85 közül 58-ben.
+ +Berlinben a Szilveszter-éj az idén zajosabb volt, mint a megelőző években. Az éj ugyan hideg volt, de tiszt, csillagos, és azért nagy sereg ember tolongott fel s alá az utcákon. A hagyomány az ugynevezett Fridrichsstadtot, az Unter den Linden egy szögletét avatta az ártatlan szilveszter-éji tréfák helyévé. A kezdetben ártatlan tréfák azonban később annyira elvadultak, hogy a rendőrségnek fegyveres kézzel kellett beavatkoznia. Alig oszlatta szét a rendőrség a műveletlen csöcselékét, a művelt csöcselék lépett helyére s innen indult ki az előbbi években — az antiszemita mozgalom. A rendőrség az idén erőlyes intézkedést tett, hogy a kihágásokat megakadályozza, ami sikerült is.
+A híres Bauer-kávéházat 111/2 órakor már bezárták, mert félték a csöcselék támadásától. A rendőrség megkeresésére a Café Nacional ajtait is bezárták. A Keck-kávéházat nem zárták be ugyan, de a szolgálattevő személyzet száma meg volt kettőzítve s jelentékeny számú rendőrt küldött oda a rendőrfőnökség. Általában Berlin valóságos ostromállapot képét nyújtotta. Mindenütt rendőrök álltak, rendőrök sora zárta el a császári palotát, hogy az uralkodó nyugalma megháborítást ne szenvedjen. Lovas rendőrök nyargaltak az utcákon. Ily nagyterjedelmű óvó intézkedések jóelőre elvették a kihágásra vágyók kedvét.
+113/4 óráig az utcákon meglehetősen nyugalom uralkodott. Ekkor kezdődött egy kis mozgalom a Fridrichsstadt minden részében. De nem sokára a házakba vonult a nép. A legszegényebb pincehelyiség ugy, mint a legfényesebb vendéglőtermek vidám közönséggel telt meg, megeredt a puncs, grog és pálinkaivás.
+Az álarc-kölcsönzőknek nagyon jó dolguk volt e nap. Pontban tízenkét órakor azonban a viszonylag csendes utcák egyszerre zajosakká váltak. Mindenütt megnyíltak az ajtók és ablakok. Mintha a földből nőttek volna ki, úgy öznölöttek elő egyszerre ezerek meg ezerek, s mentek sűrű sorokban végig az utcákon. A fényesen megvilágított ablakokban megjelentek a prémes felöltökbé burkolt nők, hanem bizony nem sokáig nézegettek ki, mert az északi szél fagyossága hamar visszakergette őket a kályhához. Tavaly, mikor enyhe időjárás uralkodott, tovább időztek az emberek az utcán; barátságosan köszöntgettek ide-oda; egy-egy énekelni tudó ifju, ha megpillantott egy csinos leányt az ablakban, éjjeli zenét rögtönzött, melyet százan és százan hallgattak meg; a rendőr, a ki máskor minden összeseregülés ellen tiltakozott, nem avatkozott bele. Ez éjjel persze a hideg nem megvetendő szövegségek volt a rendőröknek és így a nagy terjedelmű óvintézkedéseknek nem kellett komolyabb esetekkel számolniok.
+bankbíróshoz 1884-ik év folyamára a kuriai elnökség által kinevezték; Vértessy Sándor, Manojlovich Emil és Balázs Antal, kik jan. hó elején az elnök kisérletében Bécsbe fognak utazni a választott bíróság megalakítására. Ez évben a magyar kir. Kuria elnökét illeti a választott bírósági elnökség sora.
+A sajtóügyi tanács jövőre akképp alakítottat meg az elnökség által, hogy annak tagjai ezentul az első büntető tanács tagjai legyenek; vagyis jövőre nem lesz a büntető s polgári osztályokból alakított külön sajtótanács, hanem a sajtó ügyek is, természetükhöz képest bűnvádi ügyeknek tekintetnek s egyéb büntető ügyek során adatnak elő az első büntető tanácsban.
+A legfőbb királyi és országos fegyelmi bíróság tagjai lesznek a m. kir. Kuria részéről: az összes tanácselnökök, vagy ezek akadályozottsága esetében a kinevezés sora szerint legidősb bírák.
+Az alapítványi bizottságba szavazás után megválasztattak, illetőleg meghagyattak rendes tagokul: Szabó Imre, Balázs, Herrich és Pápay bírák, póttagokul: Mersich, Osvald, Nagy Imre és Veszprémy bírák.
+A nagyobb fegyelmi tanács tagjaivá az 1871-ki 8-ik t. c. értelmében sorshuzás után kijelöltettek rendes tagokul: Herczeg, Ruby, Czorda, Okolicsányi, Puscaru, Aszt, Kossalko és Halmossy bírák; póttagokul: Soltész, Mersich, Babos, Dapsy, Szentgyörgyi, Baló, Veszprémi és Bovankovich bírák.
+A kisebb fegyelmi tanács tagjaivá ugyanazon törvény 36-ik §-a értelmében szintén sorshuzás után kijelöltettek rendes tagokul: Burján, Janniczky, Lehoczky, Polgár, Jopler és Hajdu bírák póttagokul: Manojlovich, Szloboda, Regner, Szabó Ágoston, Blaskovich és Lassel bírák.
+Az 1874-ik törvény 51-dik §-a értelmében a képviselőválasztási felelősséget ügyek elbírálására hivatott tanácsok tagjaivá titkos szavazás után megválasztattak: az első tanácsba rendes tagokul: Babos, Balásy, Janniczky és Manojlovich bírák; póttagokul: Vértessy, Halmossy, Dapsy és Osztrovsky bírák; — a második tanácsba pedig rendes tagokul: Soltész, Czorda, Ocsvay és Szentgyörgyi bírák; póttagokul: Masirevich, Mersich, Andrásévits és Lehoczky bírák.
+A kir. javadalmat élvező püspökök után maradt törzsvagyon elkülönítése s hagyatékaik rendezése tárgyában mult év ápril 10-én kelt rendelet által szervezett vegyes bizottság tagjaivá az igazságügyminiszter 1884. évre Vértessy Sándor és Janniczky Lipót bírákat nevezte ki a Kuria részéről.
+Az ügyvédi vizsgálató bizottsághoz ugyancsak a miniszter Szabó Imre elnöklete s Szentgyörgyi Imre helyettes elnöklete alatt, Andrásovics Béla, Czorda Bódog, Halmossy Endre és Suhay Imre kuriai bírákat jelölte ki.
+A könyvtári bizottság bemutatott jelentése szerint, a bizottság a könyvtár részére mult év folytan megvett könyvek beszerzésénél különös tekintettel volt a hazai jogforrásokra, nevezetesen a régi törvényhozási nyomtatványokra, továbbá a kommentároakra, legfőképen mégis a judikaturára és pedig ugy a hazai, mint a külföldi főbíróságoknak az igazságszolgáltatás különféle ágait felölölő döntvénygyűjteményeire, s bár a könyvtár még felette hiányos, használhatósága az új beszerzések által mégis jelentősen fokoztatott. A könyvtár adományok után 111 művel, 124 kötetben, összesen pedig 314 művel 612 kötetben s 564 darabban gyarapodott. A jelenlegi egész könyvvállomány 702 művet képező 1750 kötetre a 1579 darabra megy. A könyvtár-bizottság tagjainak köszönő szavazatván, újból megválasztattak Csemegi Károly és Tóth Lőrinc tanácselnökök és Czorda Bódog kuriai bíró.
+— (Zwingli-ünnep Székely-Udvarhelyen.) Az erd. evang. reform. egyházkerület igaztanácsa Zwinglinek, Helvécia egyik reformátorának születése négyszázadik évfordulója alkalmából emlékkünnep tartására hívta fel az illető kollégiumokat, egyházközségeket és az egyházmegyéket is. — Ezt az ünnepélyt a sz.-udvarhelyi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségek és az ev. reform. kollégiummal együtt fogják megtartani 1884. február második vasárnapján.
+— (Szélhámos család.) Pesenlechner kőszegi jöhiű vendéglős s kávéshoz — írja a „Kőszeg és Vidéke — dec. hó 1-én veje, Fuith Lajos, Sopronból táviratot intézett volt, felkérve ipját, hogy küldjön neki azonnal 100 frtot Sopronba, a hattyuszállodába. Pesenlechner azonban el is ment a postára, s táviratilag a pénzt vejének utalványozta is, beírván egyúttal azt a vele elszámolásban levő veje tartozásául. Nem csekély volt azonban a meglepetés, midőn a leszámlolásnál veje arról értesítette, hogy ő Sopronban régideje nem volt, pénzt nem kért s nem is kapott. A pénzt tehát csak valami család sürgőnyözhette, s az szedhette rá a soproni postahivatal, vagy talán a vendégeért jótállott hattyuszállodást.
+ + +A legfőbb bíróság valamennyi bírája ma d. e. összes ülésre gyülekezett. Az ülést Perczel Béla kuriai másodelnök nyitotta meg a jelenlevők üdvözlésével. Fájdalommal emlékezett meg azután az év folytan történt borzasztó esetről, mely a Kuriát volt kitűnő elnökétől: Majláth Györgytől megfosztotta, s Dimits Emil bíró haláláról, a kiben a Kuria buzgó és tehetséges tagot vesztett el. Áttérve azután az ügyforgalomra, kitűntette, hogy a mult év folytan több ezerrel kevesebb ügydarab érkezett, mint 1882-ben; a hátralékok kevesedtek, s a bírák elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki.
+Következett a bírói testületet illető választások megejtése. Az eredmény következő;
+A bécsi legfőbb törvényszék bíráival vegyes
+— Az észéki vasuti hid leszakadása miatt indított bűnvádi eljárás során a pécsi kir. törvényszék dec. 31-én elvégre meghozta a vádhatározatot, mintán pár héttel előbb Cziglányi Béla vizsgálatbíró és Angyal Pál kir. alügyész e terjedelmes és bonyodalmas ügyben a vizsgálatot befejezték. A törvényszék a következőket helyezte vád alá: Récey Gyula igazgató helyettesét, Jobbágyi Ottó főmérnököt, Stelz Frigyes osztálymérnököt és Koch József hidfelügyelőt, ellenben Margreiter Ede észéki állomásfőnök és Schüller mérnök irányában a további eljárást megszüntette. A végtárgyalásra hatánap később tűzítik ki, ha a vádhatározat jogerejű lesz. A vád alá helyezettek, — mint hírlík, — felebbviteli jogaikkal fognak élni s ezzel a bonyodalmas bűnvádi eljárás éppen oly huzamos lefolyást vesz, mint az augusztusi kerepesi-uti zavargások ügye, melyben a budapesti törvényszék még ma sem birt a vádhatározatig elérkezni.
+(Folytatás a főlapról.)
+Egy gyűrű. Az ötvös műkiállítás kincsei egyre gazdagodnak. Legujjabb beérkeztek a gyulafehérvári püspök által bejelentett tárgyak, melyek nagyobbára a XV. és XVI. században Erdélyben készültek. E gyűjtemény egyik nevezetes tárgya egy nagy gyűrű, melyhez két irányú monda fűződik. Az egyik szerint ez volna az a gyűrű, melyet Arragoniai János, Mátyás király nejének, Beatrixnak fivére és akkori esztergomi érsek pápai ajándékul kapott, ami annál inkább valószínű, mert a gyűrűn a pápai és az arragoniai címer látható. A másik hagyomány szerint ez volna ama történelmileg nevezetes gyűrű, melyvel Hunyady László Nándorfehérváron Cilley Ulrik kardvégását felfogta és ennek volna tulajdonítható a gyűrűben levő drága kő szétrepesztése.
+A német és osztrák-magyar cukoripar között az utóbbi esztendőkben verseny fejlődött ki, és nem épen előnyünkre, mert a statisztikai adatok mutatják, a németországi cukor már a keleten is kezdi kiszorítani terméktünkét, a hol pedig eddig domináló állást foglaltunk el. Még néhány év előtt monarchiánk a cukortermelés terén első helyen állott, ma már második helyre lett visszaszorítva, a mint az a következő adatokból kitűnik:
+Ez arány 1879. óta még kedvezőtlenebbre váltott.
+A gabnapiacról. Az európai gabnapiacokon az utóbbi napokban lanyha volt az irányzat és csak jelentéktelen volt az üzlet. Angliában az árak a múlt héthez képest keveset változtak. Az üzlet szűkkörű volt és az effektív buzát gyengén vásárolták, mivel, tekintettel a jelentékeny készletekre, továbbá árengedményeket remélnek. Valamivel több érdeket nyújtottak a franciaországi gabnüzleti viszonyok. A párisi határidőtőzsdén különösen a lisztüzletben meglehetősen élénkség uralkodott, a mennyiben a nagyobb mérvű kinálat árhanyatlást eredményezett. Belgiumban és Hollandiában csendesen folyt az üzlet és a déloroszországi áru csak lassan kelt. Az orosz kikötőhelyekről panaszkodnak, hogy a nedves időjárás miatt az utak járhatlanok. Ezen okból a kinálat méve csökkent. Az északnémet s különösen a berlini piacon a buzaüzlet kezdetben szűk körben mozgott és csak akkor élénkült föl, midőn a helyi spekuláció nagyobb mérvű eladásokra szánta magát. A roszüzlet már kevésbé volt élénk. A helyi spekuláció, mely eddig baisse irányban működött, feladta pozícióit és a piacra hozott árut fedezési célokra vásárolta. Ez által az irányzat szilárdabbá vált ugyan,
+de a forgalom nem emelkedett lényegesen. Amerikában a föntiekkel ellentétben meglehetősen árhullámas mutatkozott, oly eredménnyel, hogy a kész áru jegyzése nem változott, míg későbbi határidők valamivel csökkentek. Az ellenőrizhető állomány eddig példátlan magasságra emelkedett; ki-tett ugyanis december 28-án a buzánál 35.525,000 bushelt, a tengerinél 9,000,000 bushelt. Hogy az ellenőrizhető állomány ily nagymérvű gyarapodása az amerikai gabnapiac hangulatára erősebb befolyást nem gyakorolt, annak tulajdonítható, hogy az idei buzatermés egy nagy részének rossz a minősége. A szállítási díj a múlt héten 2 centsről 1 1/2 centsre szállott alá, mindazonáltal az atlanti-tengeri és kaliforniai kikötőkből Angliába és az európai szárazföldre csak körülbelül annyi gabonát szállítottak el, mint az előző héten.
+Sorsjegyek huzása. Az 1854-i sorsjegyek mai huzásánál Bécsben a következő sorozatok huzattak ki: 109 208 323 348 385 470 600 758 765 853 982 1001 1076 1292 1351 1414 1496 1523 1552 1560 1623 1666 2008 2038 2125 2222 2393 2526 2536 2812 2844 2863 2895 3557 3589 3594 3604 3675 3725 3748 3944. — A badeni 35 frtos sorsjegyek huzásánál 1000—1000 mark nyerevényvel a következő számok huzattak ki 87070, 121508 137021 137036 137042 174172 176799 229841 254352 és 254385. — A braunschweigi sorsjegyek tegnapi huzásánál 60.000 markot nyert 7426 sor 49 szám, 10.800 markot nyert 9743 sor 20 szám, 6000 markot nyert 5187 sor 26 szám és 1800 markot a 7198 sor 39 szám és 7509 sor 47 szám.
+A budapesti alaguton át a lefolyt december hóban 131,500 gyalogos, 405 targonca 13.185 egyes fogat s 18,001 kettős fogat közlekedett s ezek után befolyt 5104 frt 33 kr vámjövédlem. A lefolyt 1883. évben az alaguton át közlekedett összesen 1.628,497 gyalogos, 5342 targonca 179,687 egyes fogat s 248,774 kettős fogat, melyek után a vámjövédlem 66,631 frt 7 krra rug, ami a megelőző év bevételével szemben 4896 frt 36 kr többletet tüntet fel.
+A budapesti közuti vaspályatársaságnak 1883. december havában 666445 szállított személy után 74135 frt 57 kr bevétele volt, tehát többlet az 1882. év hason havához képest (61.348 frt 6 kr) 12,786 frt 96 kr. Az összes bevétel az 1883. évben 1.023.266 frt 93 krt tesz, többlet az 1882. év bevételével szemben (911958 frt 86 kr) 103.748 frt 7 krt.
+Budapesti árutőzsde, jan. 2. A mai gabnatőzsdén buza szilárd irányzattal vette kezdetét. A malmok olcsóbban igyekeztek vásárolni s a vételkedv valamivel kedvezőbb volt, úgy hogy mintegy 12,000 mm. kelt el, teljes napi árákon. Ellenben más magvak közül kinálat hiánya miatt kevés került a piacra és csak némi zab adatott el, változatlan árákon. Eladott: Buza: Tiszavidéki 200 mm. 78 k. 10.—, 100 mm. 78.5 k. 10.—, 100
+mm. 78 k. 9.90, 200 mm. 80 k. 10.05, 100 métermázsa 77.5 k. 9.80, 100 mm. 77.5 k. 9.90, 100 mmázsa 77 k. 9.90, 200 mm. 77 k. 9.75, 100 mm. 77.3 k. 9.80, 100 mm. 76.8 k. 9.80, 100 mm. 76 k. 9.80, 500 mm. 75.8 k. 9.70, 300 mm. 76.3 k. 9.70, 100 mm. 76.5 k. 9.85, 100 mm. 74.6 k. 9.60 mind időre. Pestmegyei 200 mm. 77.5 k. 9.77 1/2, 100 mm. 76.8 k. 9.60, 200 mm. 76 k. 9.60, 100 mm. 76 k. 9.70, 300 mm. 74.5 k. 9.50, mind időre. Perjamosi 170 mm. 77 k. 9.95, időre. Fehérmegyei 1700 mm. 76 ó, 9.75, 200 mm. 76 k. 9.70, mind időre. Szokványminőségű 1300 mm. 75.8 k. 9.35, időre. Eladott: Zab 200 mmázsa 7.15, készpénzfizetéssel. — A határidő üzletben csendes irányzat uralkodott. Kötöttett buza tavaszra 9.68, 9.66, 9.64, 9.63, 9.64 frton, buza őszre 10.23, 10.24, 10.25 frton, tengeri máj—jun. 6.70, 6.69, 6.67, 6.66 frton, zab tavaszra 7.13 frton. Hivatalosan jegyeztetett: Buza tavaszra 9.63—9.65 frton, buza őszre 10.24—10.26 frton, tengeri 1884. máj—jun. 6.67—6.69 frton. zab tavaszra 7.12—7.14 frton. — A délutáni forgalomban buza tavaszra 9.63—9.64, őszre 10.20—10.22, tengeri máj—jun.-ra 6.67—6.69 és zab tavaszra 7.13—7.15 frton kötöttett. — Termények körül zsíradék változatlan. Szilva csendes, Szilvaiz tótországi 22 frton kötöttett. Szesz tartósan lanyha.
+Budapesti értéktőzsde, jan. 2. A tőzsde tartózkodó magatartással indult meg és bár kezdetben a kedvező külföldi jegyzések megakadályozták az árfolyamok hanyatlását, utóbb mégis némi árcsökkenés állott be. A forgalom korlátozt maradt. Vasuti értékek valamivel olcsóbbak. Vuluta változatlan. — Az előtőzsdén osztr. hitelr. 292.70 frton, magy. hitelr. 291.75—292.12 1/2 frton, magy. 4/0 ar. jár. 88.42 1/2 frton, magy. papírpár. 85.85 frton, magy. leszám. bank 87.50 frton, osztrák-magyar államvasut 319.50 forinton került forgalomba. — Zárlati árfolyamok 11 óra 30 perckor: Osztrák hitelr. 292.70, magy. 4/0 ar. jár. 88.42 1/2. — A déli tőzsdén magy. 4/0 ar. jár. 88.52 1/2—88.40 frton, magy. papírpár. 85.35—85.80 frton, bpesti bankegy. 107—106.75 frton, magy. hitelr. 292.25—291.50 frton, magy. jelzálogbank II. kib. 96.75 frton, osztr. hitelr. 292.70—292 frton, moln. és sütt. malma 390 frton, osztr.-magy. államvasut 321—320.50 frton, bpesti közuti vasp. 478—477 frton, Drasche 155 frton, salgó-tarjáni kőszénbánya 121 frton kötöttett. Zárlati árfolyamok 1 óra 30 perckor. Osztr. hitelr. 291.90—292.10 magy. 4/0 ar.-jár. 88.40—88.70. Hivatalos felszámoló árfolyam: osztr. hitelr. 292. Nyilatkozáskor osztr. hitelr. 292. Díjüzlet osztr. hitelr. holnapra 3—3.50 nyolc napra 8.50—9, egy hora 18—19. — Az esti tőzsde igen szilárd volt. Osztrák hitelr. 293.50. Magy. hitelr. 292.50. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 88.60, Magyar 5 százalékos papírpár. 85.85.
+ +dóház: ezeknek székhelye már az akkor Dzsien-Kangnak nevezett Nanking volt. 618-ban a Tang-dynasztia került uralomra; Tai-Dsü, a második uralkodó e dynastiából, még azzal dicsekedhetett, hogy a mostani Mongolországtól le egész Anamig minden „egy családot” képez: ám sokáig ez a dinasztia sem tarthatta meg nagy hatalmát: utána öt oly dinasztia került uralomra, 907-től 960-ig, melyeknek elég gondot adott magukat fenntartani a trónon: a déli vazallus államok egészen kiestek hatalmi körükből.
+ +Khina a Csü-dynasztia alatt a Huang-Ho (sárga folyó) két partján délfelé egész a Yang-Dzy-ig terjedt s feudális állam volt, mint az egykori Németország. E dynasztia második uralkodója alatt, a kit Cseng-Vangnak hittak, s a ki 1115-től 1078-ig uralkodott (Kr. e.), 1110-ben Yüe-Shangból, mely körülbelül a mai Tonkingnak felel meg, követség jött Khinába, melyről a khinai történeti művekben az olvasható, hogy három országon kellett átutazniok, míg Khinába jutottak. A yüe-shangi követek fehér facányokat vittek ajándékba s magukat hűbéreseknéke valották. Danlui birodalmi gróf, akit Dsu-Gungnak is neveznek, volt első koronatanácsosa a 18 éves Cseng-Vangnak. Ez fogadta a követséget, de nem akarta sem ajándékukat, sem meghódolásukat elfogadni, azt hozva fel, hogy „egy uralkodó erényessége nem érhet el hozzájuk.” A követek erre azt felelték, hogy három év óta vihar nem pusztította országukat; a mit egy öreg ember úgy magyarázott meg, hogy Khinában egy sheng-jen (szent) támadt s ennek köszönhető e viharok megszűnése. Dsu-Gung erre elfogadta az ajándékokat s feláldozta az udvari templomban. Majd kalauzokat adott a követek mellé s úgy bocsátotta el őket.
+A Sung-dinasztia ezután következő korszaka (960-tól 1278-ig), mely joggal nevezetik a klasszikus irodalom renaissancejának, politikai téren csak balsikereket mutathat fel. A 12-ik század végén a nagy mongol horda Dsingiszkhán alatt véget vetett a tatárok uralmának előbb éjszakon, majd délen is.
+1260-ban Hubilie (Kublai khán) került a khinai trónra s csak ő alatt következett be Birma, Kambodzsa és Kokhinkhina igazi meghódítása. Mondják, hogy Hubilie főleg azért vállalkozott ez országok meghódítására, mert ékszerek utáni vágya kielégíthetlen volt.
+Ez első írott emléke Tonking hűbéres viszonyának a khinai császársághoz. Han-Ping-Di uralkodása alatt (1—6 Kr. sz. után) említik a khinai történetírók másodszor. Ekkor ugyanis a kilencéves császár helyett Wang-Wang miniszter, aki anyai ágon rokona volt, kormányozta a birodalmat. Hogy a maga tekintélyét emelje s a kort, melyben ő vitte a császár feletti gondnokságot, megörökítse, a déli határon lakó népeket rábeszélte, hogy küldjenek követeket a khinai udvarhoz; ezek aztán Yüe-Shangból (Tonking) érkezetteknek adták ki magukat s fehér és fekete facányokat hoztak ajándékba. Így akart Vang-Vang hasonló érdemeket szerezni, mint annak idején Dzsü-Gung.
+1368-ban a mongol uralomnak véget vetett a bensiülött Ming-dynasztia. Amint Anamban látták, hogy Yüan egészen meg van semmisítve, 1371-ben a hűbéradót Tai-Drunak küldték az új fejedelmházból való első uralkodónak. Cseng-Dzsü (1403—1425), aki őccsét, Hui császárt, erőszakosan fosztotta meg a tróntól s magához ragadta a khinai birodalom fölötti uralmat, figyelmét főleg tengerentúli országok meghódítására fordította. Hajóhadai, úgy látszik, Siamot, Jávát, Sumatót, sőt Bengáliát is fölkeresték. 1406-ban Anamba is küldött hadsereget, mely öt évig maradt ott s a már meglevőkhöz újabb területeket szerzett Kokhinkhinában.
+Guang-Vu-Di alatt (25—28) Kokhinkhinát Dhsiao-Dshy név alatt említik a történetírók; Kokhinkhina ekkor khinai területet hódított. Ma-Guang tábornok küldetett hadsereggel Dhsiao-Dshy ellen, hogy a betolakodókat kiűzze. Ezt a hadjáratot a khinai történészek „lázadásnak” nevezik, holott Kokhinkhina nem állt függő viszonyban Khinával szemben.
+Hsüan-Dsung császár kormányzása alatt (1426—1436) Anamból azt jelentették a nankingi császári udvarnak, hogy a Csen-dinasztia kihalt s a korona a Li-családra szállt át. Ez a tény világosan bizonyítja, hogy Anam akkor de facto elismerte Khinában a maga suzerainjét.
+A Han-dynasztia után, melyhez Guang-Vu-Di tartozott, belső zavargások, a birodalom szétdarabolása, egyszer három államná (222—223), vagy a hatalomra jutott helytartók, akik tartományait önálló uralkodók gyanánt kormányozták, elterelték a központi kormány figyelmét a hódításoktól s vélt déli hűbéreseiktől.
+1644-ben a mandzsurok elűzték a Ming-dynastiát s a ma is uralkodó Thsing-házat juttatták a trónra. A Thsingeknek véres harcokba került uralmukat általánosan elismertetni. Csak 1682-ben esett az utolsó város is — Yünnanfu — a mandzsurok hatalmába. Ekkor Kangszsi császár uralkodott.
A Khina déli részén levő országok fejedelmei csak ezután kezdtek ismét hűbéres kötelezettségeiknek megfelelni. 1787-ben az anami király, Li-Vei-Csi, Juan-Hui minisztere által elűzetett. Az elűzött király Khinához fordult segélyért s a következő évben a császári sereg indíttatott Anamba, hogy az elűzött Li-Vei-Csit helyezze vissza a trónra. A khinai hadsereg ellenállás nélkül nyomult egész a fővárosig, hol Li-Vei-Csi Thsien-Lung khinai császár nevében helyezettett trónjára. Juan-Hui pedig visszavonult Dshan-Tshengbe (Hué.) Utóbb azonban ismét elűzte Li-Vei-Csit s mert önkényt meghódolt a khinai fenhatóság előtt s pártja Anamban igen nagy volt, Pekingben jónak látták elismerni őt.
A Dhsin-dynasztia (265—420) ismét egy kormánypálca alatt egyesíté ugyan a khinai birodalmat, de a független helytartó fejedelmek csakhamar ismét a maguk urai lettek s a legtöbbben még névleg sem ősmertek el a khinai császár felsőbbségét.
+A Dhsin-dynastiát gyorsan követte öt uralko-
+Hidegtől és éhségtől reszketve, igazán a nyomor képét mutatá a szegény kicsike.
+Ez rövid ismertetése amaz eseményeknek viszonyoknak, melyek közt Khina suzerainitása Anammal szemben ugyszólván történelem előtti idők óta kifejlődött. Nem csoda tehát, hogy Khina régi jogaira hivatkozva Anam integritását mint őt igen közelről érdeklő kérdést tüntette fel.
+ +Említettük, hogy Bjeloserski-Bjeloselski herceg pétervári palotáját 900,000 rubelen Sergei Alexandrovics orosz nagy herceg számára vásárolták meg. A palota a császári Anicskov-palota szomszédságában van: nagyszerű épület, mely rengeteg összeszégbe került. Eddigi tulajdonosa, Bjeloserski herceg, a kinek hatvan millió rubel vagyona volt, szeszélyes költelekezéssel majdnem összes gazdagságának nyakára hágott.
+A hercegnek, ki már régóta gondnokság alá van helyezve, maradt ugyan birtoka, több háza, és a szigetekken szép palotája, Skobelevtől sógorától is egy millió rubelt örökölt, de mindez semmi ahhoz az életmódozh képest, mikor évenként 6—8 millió rubelt dobott ki az ablakon.
+Bjeloserski herceg ismeretes különkódéseiről. Kerülte az udvart (amint mondták II. Sándor cár parancsára), s feltűnővé tette magát minden alkalommal legkülönbözőbb szeszélyeivel.
+Évekkel ezelőtt meghalt egy kedvenc szürke papagálya, s a különöc herceg egy rendkívül fényes temetést akart rendezni pétervári palotájában, melyre nemcsak az összes urasági kocsikat rendelte ki, gyászba öltöztetett cselédjeivel, hanem még a bérkocsikat is felfogadta, hogy a gyászmenet díszét emeljék. A papagály miatt egész Pétervárnak gyalog kellett az nap járnia. A tréfa mintegy 300 ezer rubelébe került. Még ma is emlegetik a hercegi madár temetését.
+A herceg dőre csinyei azonban sokszor már annyira túllépték a határokat, hogy társasága is kerülni igyekezett őt, végre a cárné eltiltotta, hogy jelenlétében nevét sem szabad említeni. Egyszer fogadott Miklós nagyherceggel, hogy valamelyik vendéglőben oly finom ebéddel fogja megvendégelni, minőt a nagyherceg rangja dacára sem lesz képes adni. A vacsora helyéül Bovelt, a pétervári jeunesse dorée által látogatott helyiséget szemelte ki a herceg. Több főúr bizalmi férfiuként szerepelt. A nagyherceg rendelte meg először a vacsorát. Természetesen a lehető legfinomabb volt. Második este Bjelosesski adott vacsorát. Csak négy fogást találtak fel. A csemege nélkül azonban több szolgálta egy kád nagyságu vert ezüstből készült edényt hozott be, s midőn felnyitották, egy, a szépségéről és kalandjairól híres Devesia színésznő ült benne, bachusnőnek öltözve, virágok és gyümölcsccsel körülvéve. A páratlan bíralók Bjeloserski javára döntötték el a fogadást. Devesia megkapta a művészi készítményű ezüstkádát, melyet fürdőkádul használt s a nagyherceg megfizette a nem jelentéktelen költséget.
+melegítse; de a láng elaludt, a kályha eltűnt, nem maradt semmi sem benne, mint a gyufa szene.
+ + +— Svéd legenda. —
+Csikorgó hideg volt, havazott, és majdnem egészen fekete volt az éjszaka, az év utolsó éve.
+E hidegben és az éjszakában egy szegény kis leány sétált az utcán hajadon fön s mezítláb.
+Mikor elment hazulról, volt ugyan papucsa, de mit ért az? Anyja viselte eddig, és oly nagy volt, hogy a leányka, mikor átszaladt az utcán, mert két kocsit rettenetes robajjal hajtott el mellette, elvesztette mind a kettőt. Az egyik papucsol sehogyan sem birta megtalálni, a másikat pedig felkapta egy gézengúz kölyök s megtöltve hóval, elinált vele. A kis leány tehát mezítláb ment odább; lába piros és kék volt a hidegtől.
+Egy ócska kótenyben nagy csomó gyufát vitt, melyből apró csomagokat csinált. Azelőtt ibolyát árult, melyet az erdőben szedett. Mosolyogva, szelíden kínálta az ibolyát; igazán fájdalmas volt látni a kicsikét, mint hal meg a tél közepén, a tavaszt kinálgatva.
+Az ibolyák megfagytak a hó alatt, meg kellett keresnie kenyerét; s mivel már nem volt eladni való virág és hideg volt, azt hitte, hogy jó lesz gyufát árusítania.
+Egész nap senki sem vett tőle, senki sem adott neki egy garast sem.
+A hópehelyek elboríták szőke haját, melyek szép fűrtökben omlottak vállára.
+Gyertya fénye világított ki minden ablakon. Sült liba illata csapódott ki a házakból, mert hisz Szent Szilveszter napja volt, az újév előtti nap.
+Egy sarokban, melyet két ház képezett, melyek közül az egyik kiebb szögelt a másiknál, leült és maga alá vonta apró lábait, de azok még jobban fáztak. Nem mert a szegény haza menni, mert még semmit sem adott el a gyufából és egy garast sem vihetett haza. Bizonyosan megverné az édes apja; meg otthon is csak olyan hideg van. Fent csak a tető volt, melyen keresztül fújt a szél, jöllehet a legnagyobb hasadékokat betömtek szalmával meg szénával.
+Kis kezei egészen összegémberedtek. Óh, egy gyufa is milyen jói esett volna neki, ha csak kihuzhatott volna egyet a csomagból és odadörzsölhette volna a falhoz, hogy aztán megmelengesse lángjánál kezeit. Végre lassan kihuzzott egyet. Rrrr! Hogy ragyogott! Hogy égett! Tiszta lángocska volt és meleg mint a gyertya lángja.
+A láng fölé tartotta kezét és a lángban ezer szép, ragyogó álmot látott. A csodálatos kis láng varázsfény lett.
+Ugy tetszett neki, mintha egy nagy rézlábu kályha előtt ülné. A tűz pattog benne s olyan jól melegít; már kinyújtotta lábait, hogy
+Meggyújtott egy második gyufát; fénye föltetszett a falon, ez áttetsző lett, mint a fátyol, beletekinthette a szobába. Egy asztal hófehér abroszszal volt beterítve, az abroszon porcellánedény csillogott és az asztal közepén sült liba illatozott, körülrakva almával és asztal szilvával. A liba leugrott a padlóra, mellében a késsel és villával; odaugrált a szegény leányhoz. A leány kinyújtotta kezét, hogy elérje . . . erre a gyufa kialudt, és csak a nedves, hideg fal maradt ott.
+Meggyújtott egy harmadik gyufát. Ezuttal egy karácsonyfa alatt állt, melynél fényesebbet nem birt képzelni. Nagyobb volt és díszesebb, mint az, melyet a leggazdagabb kirakatban láttott. Ezer gyertyácska égett a zöld ágakon; színes képek néztek le rá mosolyogva, minőt a boltokban láttott.
+A kicsike kinyújtá rózsás ujjait, melyek áttetszők lettek a fényben; a gyufa ismét elaludt. A viaszgyertyák szállani kezdtek mindig magasabbra, végre is úgy látszottak, mint az ég csillagai. Egy lehullott a földre, mint a tűzcsóva.
+„Valaki meghal most”, szólt az ifjú lány, mert öreg anyja, ki egyedül szerette őt, s a ki már meghalt, többször mondta neki, hogy mikor egy csillag lehull, egy lélek tér vissza az égbre.
+— (A nő a spanyol közmondásban.) Nem lesz érdektelen megtudni azt is, hogy gondolkozik a spanyol a nőről. Néhány közmondásuk eléggé megvilágítja, — hogy majdnem úgy, mint mi. — „Rut ember hamar kap szép asszonyt. — A szerelem a szamarat is átkergeti a tűzön. — A házasság olyan zsák, melyben 99 vipera és egy angolna van, — Minél jobban szertünk, annál nagyobb bolondok vagyunk. — Az ember egy darab asszonyka nélkül olyan, mint az öszvér teher nélkül. — Olyan asszonyt választsz, a ki még nem oly öreg, hogy az ebédnél csemecegjen, s a ki nem oly fiatal, hogy mindig mosolyogjon. — A menyegző napja az utolsó nap gondok nélkül. — Jobb egy szegény ember leányát, mint egy gazdag ember cselédjét venni nőül. — Inkább öreg emberhez menni, mint vénleánynak maradni. — A férfi bors, mely a nyelvet eszi, az asszony hagyma, mely a nyelvet és szemeket eszi. — Az első asszony istentől, a második embertől, a harmadik az ördögtől. — Az anyós még akkor is kecsérű, ha cukorból készítik. — A ki megengedi, hogy felesége a sarkára lépjen, annak másnap már a nyakára lép. — Az én anyósom nem volt jó, de mikor én is anyós lettem, nem volt jó a menyem. — Ha a leány férjhez akar menni, csak egy nyelve van és hét karja; ha pedig egy hónapig férjnel van, hét nyelve és egy karja. — Az asszonyokról mindenki rosszat beszél s mégis mindenkit hozzájuk vonz a szíve. — Egy szép asszony vagy ostoba, vagy sok igényű. A kinek szép felesége van s szőleje az országot mentén, soha sincs békén. — Az asszonynak érzelmei könnyűek mint a déli szél, stb. — Szóval e közmondásokból is kitetszik, hogy a spanyolok ép oly gorombák, mint mi vagyunk.
+— (Praktikusan.) Egy özvegy farmer Nyugot-Amerikában egy manchesteri leányt akart nőül venni s irt is neki ez ügyben. A fiatal leány elég óvatos volt azt a föltételt is kikötni, hogy ha nem tetszik meg neki a vőlegényjelölt, az ő költségén utazik vissza Angliába. A farmer beleegyezett. — és dupla utiköltséget fizetett.
+— (Elátkozott királyi palota.) A „Kurat Hindu” indus lapnak írják Kabulból: „Az emír és családja immár örökre elhagyta a régi híres királyi palotát, a „Balat Hisszar”-t és egy új európai stílbén épített palotába, a „Marib Hisszarba” költözött. A régi palotát a nép „elátkozott palotának” (El Kasr El-Malun) nevezte, mert épülése óta minden évben meghalt benne az emír családjának valamelyik tagja. A monda szerint e palota helyén azelőtt egy szent sirja volt, melyet az építés alkalmával szétromboltak s a szent boszúból minden évben elragadott egy herceget vagy hercegnőt. A palotát most kaszárnává alakították át.
+ + +(Angol beszély.)
+— Irt a Edwards B. Amália. —
+I. Fejezet.
+ +Az idősbik Barnard félretette a tollát és azzal együtt legalább egyelőre, minden üzleti gondját. Fia, ifj. Barnard, a kandallónál állott és összehasonlítva zsebőráját a nagy fali óra mutatójával felhuzta amazit.
+— Ez életszabály — mondá mosolyogva. — Ha utra készül az ember, huzza föl elébb az óráját, mert okvetlenül elfelejti az uton.
+Barnard az apa, egy barátságos külsejű finoman öltözött, körülbelül 60 éves ember hátra fordult és elégedett mosolylyal nézett a csinos fiatal emberre, ki talán eszébe juttatta, mikép nézhetett ő ki vagy harminc évvel azelőtt.
+— Ugy-e sürgönyözni fogsz Queenstownból, mondá fiához.
+— Mindenesetre, választ ez.
+— Aztán tudod mit fiám, nem akarom időhöz kötni visszajöveteledet. Ha megszereted a helyet és a népet, hát nem bánom, maradj oda hat hétig. New-York kétségkivül valóságos kohó lesz ebben a forrószágban, de annál kellemesebb lesz a newporti tartózkodás.
+A fiatal ember fejét rázta.
+— Nem, nem — mondá pillanatnyi gondolkozás után. — Elöttem csak a tengeren való oda- és visszautazás ér valamit. Jövő hó 28-ka táján visszatérlek, hogy azonnal utra kelhessek önnel a nyugoti vidékre. De nem volna-e jó beszélni Wells ural az ügyről, mielőtt elutazom?
+Az öreg Barnard elkomolyodott.
+— Nem, nem — mondá rosszkedvűen — bízd azt reám. Elég kellemetlenséggel kellett már bajlódnod e hónapban.
+— Az igaz; de miután én jöttem rá. . .
+— Hát a mint gondolod, vágott közbe az apa. — Csak azt restellem, hogy épen most kell bibelődnod ily kellemetlen ügyben.
+— Mindenesetre kevésbé kellemetlen lesz, ha tisztába hozom. Különben is szeretném halálni Wells véleményét.
+— Az öreg Barnard megnyomta a csöngetyű rugóját és a belépő hivatalnokot elküldte Wells-ért.
+Pár perc mulva bejött Wells, egy jóképű, egészséges arcú ember, szürke hajjal és nyílt arckifejezéssel. Egész föllépése farmerhez vagy kereskedelmi utazóhoz, vagy lócsiszárhoz, de egyáltalában mindenhez a világon inkább hasonlított, mint egy londoni nagykereskedő ház főpénztárnokához. Mosolyogva lépett be. Tudta, hogy ifj. Barnard egy negyedóra mulva New-Yorkba utazik és biztosnak hitte, hogy most bucsuzni akar tőle.
+— Ön vezette be a Conway-re vonatkozó tételeket? — kérdé, az illető lapra mutatva.
+A főpénztárnok bitorvörös lett.
+— Igenis — felelt Wells — vagy tizennyolc hónappal ezelőtt; de azok teljesen összeegyezték — akkor?
+— Ha akkor összeegyezték, mikép lehet az, hogy most nem egyeznek? Hiszen nincsenek itt vakarások nyomai?
+A főpénztárnok kezébe vette a könyvet, jól megnézte a kifogásolt lapot, azután odatarította az ablaktáblához; végre fejét csóválta és bevallotta, hogy nem érti a dolgot.
+— A tételek helyesek, mondá. A főösszeg nem egyezik.
+— Menjünk tovább, mondá az öreg Barnard.
+Frank új nevet lapozott föl. Ujra összehasonlították az egyes tételeket a főösszeggel; Wells újra vizsgálgatta a lapot és ujra be kellett vallania, hogy a dolog — nagyon különös.
+Frank harmadszor is kinyitotta a könyvet. A főpénztárnok hirtelen felkiáltott:
+— Hiszen ezeket a számokat magam írtam!
+— Igenis; mult évi június másodikán, mondá Frank nyugodtan.
+— Igaz; akkor néhány napig én vezettem a naplót. E három-négyszáz lap a magam írása.
+— A főösszeg husz fontnyi különbséget mutat fel, mondá az öreg Barnard.
+— Én nem hagytam úgy, jegyzé meg Wells.
+— Nem is állítottam ezt soha, de hát mégis hiba van itt.
+Wells kivette zsebkendőjét és letörülte homlokáról az izzadságot.
+— Valaki hamisította a könyveket — mondá nyugtalankodva.
+— De hogyan? és kicsoda?
+A főpénztárnok fejét csóválta.
+— Isten tudja, mikép történt — mondá végre. — A papír felülete egészen sima, tehát bizonyos, hogy késsel nem vakargatták. Nincs tehát más lehetőség, mint hogy vegyi uton történt a hamisítás. Hogy ki lehet? — Mentsen isten, hogy valakit gyanuba hozzak, mielőtt bizonyítékokra hivatkozhatom!
+— Az összegek csekélyek — jegyzé meg Frank, órájára pillantva. — Husz font — tizenöt — tizennyolc. — Ugy látszik, az illető kissé félenken fogott hozzá — nem olyan ez, mint a Ricketts-féle ügy.
+— (A szerencsés fog.) Nő: Képzel, kihuzattam a fogamat. — Férj (sohajtvá): „Oh, boldog fog, amely most végleg megszabadult nyelved hatásköréből.
+Ismét meggyújtott egy gyufát a falon; nagy világosság áradt szét és a világosságban az öreg anya vakító fényben jelent meg, telve szelídséggel és szeretettel.
+— Ó nagyanyám! kiáltott a leányka! vigy el magaddal! Tudom, hogy eltűnsz, a mint gyufám kialszik, távozol, mint a meleg kályha, mint a szép sült liba és a nagy karácsonyfa.
+Gyorsan meggyújtott egy egész csomót, mert vissza akarta tartani öreg anyját.
+A gyufa oly fényvel ragyogott, hogy világosabb lett körülötte a nappalnál; öreganyja sohasem volt oly szép, oly fenséges. Karjaiba vette kis leányát, mind a ketten felszálltak dicsőségben, örömben, oly magasra, a hol már nem volt sem éhség, sem hidegség, sem félelem.
+Istennél voltak.
+A sarokban a falhoz támaszkodva, a szegény leányka rózsás arccal, mosolygó szájjal feküdt, megfagyva az év utolsó éjszakáján.
+Az új nap már a kis halottra ragyogott.
+Ott feküdt a gyermek, egészen megmeredve, mellette volt a gyufa, melyből egy csomagot elégetett.
+Melegedni akart a szegényke! mondták az emberek.
+Senki sem tudta, mit engedett neki az isten látni, mily dicsőségben kezdte öreganyjával együtt a legvidámabb esztendejét.
+— Mr. Frank — mondá a belépő Wells — már ideje volna elindulni. Itt van a szálloda címe, melyre emlékeztetni akartam.
+Ezeket mondva, névjegyet tett le az asztalra.
+— Köszönöm mr. Wells — mondá a fiatal Barnard. — Csakugyan tíz perc mulva el kell indulnom. De elutazásom előtt még beszélni akarok önnel valamiről. Atyám, mint tudja, épen most nézte át a mult évi naplót, hogy még egyszer megvizsgálja a Petroffsky-féle számlát és én véletlenül beléptem, midőn a könyv az asztalon feküdt.
+Wells gyakorlott füle szokatlan valamit vett észre Frank — ez volt a fiatal Barnard keresztneve — hangjában.
+— Nos, uram? kérdé furkész hangon.
+— Hát tudja, én szokatlan gyorsan szoktam észrevenni valamit, vagyis más szóval, a nélkül, hogy tulajdonképen olvasnék, mintegy ösztönyszerűleg felfogom a mondat általános értelmét vagy nagyjában a számok összefüggését.
+A főpénztárnok a napló felé pislantott, melyben egyes lapok közé papirszeletek voltak dugva.
+— Csak nem talált hibát? kérdé zavarodva.
+— Ezt ítélje meg maga, Wells, felelt Barnard az apa, ki Wells belépése óta most szólalt meg legelőször és komoly arccal nézett a főpénztárnokra.
+Azután mindhármán a könyv körül csoportosultak, melyet Frank nyitott ki.
+— A kis hamisító csakhamar nagygyánnövi ki magát — mondá az öreg Barnard. Ricketts is elébb tapogatózva járt el és ha addig koppintunk az ujjára, míg husz és harminc fontos hamisításokban gyakorolta magát, később nem kellett volna vesztenünk tizenegyezer fontot.
+— Most az az első dolog, hogy megállapítsuk a tényleges hiány összegét, jegyzé meg a pénztárnok. — Az éjjel haza viszem a könyveket magammal és kitalálom az összeget.
+— Köszönöm — mondá Frank — nem akarjuk most tovább tartóztatni; de remélem, míg visszajövök, tisztázva lesz az egész rejtély. Most azonban már sietnem kell a hajóra.
+— Szegény öreg Wells, mondá Barnard, az apa, mikor kiment a pénztárnok, egészen kijött a sodrából.
+— Hát bizony nem csoda — vizsomzá Frank. — Láttad, hogy pirult és milyen furcsán nézett ránk?
+— Hasonló körülmények közt bárki pirulna és nem kevésbé furcsán nézne, mondá az öreg Barnard.
+Frank vállat vont.
+— Jól van — mondá — még nem tudunk semmit. Lehet, hogy tévedtem. Mindamellett azt tanácsolnám, hogy kísérjed szemmel a főpénztárnokot. Kettőt azonban már most is előre megjósolhatok: a tolvajnak sohse jövünk nyomára és a család nem fog többé ismétlődni!
+Az öreg kedvtelenül rázta fejét.
+Nincs igazad Frank — pirongatta szelíden a fiát. — Wells becsületes ember, oly becsületes mint akármelyikünk. De Conwayt illetőleg már nem vagyok oly bizonyos. Wellsre soha sem fogok gyanakodni, ő érte még a fejemmel is jót állok.
+— Jól van, atyám, s már most vigyázz magadra, míg oda leszek és pihend ki magadat.
+— Isten veled, fiam.
S ezzel apa és fiu érzékeny bucsut vettek egymástól. (Folyt. köv.)
Regény.
+Irrta: Zola Emil.
+(Folytatás.) 32)
+— Fölmegyek, mondá végre.
Azután, mikor már az ajtónál volt, habozva megállt.
— Feljősz egy pillanatra? kérdé unokahugát.
+— Félek, hogy nehezére esnék, felelé a leány, szintén habozva.
+Zavarodottság csöndessége állt be és Lázár a nélkül, hogy egy szót szolgált volna, maga fölmement.
+A reggelinél megjelent Lázár, hogy ne nyugtalanítsa atyját, de igen sápadt volt. Időről időre csengetyű hangja szólította be Veronikát, a ki fölmement a leveses tállal, melyhez alig nyúlt a beteg. És mikor lejött, elbeszélte Paulinának, hogy az a szegény fiatal ember fejét vesztette ott fenn. Valódi szánamom látni, mint rázza a láz anyja előtt, milyen zavart az arca, mint fél percről percre, hogy az ő karjai közt fog ki-mulni.
+Három óra felé a szakácsnő megint fölmement és ekkor kihajolva a korlát fölé, hívta a leánykát.
+Mikor ez megjelent az első emeleti folyosón, lekiáltott hozzá:
+— Jöjjön fel kisasszony, hogy megfordithassa! Annál rosszabb, ha haragszik érte. Azt akarja, hogy másik oldalára fordítsuk és ha látná, mint reszket az urfi, a nélkül, hogy hozzá merne érni. És nekem megtiltotta, hogy ne merjek közeledni.
+Paulina belépett. Chanteauné, a ki három vankos által támasztva ült ágyában, úgy látszott, mintha csak lustálkodásból feküdnék, ha nem hallották volna rövid és fájdalmas lélekzetét, mely vállait emelgeté.
+Lázár előtte állt és hebegett.
+— Tehát azt akarod, hogy jobb oldaladra fordítsalak?
+— Igen, igazíts meg egy kissé... Ah, szegény gyermekem, mily nehezen érted meg az embert.
+A leányka azonban már ekkor megfogta és megfordította.
+— Hagyj engemet tennem, tudom már, mint bántam nagybátyámmal. Jól van?
+Ettől fogva csak ritkán beszélt fiával, jóllehet imádta őt, s imádatát oly élénken tanusította az előtte való este. Egészen eltűnt hátralevő életéből, miután oka és célja volt egész létnének. Az ágy szétbomlása, mely már megkezdődött benne, nem hagyta másra gondolni, mint egészségére. Elfogadta unokahugának ápolását, nem igen vette ügyet arra, hogy ez helyettesítette fiát, és szórakozottan követte őt szemével, folyton növekvő bizalmatlansággal nézve, mint jár-kel ágya előtt.
+Ezalatt pedig Lázár lement a konyhába kimerülten, zsibbadt lábbal. Az egész ház félelmet gerjesztett benne; nem maradhatott meg szobájában, melynek üressége kinozta, nem mert keresztülmenni az ebédlőn, ahol atyjának látása, aki gvötrelmesen olvasta ujságját, zokogásra fakasztotta. Így tehát mindig vissza-visszatért a konyhába, az egyetlen meleg és eleven szögletbe, ahol némi bátor-ságot öntött beléje Veronika, aki zörgött edényeivel, mint a béke jobb napjainban. Mikor Veronika látta, hogy a tűzhely mellé ül, a szalmaszékre, őszintén megmondta neki, hogy mit tart bátor-ságáról.
+— Igazán, Lázár ur, ön nem nagy segítség. Minden csak annak a szegény kisasszonynak vállát nyomja... Azt hinné az ember, hogy soha sem volt nálunk beteg; a legnagyobb a mit ön tett, az volt, hogy gondosan ápolta unokahugát, mikor az torokbajban halálán feküdt. Nos? ... nem mondhatja, hogy nem, két hétig volt fenn és úgy emelgette, mint a gyermeket.
+Lázár meglepve hallgatá. Nem számított erre az ellenmondásra, csodálkozott, hogy milyen ellentétes és megmagyarázhatatlan érzelmeket fődöz fel benne.
+— Igaz, ismétlé, igaz,
+— Senkit sem eresztett hozzá, folytatá a szakácsnő, és a kisasszony sokkal rosszabb állapotban volt, mint asszonyom, annyira szenvedett. Én mindig meggyötörve jöttem le, nem birtam akkora falat kenyertet sem lenyelni, mint ez itt ni... És most mennyire megfordult a szive, hogy anyját látja az ágyban. Nem vinne föl neki egy csésze szikfüteát sem. Akármilyen is anyja, de mégis csak anyja.
+Nem hallott már semmit sem; csak mereven nézett maga elé, az ürességbé. Végre dörögve mondá:
+— Mit akarsz... Nem tehetem... Talán azért, mert anyám, de nem tehetem... Mikor látom megdagadt lábait, mikor azt mondja nekem, hogy el van veszve, mindig megnyílal valami szivemben, úgy felsikoltanék, mint egy vadállat, ha nem menekülnék szobámba.
+fel neki, mintha ez a lélekzet végig harsogna az egész házon és az recsegne-ropogna tőle. Azután magának is elszorult keble, felidézte emlékében azokat a szenvedéseket, melyeken keresztül kellett mennie, melyek néhány hónapja életét fenyegették. Még a halálos ágy mellett sem nyerhette vissza nyugodalmát, lehetetlennek tűnt fel előtte a bocsánat. A szomorú félhomályban különösen Veronika bizalmas közlései okoztak neki nagy fájdalmat. Fellobbant benne előbbi hevesége, feltékeny dühé, midőn fájdalmasan végig gondolt a történeteken. Hogy ne legyen többé szeretve, nagy isten! hogy az család meg, a kit szeretett! hogy egyszerre egyedül álljon, a megvettetés közepette.
+Megnyilt sebbe újra vérzett, soha sem érezte még oly kinosnak Lázár sértését, mint most. Mivel hogy megölték őt, haljának meg akár a többiek is! És újra meg újra feltűnt előtte szivének meg pénzének megrablása, mi alatt folyvást zugott nagynénjének hörgése, mely szinte ketté repeszte keblét.
+Paulina egész nap csüggeteg maradt. Vonzalma ugyan nem ébredt föl, de köteleessége mégis ott tartotta a szobában. Végre is boldogtalanná tette ez: talán ő is már rossz szivű lesz? Egész nap így mult el nagy zavarban, a leányka elégedetlen maradt, elégedetlenségét növelte a beteg bizalmatlansága. Ez minden figyelmességét morogva fogadta, gyanakvó szemmel kísérte mozdulatait, mindig hátra nézett, hogy mit tesz-vesz. Ha zsebkendőt adott neki, megszagolta mielőtt odaadta volna neki, mikor egy csésze meleg vizet hozott be, meg akarta mindig előbb nyalni a csészét.
+— Mi baja lehet hát? kérdé egyszer halán a leányka a szakácsnőt. Talán azt hiszi felőlem, hogy rosszat akarok vele?
+Mikor az orvos elment és Veronika egy csészében italt adott be Chanteaunének, ez, nem vevén észre unokahugát, a ki a szekrényben fehérruhát szedett össze, így szólt:
+— Az orvos készítette ezt az orvosságot?
+— Nem asszonyom, a kisasszony.
+Azután megizlé nyelve hegyével és elfintorította arcát.
+— Réz ize van... Nem tudom, miért erőltetnek rá, hogy bevegyem, tegnap óta mintha rezet éreznék gyomromban.
+És egy hirtelen mozdulattal az ágy mögé hajítá a csészét. Veronika bámulva állt meg.
+— Nos? mi az? micsoda gondolat ez?
+— Még nincs kedvem elköltözni, felelt Chanteauné, fejét a vankosra téve. Tudom még elég ép. Ő még előttem elpusztulhat, mert az ő teste nem igen egészséges.
+Chanteauné titkon boszankodott, hogy a leány rátette kezét. Nem birt egy mozdulatot sem tenni a nélkül, hogy ne fulladt volna; egy percig rémülő arccal, zihálva nézett. Lázár visszavonult az ágy függönyei mögé, hogy elrejtsé felindulását. Odatámaszkodott a falhoz, megtörve, mintha mindene megszakadt volna belsejében, és nem volna semmire sem bátor-sága. De azért ott maradt, míg Paulina bedörzsölte a beteg lábát a digitalis-oldattal. Elfordította a fejét, de azután, mintegy szükség érzetétől kinozva, megint a feldagadt lábra fordította tekintetét, a mozdulatlan, puffadt, sápadt husra, melynek látása aggodalommal tölté el. Unokahuga, mikor látta, hogy mennyire oda van, jónak látta őt elküldeni.
+Odalépett hozzája, s mikor Chanteauné elaludt, mert elszenderítette a helycsere által okozott lankadtsága, fülebe sugta a fiatal embernek:
+— Jobban tennéd, ha elmennél.
+A fiatal ember habozott egy ideig, könyei elhomályosították szemét. Azután engedett, lement, szegényelve magát és folyton dörögve:
+— Istenem, nem birom kiállni; nem birom.
+Mikor Chanteauné fölébredt, nem vette észre fia távollétét. Bámulat látszott erőt venni rajta; magába szállt, azon önző szükségétől indíttatva, hogy élőnek érezze magát. Paulina jelenléte azonban nyugtalanította, jóllehet ez félreülve tőle, nem beszélt és nem is mozdult. De mikor nagynénje feléje fordította fejét, a leány köteleességének tartotta őt értesíteni.
+— En vagyok, ne nyugtalanokdál...
+Lázár Verchemontha ment, a hol beszélnie kell az ácscsal.
+— Jól van, jól van, dörögé a beteg.
+— Ugy-e nem vagy rosszul: betegséged nem gátolja, hogy foglalatosságát végezzé!
+— Csak végezzé!
+Lázár egész testében reszketett. Fölvett egy kést a földről, mely leesett az asztalról s melyet könnyes szemmel nézett.
+Csöndesség állt be, Veronika beledugta fejét mosogató kazánjába, hogy elrejtsé megindulását.
+— Ej, Lázár ur, mondá azután, jó lenne, ha egy kis sétát tenne a parton. Itt mindig akadályoz, mert mindig a lábam alatt van. Vigye el Mathieut is. Ez is csak bosszantja az embert, nem tudja, hogy mit tegyen testével, alig birom visszatartani, hogy fel ne szökjék.
+Cazenove orvos másnap ismét eljött. Lehet-ségesnek tartotta a katasztrófa hirtelen beálltát, ámbar a beteg még elvihette egy darabig, ha tudnillik a daganat elmúlnék. Lemondott arról, hogy eret vágjon rajta, meglegédett a labdasokkal, melyeket magával hozott, nem szüntetvén meg azonban a digitális alkalmazását.
+Bánatos arca, mely ingerülnék látszék, mutatá, hogy maga sem hisz szérinek hatásában, midőn az összes szervek fokozatos romlása meghúszta az orvosi tudományt. Csakis a tények megállapítására szorítkozhatott. Különben azt erősítgeté, hogy Chanteauné nem szenved. Valóban, Chanteauné nem panaszkodott hevesebb fájdalomról, lábait oly sulyosak voltak, mint az ólom, mihelyt mozdult, mindjárt fulladozott; de hanyatt és mozdulatlanul fekve, megörizte erős hangját, szeme megtartotta élénk fényét. Mikor környezete látta, hogy milyen bátran viseli magát, senki, még fia sem mutatott kétségbeesést. Midőn az orvos felült kocsijára, azt mondá nekik, hogy ne nagyon jajgassanak, mert mind magára, mind környezetére nézve nagy jótétemény, ha nem látják őt meghalni.
+Az első éj nagyon kinos volt Paulinára nézve. Félig kigúyítóva egy zsölleszékben, nem tudott aludni, füle zsibongott a beteg erős lélekzetétől. A mint kissé elszunnyadt, úgy tűnt
+Paulina hallotta e szavakat. Megfordult; szivén érte a szó; ránézett Veronikára. A helyett, hogy előre lépett volna, még jobban hátravonult, szegényen, hogy nagynénje így utálatos gyanút táplálhat iránta. Ellanyhult egész lelke; mély szánamat kezdett érezn e szerencsétlen iránt, a kit a félelem és a gyűlölet kinzött; és a helyett, hogy újabb haragot érzett volna, fájdalmas elérzékenülés vett rajta erőt. Egyszerre meglátta az ágy alatt az orvosságot, melyet a beteg kiöntött, azt hívén, hogy meg akarják mérgezni. Egész estig éber nyájjasságot mutatott, nem is látszott észrevenni Chanteauné nyugtalan pillantásait, melyek kezeit figyelemmel kísérték. Hő vágya az volt, hogy gondos-sága által legyőzze a beteg zavarát és ne hagyja elfogultan e rettenetes gondolat által. Megtiltotta Veronikának, hogy ne nyugtalanítsa tovább is Lázárt; ne mondja el neki a történeteket.
+Chanteauné reggel óta csak egyszer hívta fiát; és meglegédett, midőn látta, hogy előhívására felelt; nem csodálkozott azután, hogy az többé nem láttatá magát. Még kevesebbet emlegette férjét, még azon sem gondolkodott, vajon mit csinálat benn az ebédlőben egyedül. Minden eltűnt ránézve, lábának hidegsége szivég látszott hatolni s percről percre jobban megfagyasztá. És minden étkezés után le kellett mennie Paulinának, hogy megnyugtassa valami hazugsággal nagybátyját. Egy este még Lázárt is elámitotta, biztosítá, hogy a daganat már muló fében van.
+De éjjel a baj rémitő terjedést öltött. Reggel, mikor a leányka és a szakácsnő bementek, meg voltak rémülve, mily zavart tekintetet láttak szemében.
+(Folyt. köv.)
+Felelős szerkesztő: dr. Kenedi Géza.
+Compiled from Hungaricana pilot dataset.
+Delivery of the Hungarian subcorpus for the international PressMint project.
+No manual correction at article level. Coordinate-based column reordering.
+Characters restricted to strict Hungarian whitelist. Markdown elements mapped to TEI.
+Multi-story layout split dynamically corrected using spatial coordinate sorting.
+`). * __Correction__: -* __Linguistic annotation__: + - Text was extracted using **Google Cloud Vision API** (`DOCUMENT_TEXT_DETECTION` model) to accurately parse the complex multi-column print layout into reading order. + - No manual correction was performed (raw OCR baseline). + - Post-OCR normalizations (whitespace collapsing, U+00AD soft hyphen removal, U+00A0 non-breaking space replacement) and end-of-line de-hyphenation were handled systematically during TEI compilation via a custom Python packaging script. + - Bounding-box overlap duplication errors introduced by the Vision API were resolved programmatically during TEI packaging. + +* __Linguistic annotation__: None. * __Metadata__: The texts in the corpus have the following metadata: - - Document ID - - ... - -* __Format__: + - Document ID (e.g. `PressMint-HU_1884-01-01-PestiHirlap`) + - Source (Original digitised document URL at Hungaricana) + - Newspaper Title + - Date of publication (ISO 8601: YYYY-MM-DD) + - Publisher (Budapest) + - Extent measures (texts, paragraphs, and words) + - Language (hu, en) + +* __Format__: TEI XML (with XInclude), raw plain text (.txt), metadata tables (.tsv), and vertical format (.vert) for corpus engine indexing. -* __Facsimile__: +* __Facsimile__: High-quality page PDFs sourced from Hungaricana. ## Conversion plan For the PressMint-HU corpus we plan to: +1. Segment monthly aggregated source PDFs into separate daily issue PDFs. +2. Run high-accuracy OCR via the Google Cloud Vision API to handle multi-column layouts without manual transcriptions. +3. Run python-based cleaning and normalization scripts (`package_tei_xml.py`) to structure the raw OCR into TEI XML components with robust metadata. +4. Utilize the central PressMint build pipelines to automatically validate and export derived formats (.txt, .tsv, .vert). diff --git a/Samples/PressMint-HU/Sources/Makefile b/Samples/PressMint-HU/Sources/Makefile new file mode 100644 index 00000000..c6e26e5c --- /dev/null +++ b/Samples/PressMint-HU/Sources/Makefile @@ -0,0 +1,26 @@ +# Custom Makefile for PressMint-HU Pilot (Moved to Sources/ folder) +SHELL := /bin/bash + +XML_FILES := $(wildcard ../1884/*.xml) + +TXT_FILES := $(XML_FILES:.xml=.txt) +TSV_FILES := $(XML_FILES:.xml=-meta.tsv) +VERT_FILES := $(XML_FILES:.xml=.vert) + +SAXON := java -jar ../../../Scripts/bin/saxon.jar + +.PHONY: all clean + +all: $(TXT_FILES) $(TSV_FILES) $(VERT_FILES) + +../1884/%.txt: ../1884/%.xml + $(SAXON) -xsl:../../../Scripts/pressmint-tei2text.xsl $< > $@ + +../1884/%-meta.tsv: ../1884/%.xml + $(SAXON) -xsl:../../../Scripts/pressmint2meta.xsl $< > $@ + +../1884/%.vert: ../1884/%.xml + perl ../../../Scripts/pressmint-xml2vert.pl $< > $@ + +clean: + rm -f ../1884/*.txt ../1884/*-meta.tsv ../1884/*.vert